A pápa az egyiptomi politikusokhoz: Az ország egyedülálló feladata a regionális béke megerősítése

Ferenc pápa április 28-án, péntek délután két órakor megérkezett Egyiptomba. A kairói nemzetközi repülőtéren az egyiptomi keresztény egyházak vezetői fogadták őt, majd udvariassági látogatást tett Abdel-Fattáh esz-Szíszi államelnöknél, akivel magánbeszélgetést folytatott. Ezután részt vett az al-Azhar iszlám egyetemen a békéről szóló felekezetközi konferencián. (Itt mondott beszédét később közöljük.)

Innen Ferenc pápa a kairói Al-Másah Hotelbe ment, ahol az egyiptomi elnökkel együtt találkozott a politikai élet képviselőivel, valamint a diplomáciai testület és az egyiptomi civil társadalom tagjaival.

Egyiptomnak meghatározó szerepe van az emberiség történelmében és az Egyház hagyományában – fogalmazott beszédében Ferenc pápa. Számos pátriárka élt itt vagy utazott át területén. Isten e földön nyilatkoztatta ki nevét Mózesnek és a Sínai-hegyen bízta az emberiségre a Tízparancsolatot. Egyiptomban talált menedékre a Szent Család, ma pedig a Szudánból, Eritreából, Szíriából és Irakból érkező menekültek milliói. Bizonyos értelemben mindannyian magunkénak érezzük e földet – fogalmazott a szentatya.

Egyiptom nélkülözhetetlen szerepet tölt be a Közel-Kelet életében, ahol megoldást keresnek számos problémára, a vak és embertelen erőszakra, amely a hatalomvágyból, a fegyverkereskedelemből, a súlyos társadalmi problémákból és a vallási szélsőségességből fakad, és amely Isten szent nevét mészárlások és igazságtalanságok elkövetésére használja fel. Egyiptom egyedülálló feladata a regionális béke megerősítése és megszilárdítása.

A pápa ezt követően utalt az ország által kezdeményezett célkitűzésekre: fejlődés, jólét, béke. Ezek eléréséhez különleges figyelmet kell fordítani a nők, a fiatalok, a legszegényebbek és a betegek szerepére. A valódi fejlődést abban érjük tetten, hogy mennyire gondoskodunk az emberről, neveléséről, egészségéről és méltóságáról.

A szentatya megállapította: nem építhetünk civilizációt anélkül, hogy elutasítanánk a gonosz, az erőszak ideológiáját és a szélsőségességet, amely meg akarja semmisíteni a másikat, a sokszínűséget Isten szent nevének manipulálásával és megsértésével.

Kötelességünk – folytatta a pápa –, hogy megtanítsuk az új nemzedékeknek: Istennek nincs szüksége arra, hogy megvédjék őt az emberek, sőt éppen, hogy ő védelmezi az embereket. Sosem akarja gyermekei halálát, hanem azt, hogy éljenek és boldogok legyenek. Nem kéri vagy igazolja az erőszakot, sőt, elutasítja azt. Az igaz Isten a feltétel nélküli szeretetre hív, az ingyenes megbocsátásra, az irgalmasságra, minden élet teljes tiszteletére, a testvériségre hívők és nem hívők között. Le kell lepleznünk az illúziókeltőket, akik gyűlöletet prédikálnak, hogy elrabolják az emberektől életüket és a jogukat ahhoz, hogy méltósággal éljenek, megfosztva őket a szabad választástól és a felelős hittől. Fel kell számolnunk a gyilkos elképzeléseket és szélsőséges ideológiákat, miközben megerősítjük azt, hogy az igaz hit és az erőszak összeférhetetlen, ahogy Isten és a gyilkos cselekedetek is.

A történelem tiszteli a béke építőit, akik bátran és erőszak nélkül küzdenek egy jobb világért – hangsúlyozta Ferenc pápa. Az ószövetségi József példája nyomán Egyiptom arra kapott meghívást, hogy mentse meg e régiót a szeretet és a testvériség hiányától. Ítélje el és győzze le az erőszak és a terrorizmus minden formáját. Ajándékozza meg a béke magvával azok szívét, akik békés együttélésre, méltó munkára, emberséges nevelésre vágynak. Egyiptom tegyen tanúbizonyságot arról, hogy „A hit Istenért van, a haza pedig mindenkié” (az 1952. július 23-i forradalom mottója). Mutassa meg az ország, hogy lehet hinni a másokkal való harmonikus együttélésben, osztozva velük az alapvető emberi értékekben és tiszteletben tartva mindenki szabadságát és hitét. Egyiptom sajátos szerepe abban áll – mutatott rá a pápa –, hogy, mint három nagy vallás bölcsője újra sugározza szét az igazságosság és a testvériség legfőbb értékeit, amelyek szilárd alapját képezik a békének és az odavezető útnak.

Ferenc pápa ezt követően felidézte, hogy idén ünneplik 70. évfordulóját annak, hogy a Szentszék és az Egyiptomi Arab Köztársaság felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Az arab országok közül az egyik első volt ezen a téren. E kapcsolatokat a barátság, a kölcsönös elismerés és együttműködés jellemzi, amelynek megszilárdítását célozza ez a pápai út is.

A szentatya beszéde végén köszöntötte Egyiptom minden állampolgárát, külön kiemelve a keresztényeket: a kopt ortodoxokat, a bizánci ortodoxokat, az örmény ortodoxokat, a protestánsokat és a katolikusokat. Szent Márk, e föld evangelizálója védelmezze és segítse a keresztényeket az egység építésében és megteremtésében, amelyre az Úr annyira vágyik – kérte a pápa, majd hozzátette: a keresztények jelenléte ebben a hazában nem új és nem véletlen, hanem elválaszthatatlan Egyiptom történelmétől. Integráns részét képezik ennek az országnak és az évszázadok során egyedülálló kapcsolatokat építettek ki, amelyet más nemzetek is példaként követhetnek. Megmutatták és megmutatják ma is, hogy lehetséges az együttélés kölcsönös tiszteletben és becsületes eszmecserében, a különbözőség ellenére is a gazdagodás és nem az összeütközés lehetőségeit keresve.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: News.va

Magyar Kurír