„Közösségben még a kerekek is jobban gurulnak” – Július 21-én rajtol az erdélyi ferences biciklitúra

2018. július 13. péntek 19:00

Július 21-én rajtol, majd a Mária Úton halad Csíksomlyó, Szováta, Szamosújvár, Zsibó, Kaplony és Máriapócs megállóhelyekkel az erdélyi kezdeményezésű Ferences Biciklitúra, azaz a FerBiT 2018-as futama. Az ötletgazdával, Főcze Bonaventurával Serbán Mária és Dénes Gabriella beszélgetett.

Isten, kerékpár, aszfaltcsíkos vagy éppen hepehupás földúton megtett kilométerek, fáradtság, közösség – sok más mellett ezeket a kulcsszavakat lehetne megemlíteni a ferences biciklitúra kapcsán. De vajon hogyan látja mindezt az ötletgazda, Főcze I. Bonaventura OFM?

– Mi vezetett, amikor kipattant a ferences biciklitúra, azaz a FerBiT ötlete?

– Az a vágy vezetett, hogy Szent Ferenc atyánk nyomdokain járva jobban megismerjem, felismerjem a teremtett világ értékét, szépségét és fontosságát. Jóllehet a zarándoklat ősi formája a két lábon megtett út, napjainkban már lehet menni autóval, szervezett vagy egyéni zarándoklatokra is. Egyre inkább az fogalmazódott meg bennem, milyen lenne biciklin kipróbálni. Amikor először, 2008 nyarán elindultunk Segesvárról Csíksomlyóra másfél napos zarándoklatra tizenöt fiatallal, úgy láttam, ez nem is olyan rossz „műfaj”. Az útszakasz ismerős volt, s világos lett, hogy biciklizve több mindenre jobban oda lehet figyelni. Ez is lehet a zarándoklatnak egy formája, illetve segédeszköze, mert eljuthatunk így olyan helyekre, ahová egyébként nem tudnánk elmenni.

– A napi program már kezdetben megvolt, vagy időközben alakult ki?

– Folyamatosan alakult ki a FerBiT mai alakja. Körülbelül 4-5 alkalom után tisztázódott szervezői szempontból pár dolog, például az is, hogy érdemesebb 80-130 kilométeres távot választani egy napra. A napi program minden reggel közös zsolozsmával kezdődik, közösen étkezünk. Néhány kilométer gurulás után sor kerül a szentmisére, amelyet a természetben, vagy ha van a közelben templom, akkor oda bekéredzkedve tartunk meg, vagy ha épp úgy érkezünk meg, a helyiekkel veszünk részt szentmisén. A napi szentmisén kívül minden nap van elmélkedés és közös ima, ez utóbbiak között vannak szabadon megfogalmazott imák, illetve rózsafüzért szoktunk imádkozni. Azt látom, hogy a napi program fő kincse a szentmisén való részvétel. A fiatalok mindig nagyon igényesen készülnek rá, van, hogy például biciklikből van összeállítva az oltár. Sokak számára ez elképzelhetetlen, sőt meglehet, még számomra is az volt néhány évvel azelőtt. De most már látom, a tábori körülmények között ez szükséges és fontos.

– Hogyan szoktál készülni a biciklitúrákra?

– Egy esemény, egy program akkor igazán gyümölcsöző, ha ráhangolódunk, ha előre felkészülünk rá. Először is én mindig imáimban az Úr elé szoktam vinni a témát, már a kezdés előtt egy évvel, akkor még csak azt megfogalmazva, hogy a következő évnek az útvonal-kiválasztása olyan legyen, hogy szép is legyen, gyümölcsöző is legyen, de ne is nagy forgalmú úton kelljen haladnunk. Úgy látom, ez a fáradság meghozza a gyümölcsét akkor, amikor már zajlik az esemény. A ferences közösségben is mindig imádkozunk, hogy rendben legyen minden, balesetmentesen tekerjük le a kilométereket, és Isten segítségével érjünk célhoz.

