A cigánypasztoráció tapasztalatairól szólt a KÉSZ körmendi előadása

Hazai – 2016. szeptember 26., hétfő | 13:33

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) körmendi csoportjának félévnyitó összejövetelén, szeptember 20-án Orsos Zoltán csákánydoroszlói plébános beszélt a cigánypasztoráció alapjairól, irányairól, személyes tapasztalataival kiegészítve.


A KÉSZ rendezvényén, melyen ezúttal is számos érdeklődő vett részt, Orsos Zoltán csákánydoroszlói plébános – személyes tapasztalataival kiegészítve – a cigánypasztoráció alapjairól, irányairól és korlátairól tartott vetített képes beszámolót.

Bevezetőjében a plébános úgy fogalmazott: „Nyissuk ki a szívünket, lelkünket a lét perifériáján élők felé! Ez egyedül, közös összefogás nélkül nem megy. Nem bíráskodásra, ítélkezésre, hanem megbocsátásra van szükség. Ahogy vasárnapról vasárnapra azon elmélkedünk, hogy mit tegyünk a szentmisén tapasztalt krisztusi kegyelem révén, úgy most is gondolkodjunk el azon, hogy az elhangzottak mire buzdítottak, buzdítanak minket.”

Orsos Zoltán plébános a cigánypasztoráció alapját az evangélium hirdetésében látja. Mint mondta: az örömhír átalakít, és ha az ő életét megváltoztatta, akkor ez más emberek esetében is lehetséges. Ennél forradalmibb és egyben hatékonyabb eszköz nincs. Emellett fontos a kiengesztelődés és egymás kultúrájának a megismerése is (Gyökössy Endre író szerint: megismerés nélkül nincs szeretet).

Orsos Zoltán ezután néhány kisebb-nagyobb cigányok lakta települést említett, bemutatta a roma kisebbség szokásait, életmódját. Hangsúlyozta: „A cigány nép számára is otthon az egyház. A templomban nincs megkülönböztetés, nincsenek rangok; ott mindenki Isten gyermeke.”

A kisebbség támogatása nemes feladat, de mint minden missziónak, ennek is vannak korlátai. „A cigány népcsoportra nagyban jellemző a babonaság, és az is nehezíti a pasztorációt, hogy lekötik őket a megélhetési gondok, nem alakul ki bennük jövőkép, mert máról holnapra élnek; a cigány szó pedig mára már negatív értelmet kapott, így nem csoda, ha néhányan nem vállalják a származásukat” – folytatta a lelkipásztor.

Az előadó befejezésül megosztotta a hallgatósággal jövőbeni terveit, elgondolásait, melyek között szerepel egy oktatási központ létrehozása. „Teréz anya szavaival élve: »Mindennap csak egy kis lépést tehetsz messzi célod felé.« Elhatározásom, hogy cigány lelkipásztori munkatársakat képezzek, be szeretném vonni a faluban élő kisebbséget a plébánia életébe, kultúrájukat megismertetni a magyarokkal, a gyermekek iskolai érvényesülését, lelki-szellemi fejlődését segíteni; és szándékomban áll egy cigánypasztorációs központ megalapítása is” – zárta előadását a csákánydoroszlói plébános.

Forrás: Szombathelyi Egyházmegye

Fotó: Bedőcs Gyula

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria