KÉPGALÉRIA – klikk a képre!
A főtt búzából és különböző édes gyümölcsökből – datolya, füge, mazsola, aszalt szilva és sárgabarack, méz, lekvár – készített ételt már az 5. században is fogyasztották azok a szerzetesek, akik böjt idején kenyeret sem voltak hajlandóak magukhoz venni. A kolliba eredete a 4. századra nyúlik vissza, Szent Tivadar nagyvértanú tiszteletéhez kapcsolódik.
A Szent Miklós-székesegyházban az Előszenteltek Liturgiáján Molnár Zoltán parókus prédikációjában személyes tapasztásaiból kiindulva fogalmazta meg: „Az Isten, aki a pusztába hív arra, hogy kiszakadjunk a hétköznapok zsongásából, nem hagyja éhezni az övéit.” Ha rá merünk hagyatkozni az Úrra, ha „hagyjuk, hogy a pusztában az Isten lelkünkre beszéljen, akkor a böjti készület a szívbéli jóllakás ideje lehet”.
A szertartás után Szocska A. Ábel apostoli kormányzó áldotta meg az előzőleg elkészített kollibát, melyből aztán minden hívő részesülhetett.
* * *
A Görögkatolikus Médiaközpont 2017-es felvételén Kocsis Fülöp metropolita ismertette a böjti étel elkészítését.
Receptet egy korábbi összeállításunkban találnak.
Forrás és fotó: Polyákné Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria