A kommunizmus gyermekáldozatairól és egyházüldözéséről tartottak konferenciát Budapesten

2017. június 29., csütörtök | 18:30

A kommunizmus gyermekáldozatairól és egyházüldözéséről tartottak konferenciát június 28-án, szerdán este Budapesten a szegedi Gál Ferenc Főiskola és a Károli Gáspár Református Egyetem szervezésében.

A Gulág áldozataira emlékező szobor a szegedi dóm mellett (Kovács Jenő alkotása)

Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök előadásában kiemelte: nincs a történelemben értelmetlen szenvedés. Az igazságtalanul meghurcoltak szenvedése energia, amely nem vész el, és amelyből erőt lehet meríteni – mondta –, az emlékezés az áldozatokra értékessé teszi szenvedésüket.

Kiss-Rigó László kitért arra: az emlékezés azért is fontos, mert megerősíti az emberek szolidaritását, és talán tevékeny szolidaritásra is indít, ha a történelem során ismét igazságtalanságok történnek.

Szólt arról is, hogy Isten nem szünteti meg a szenvedést, amelyet nem is ő okozott, hanem maga is elszenvedőjévé válik, ezzel fejezi ki szeretetét az emberek iránt.

Kun Miklós történész felidézte: az eredetileg papnak készülő Sztálin harcos ateistává válva 1938-ban hat hónap alatt 130 000 püspököt, papot, szerzetest és az Egyház életében aktívan részt vevő hívőt tartóztattatott le a Szovjetunióban, közülük 80 ezret azonnal ki is végeztek.

Sztálin mégis vereséget szenvedett az Egyházzal szemben, a bolsevik pártnak 1939-ben a népszámláláson belül végzett titkos felmérése szerint ugyanis a szovjet lakosság 52 százaléka még mindig hívő volt, és nagyon sok volt közöttük a fiatal – tette hozzá.

Mint mondta, Sztálin ekkor engedett az „Egyház szorításán”, és 1943-ban újjászerveztette a moszkvai patriarkátust, mert belátta, hogy hasznot húzhat az orosz emberek hitéből. Ettől kezdve haláláig pedig már sokkal kevesebb, mintegy ezer papot és világi hívőt vitetett el.

Horváth Attila, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának docense előadásában hangsúlyozta, hogy a kommunizmusnak Magyarországon is sok gyermekáldozata volt. Azt mondta: 1944-45-ben a Magyarországra bevonuló szovjet hadsereg katonái nagyon sok nőt erőszakoltak meg, és bár 1945-ben „villámgyorsan megszüntették az abortusztilalmat”, sok gyermek született erőszakból.

A kommunizmus gyermekáldozatai voltak azok is, akiknek végig kellett nézniük, hogy elhurcolják szüleiket, majd nem tanulhattak tovább, és sohasem futhattak be karriert. A kárpótlásuk pedig a rendszerváltás után sem történt meg – tette hozzá.

Forrás: MTI

Fotó: Szeged.ma

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
Vezető híreink – olvasta már?
utolso-utjara-kisertek-palos-frigyest-vacon
Utolsó útjára kísérték Pálos Frigyest Vácon

Pálos Frigyes Leó temetése alkalmából március 20-án Beer Miklós váci megyéspüspök mutatott be szentmisét a váci székesegyházban, Varga Lajos váci segédpüspök, Koza József tiszteletbeli kanonok, prépost, címzetes esperes, Tóth Ferenc esperes és Gedeon József koncelebrálásával.

2019. március 22., péntek
orzoje-vagyok-az-en-testveremnek-bemutattak-nemeth-gabor-bioetikai-konyvet
Őrzője vagyok az én testvéremnek – Bemutatták Németh Gábor bioetikai könyvét

Március 21-én este a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán mutatták be Németh Gábor „Bioetikai vázlatok” című könyvét, a kar és a kötetet kiadó Szent István Társulat közös szervezésében.

2019. március 22., péntek