A FerBiT keretén belül az elmúlt öt évben voltunk nagyobb távokon is: Csíksomlyó–Mariazell, Csíksomlyó–Częstochowa, Csíksomlyó–Međugorje, Kaplony–Róma, Kaplony–Lourdes közötti útvonalakon is, persze mindig csak az odafelé vezető úton tekertünk, vissza már nem. Ősszel, ha az Isten megsegít, Fatimába megyünk. Ezekre a távokra kisebb csoport, kisebb közösség szokott elindulni. Ezekre is fontos a külön ráhangolódás. Mert ha egyszer csak azt mondom, hogy most felülök a kerékpárra és eltekerek Máriapócsig, lehet, hogy nem fog sikerülni. Viszont ha egy közösséggel megyek, annak az ereje és szeretete megtart mindig.

– Imádságban döntesz az útvonalról?

– Igen, mindig az Úr elé szoktam vinni imában, hogy olyan útvonal legyen, amely ad is valamit. Most már egyre inkább az a szempont vezet, hogy minél több időt töltsünk a természetben, a teremtett világ értékére, szépségére, fontosságára rá tudjunk csodálkozni. Ferenc atyánktól sem állt távol a természet, sőt, élő és élettelen dolgokat egyaránt Isten dicséretére indított, buzdított. Ferences vonás, ami ezekben a biciklis zarándoklatokban is megnyilvánul, hogy a természeten, a teremtett világon keresztül is Istenhez kerüljünk közelebb és merjünk egymásban is vele találkozni.

– Hogy fogadnak egy-egy faluban, amikor több tíz biciklis végigteker?

– Nagyon sokfelé jártunk, szerintem Erdélyben nincs is olyan kerékpárral is járható útszakasz, amelyet be ne gurultunk volna. Úgy éltem meg a találkozásokat egy-egy faluban, városban, hogy nagyon barátságosak az emberek, nyitottak a jóra, a szépre. Általában integetnek nekünk, vagy ahol tudnak az érkezésünkről, valamivel kedveskednek, akár egy jó szóval, de süteménnyel, friss, hideg vízzel, gyümölccsel is. Úgy látom, az emberek hozzánk való viszonyulása nagyon jó, egyfajta ragaszkodást is éreztem részükről, mondták is itt-ott, milyen jó, hogy pont arra tekerünk.

– Mi a célja a biciklitúrának? Ugyanaz, mint kezdetekben?

– Minden FerBiT azért indul el, hogy a jó Istenhez közelebb kerüljünk. 2008 óta hatalmas fejlődésen ment át a biciklitúra. Az első két alkalommal a teremtett világ értékeire való nagyobb odafigyelés volt a cél. Most már kezdett kialakulni egy olyan közösség, ahol nemcsak barátságok szövődtek, hanem már 2-3 házasság is köttetett olyanok között, akik a biciklitúrán ismerkedtek meg. Az is a célom, hogy baráti kapcsolatok és ezáltal pedig egy közösség alakuljon ki, amely a közös célért tud együtt tenni, tekerni. Együtt gurulunk, közösségben, és adott a lelki töltet is a közös imákban, amely a közös cél, Isten felé vezérel bennünket. Ugyanakkor mindig fontos a kiindulópont és a megérkezés helye is. Eddig két alkalom volt, amikor nem Csíksomlyóra érkeztünk meg. Idén, a tizenegyedik FerBiten pedig Csíksomlyóról indulunk és Máriapócs felé tekerünk. Az idei célom az, hogy a Mária Úton, a Szűzanya palástja alatt guruljunk az egyik kegyhelyről a másikra, de úgy, hogy valóban a jó Istenre tudjunk figyelni.

Azt látom, akik részt vesznek, lelkiekben nagyon sokat kapnak. Itt általában nem olyan biciklis barátaim, ismerősök, ismeretlen érdeklődők vesznek részt, akiknek az egyházzal szoros a kapcsolatuk vagy heti szentmisére járók. Itt kapnak valami pluszt, ami feltölti őket, és amiről én azt érzem, hogy Istenhez közelebb viszi őket. Az együtt tekerés élménye is megadatik, hiszen nem egymás mellől, elől tekerünk el, és ez azért nagyon meglátszik a közösségen is. Van egy mag, amelynek tagjaira mindig lehet számítani, ezért olyan nem volt még, hogy valaki nagyon lemaradt volna tőlünk. Ugyanis együtt akarunk haladni a közös célunk felé, amelyet kiválasztunk.

Idei kalandos utunkra július 21-én indulunk, a Mári Úton haladunk Csíksomlyó, Szováta, Szamosújvár, Zsibó, Kaplony és Máriapócs megállóhelyekkel. A mindennapi programot pedig igyekszem Szent Ferenc atyánk imádságos lelkületében megszervezni, hogy az együttlét öröme, a vidámság, a közös szentmisék mindig ott legyenek a FerBiT tarisznyájában. Máriapócsról haza autóbusszal utazunk. Mindenkit várunk, aki a közösségben meg akarja tapasztalni az összetartozást, ugyanakkor szeret is biciklizni. „Bátorság, téged hív!” a mottónk. Azt hiszem, aki idén kimarad, az valóban lemarad egy olyan közösségi lelki tapasztalat megélésének lehetőségéről, amely valóban lelkesedést nyújthat. Jelentkezni a FerBiT.ro oldalon lehet július 15-éig.

– Jól értem, hogy ez nem csak feltétlenül vallásgyakorlóknak szól?

– Volt olyan visszatérő résztvevőnk, aki csak szentség felvételekor volt templomban, ám hitét nem nagyon gyakorolta ezen kívül. Számára is nagyon sokat jelentenek a mindennapi szentmisék és a ferences biciklis közösség, ez volt a visszajelzése.

– Van-e valamilyen maradandó pillanat az elmúlt alkalmakról?

– Nem a pillanat a maradandó, hanem a közösségek. Nagyon élénken él bennem, hogy akármi történik valakivel, kisebb baleset, vagy meghibásodik a bicikli, akkor 2-3 ember rögtön megáll, és addig nem megy tovább, amíg a társuk nem tud továbbhaladni. Ez az összetartozás érzése az, amit ki tudnék emelni maradandó emlékként.

– Neked szervezőként mit jelent a közös tekerés?

– Számomra nyugalmat, örömet ad. S az is szép élmény ahogy a madarak csicsergése, a patak csobogása és a természet szépségei kísérik a biciklis közösséget. Ezért az útvonalat igyekszünk mindig úgy kiválasztani, hogy ebben mindig legyen részünk, legyen ilyen csendesebb útszakasz. Számomra mindig jó élmény, felemelő megtapasztalás, hogy 50-70 emberrel közösen, egy cél érdekében tekerünk. Nyugalmat és feltöltődést nyújt nekem ez, még úgy is, hogy 50-70 embernek kell úgy programot szervezni, hogy mindig máshol alszunk, változóak a körülmények. De ebből zúgolódás még nem volt. Említettem Rómát és Lourdes-ot, ami nem kis távolságra volt, de a közösség, amellyel haladtunk, megtartott mindenkit. Közösségben még a kerekek is jobban gurulnak.

– Te kisgyerekkorod óta szeretsz biciklizni, vagy hogy jött az intenzív kerékpározás ötlete?

– Egészen kiskoromtól. Nagyon szerettem és szeretem. Biciklivel már olyan helyre is eljutottam, ahová egyébként meglehet, nem mentem volna el. Volt egy-két megpróbáló útszakasz, például amikor hegyvidéki tanyatelepülések felé tekertünk. Ugyanakkor meg az is ott van, hogy ahol biciklivel jár az ember, akár még a fákra vagy egyéb út menti dolgokra is visszaemlékszik később.

Forrás: Romkat.ro

Fotó: FerBiT.ro

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Külhoni
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
konyv-jelent-meg-marianosztrai-palos-kolostorrol
Könyv jelent meg a márianosztrai pálos kolostorról

A budapesti Központi Papnevelő Intézet dísztermében mutatták be december 17-én a márianosztrai pálos kolostor történetét ismertető, „A fényes kolostor” című kötetet, mely az Ecclesia Szövetkezet gondozásában jelent meg. Az eseményen jelen volt Beer Miklós váci megyéspüspök.

2018. december 18. kedd
ader-janos-adventi-ebeden-fogadta-magyarorszagi-tortenelmi-egyhazak-vezetoit-92892
Áder János adventi ebéden fogadta a magyarországi történelmi egyházak vezetőit

Áder János köztársasági elnök december 18-án, kedden a hagyományoknak megfelelően adventi ebéden fogadta a magyarországi történelmi egyházak vezetőit. Az ünnepségen Erdő Péter bíboros, prímás mondott asztali áldást.

2018. december 18. kedd