A szülőhelyen maradás Istentől való küldetés – Shomali jordán püspök előadása a Pázmányon

2018. január 19. péntek, 16:07

„A jordániai keresztény kisebbség múltja, jelene és jövője” címmel tartott előadást William Hanna Shomali jordániai püspök Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) jogi karának dísztermében január 18-án este.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A megjelenteket Fodor György prorektor, dékán és Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára köszöntötte. Fodor György a PPKE kötelességének nevezte, hogy helyt adjon a keresztények üldözését bemutató konferenciáknak, ez már a tizenegyedik a sorban. Rétvári Bence emlékeztetett rá: a magyar kormány egyedülálló módon helyettes államtitkárságot hozott létre, hogy felhívja a figyelmet a világszerte több millió üldözött keresztény helyzetére, és remélhetőleg a jövőben mások is követni fogják a példánkat. Magyarország egyfajta ébresztőóra a legújabb kori bevándorlási folyamatban. Európa vezetői feladták keresztény önazonosságukat, identitásukat, a magyar kormányzat viszont továbbra is őrzi azt, és vallja, hogy helyben kell megoldani a migrációt kiváltó problémákat.

William Hanna Shomali püspök köszönetet mondott a magyar kormánynak és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek, hogy figyelnek a jordániai és általában az arab keresztényekre, akik az első század keresztényeinek leszármazottai. Napjainkban az arab keresztények száma 14 millió a Közel-Keleten, közülük 10 millió egyiptomi kopt keresztény. Arányuk folyamatosan csökken: 1918-ban még 14 százalék volt az arab országokban, ma már csak 4,5 százalék a teljes lakossághoz viszonyítva; Jordániában ez az arány 1918-ban 10 százalék volt, jelenleg már csak 2 százalék. A tízmilliós ország népességének 98 százaléka a szunnita iszlámot követi, a keresztények száma 200 ezer. Százezren a görög egyházhoz tartoznak, 40 százalék a római katolikushoz, 10 százalék pedig a kereszténység egyéb ágához, káldeusokhoz, maronitákhoz.

A jordán főpásztor kiemelte, hogy hazája a Szentföld része, nevét a Jordán folyóról kapta, amelyben Keresztelő János megkeresztelte Jézust, így ez szent hely. Jordánia az elmúlt másfél évtized közel-keleti háborúinak következményeként befogadott több mint százezer keresztény menekültet, irakiakat, szíreket, libanoniakat.

Shomali püspök kiemelte: a jordániai keresztények a legkevésbé ismertek a keleti közösségek közül. Békés, nyugodt a helyzetük, őket nem üldözik, nincsenek életveszélyben, mint a libanoni, iraki, szíriai keresztények. A jordán keresztények integrálódtak a muszlim többségű társadalomban, a kormány és a királyi család is támogatja, tiszteli őket. Így karácsonykor a főpásztor személyesen találkozott az uralkodó család tagjaival. A főváros, Amman önkormányzata pedig minden templomnak egy karácsonyfát ajándékozott. A parlamentben kilenc százalék a jordán keresztények aránya – tehát nagyobb, mint a teljes népességhez viszonyított arányuk –, vannak kormánytagok is közöttük. A gazdaságban is meghatározó szerepet töltenek be a keresztények.

Mivel azonban ezen a világon semmi sem tökéletes, a jordán püspök rámutatott néhány fontos tényezőre, ami megzavarja a már-már idilli képet a keresztények helyzetét illetően. Az egyik a lelkiismereti kérdés, ami nem tévesztendő össze a vallásszabadsággal. Ez utóbbi garantált. Ám a törvények szerint Jordániában a keresztények nem vehetnek el muszlim lányt. A muszlimoknál nincs ilyen kikötés, de ez esetben a keresztény félnek át kell térnie az iszlámra. Az iskolákban vannak olyan tankönyvek, amelyekből hiányzik az a történelmi tény, hogy a keresztények már az első századtól itt éltek – a keresztények betelepülését a 7. századra teszik. Miniszteri szintű ígéret van arra, hogy ezen a jövőben változtatnak. Ugyancsak rontja az összképet, hogy az oktatásban nem szerepel a hitoktatás. Végül pedig, bár nem állítható, hogy Jordánia az iszlám fundamentalisták előretolt bástyája lenne, de az tény, hogy az utóbbi időkben növekedett a radikálisok száma, a Muzulmán Testvériség hatására.

Előadása befejező részében Shomali püspök föltette a kérdést: milyen jövő vár az arab világ keresztényeire? Mint mondta, főpásztorként a hit jelentőségét emeli ki. Keresztényként hinniük kell abban, hogy a szülőhelyükön való maradás Istentől származó küldetés, ott kell egy élhetőbb világot megteremteniük. A kísértés nagy. A jordán püspök egy példával illusztrálta ezt: Palesztinában 50 ezer keresztény él, míg Chile fővárosában, Santiago de Chilében 350 ezer társuk, akik Betlehemből vándoroltak ki. Shomali püspök súlyos gondnak, katasztrofálisnak nevezte a keresztények megosztottságát az arab világban. Azt pedig alapvető fontosságúnak tartja, hogy folyamatos párbeszédet folytassanak a többségi muszlim vallás képviselőivel, szoros kapcsolatot alakítsanak ki velük. A muszlimok többsége mérsékelt, a keresztényeknek együtt kell működniük velük, és egy békésebb, élhetőbb világot felépíteni. Az Európai Unió országainak pedig gazdaságilag kell segíteniük az újjáépítést. A főpásztor köszönetet mondott a magyar kormánynak, mert évente négyszáz jordán diáknak ad ösztöndíjat, függetlenül attól, hogy keresztény vagy muszlim.

Előadást tartott a rendezvényen Wael Suleiman, a jordániai Caritas vezetője is. Elmesélt egy történetet a hit erejéről: Két évvel ezelőtt találkozott egy menekült iraki keresztény férfival, aki még a békeidőben mezőgazdaságból élt hazájában. A dzsihadisták azonban meggyilkolták a feleségét, felgyújtották a gazdaságát. Egyedül maradt a három gyermekével. Ám a tragédia ellenére is megőrizte a Jézusba vetett hitét. A jordán Caritas vezetője leszögezte: ha hitünk van, bátorságunk is van, nem veszíthetjük el a szebb jövőbe vetett reményünket.

Jordániában 140 ezer iraki menekült tartózkodik, többségükben keresztények, akik félnek hazamenni. Fontos, hogy testvérek legyenek a hitben, hiszen mindent elvesztettek. Ugyanilyen lényeges visszaadni ezeknek az embereknek az elvesztett méltóságát. Különböző kezdeményezések indultak, így például sok iraki készít templomi és egyéb mozaikokat. A Caritas kétezer önkéntesével az egész országban jelen van. Segít a menekültek élelmezésében, lakhatásában, gyermekeik iskoláztatásában. A hosszú távú cél az, hogy úgy támogassák a menekülteket, hogy idővel visszatérhessenek szülőföldjükre, és a mostaninál emberibb világot építhessenek fel.

Fotó: Bókay László

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
-az-legjobb-arvahaz-amit-soha-nem-epitenek-meg-bojte-csaba-hatvaneves
„Az a legjobb árvaház, amit soha nem építenek meg” – Böjte Csaba hatvanéves

„Hatvan év – mi ez az évmilliárdokhoz képest, amióta a mennyei Atya a világról gondoskodik! És a szeretet gyakorlása amúgy sem olyasmi, amiből bárki nyugdíjba mehetne” – vallja a ferences szerzetes, aki január 24-én ünnepli 60. születésnapját. Hivatásáról, életútjáról kérdeztük Csaba testvért.

2019. január 23. szerda
zenari-biboros-az-artatlanok-lemeszarlasa-ma-is-zajlik-sziriaban
Az ártatlanok lemészárlása ma is zajlik Szíriában – Interjú Zenari bíborossal

Mario Zenari bíboros, szíriai apostoli nuncius január 21-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében beszélt a szíriai nép szenvedéseiről, és köszönetet mondott, amiért a magyar kormány támogatja a katolikus kórházakat. Ebből az alkalomból kérdeztük a szíriai helyzetről.

2019. január 23. szerda