Az interjúban Udvardy György kiemelte, hogy mind a papságnak, mind a híveknek hiányban van részük. A hívek szeretnének részt venni a szentmisén, szeretnének együtt ünnepelni, szeretnének részesedni az Eucharisztiából. A hiány azonban új vágyakat, új gondolatokat, új elköteleződéseket tud érlelni. Újfajta ötletteliséget tapasztalhatunk, amellyel az atyák a hívek felé fordulnak: például a szabadtéri gyóntatás, áldoztatás (teljes mértékben megtartva az egészségügyi előírásokat); az ötletesség megjelenik az online miseközvetítésben is, vagy ahogy az egyes egyházmegyék hitoktatási bizottságai, összefogva egymással, olyan anyagokat készítettek a katekéták számára, amelyeket könnyen tudnak felhasználni adott korcsoportok számára, új internetes felület felhasználásával.
Ezek a gyümölcsök jó gyümölcsök, ám nem szabad elfelejteni, hogy a hitünk nem információ – emelte ki az érsek. – Sokkal inkább gyümölcsöző és az evangéliumot értelmező része hitünknek a személyes kapcsolat. Amikor az ember az emberrel találkozik, a szolidaritás, az öröm vagy a fájdalom közös hordozása az, amely megmutatja a krisztusi teljességet.
A Veszprémi Főegyházmegye intézménye, a Szaléziánum pályázatot írt ki az online szentmiséhez kapcsolódóan. Az elkészült alkotásokat a főpásztor is megtekintette. Örömét és háláját fejezte ki a beküldött anyagokkal kapcsolatban. Elmondta: egészen megrendítőek is vannak köztük, és olyanok, amelyek kifejezik az ünnep, a liturgia, a család együvétartozását. A pályaművek közül Udvardy György kiemelt egy olyan alkotást, melyen egy fáradt édesanya két gyermekét ölelve imádkozza a rózsafüzért. A fotón látható édesanya karjaiban a pici gyermekek már szenderegnek, az édesanyán látszik a fáradtság, mégis imádkoznak. „A jelenlegi helyzet megerősítheti a családi együvétartozást, a hit átadásának új módjait” – fogalmazott a főpásztor.
Ebben az időszakban a nehézségek is előtérbe kerülnek. Arra a kérdésre, hogy a főegyházmegye milyen módon tud segíteni a családoknak, a rászorulóknak, a veszprémi érsek arról beszélt, hogy sokféle nehézséggel találkoznak: a családok gondjaival, akár az otthoni oktatás vagy a munkahelyek megszűnése miatt, mely hozza a bizonytalanságot és a félelmet, a szociális-anyagi szűkösséget; ráadásul a kapcsolatok leszűkültek. – A nehézségeket a plébániák, valamint a Katolikus Karitász igyekszik orvosolni – mondta Udvardy György. Hozzátette: nagyon sok ember küzd most a magányosság érzésével, illetve a reményvesztéssel; amiben tudnak, szeretnének segíteni.
A beszélgetésben elhangzott, hogy elmaradtak, elmaradnak a nagyobb főegyházmegyei események is, így például Boldog Gizella-ünnep vagy a Bódi Mária Magdolna vértanúról való megemlékezés. Az elsőáldozásokat, bérmálkozásokat is későbbi időpontban tartják meg. Az elsőáldozással kapcsolatos eredeti elképzelés – hogy minél többen az idén szeptemberre tervezett budapesti eucharisztikus kongresszuson ünnepeljék az Eucharisztia vételét – meghiúsult a nemzetközi esemény elhalasztása miatt. Aki szeretne idén elsőáldozó lenni, plébániáján lesz lehetősége erre; de továbbra is támogatják azokat is, akik eredeti szándékuknak megfelelően a kongresszus keretében, így 2021 szeptemberében lesznek elsőáldozók.
A jelenleg zajló iskolai beiratkozások kapcsán Udvardy György, az Országos Hitoktatási Bizottság elnöke elmondta: a köznevelési törvény előírásainak értelmében van lehetőség arra, hogy a hit- és erkölcstan keretében az előírt erkölcstan helyett felekezeti hitoktatást kérhessen gyermeke számára a szülő. Az elsősök számára különösen fontos, hiszen először találkoznak iskolai keretekkel és azzal, hogy hitünket iskolai kereteken belül is lehet tanulni. „Buzdítunk, bátorítunk mindenkit, hogy kérje gyermeke számára az iskolai vallásoktatást. Ez nem helyettesítheti a családi foglakozást, a családi hitátadást, a plébániai közösségekhez való tartozást, katekézisen való részvételt, de formatív hitrenevelést biztosít a gyermekek számára, ahol a hit természetes módon az életének része lesz. Fontos azon gyermekek számára, akik vallásos háttérrel rendelkeznek, de fontos azon gyermekeknek is, akiknél hitébresztés lehet a hitoktatás” – emelte ki az interjúban a veszprémi érsek.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria

