A vatikáni államközi kapcsolatok titkára köszönetet mondott Magyarországnak

2018. október 4. csütörtök 18:48

Szeptember 28-án a magyar állandó ENSZ-misszió a világszervezet 73. közgyűléséhez kapcsolódóan konferenciát szervezett az ENSZ New York-i székházában. A tanácskozáson felszólalt Paul Gallagher érsek, a Szentszék államközi kapcsolatainak titkára, a Vatikán „külügyminisztere” is.

Paul Gallagher érsek felszólalásáról a L’Osservatore Romano vatikáni napilap is hírt adott szeptember 30-i számában, A vallásszabadság elidegeníthetetlen jog címmel.

Beszéde elején Gallagher érsek köszönetet mondott a meghívásért, hogy előadóként vegyen részt a konferencián. Utalt arra, hogy az utóbbi években drámaian csökkent a keresztények száma a Közel-Keleten, egyes helyeken a túlélésük is veszélyben van annak ellenére, hogy mély gyökerekkel rendelkeznek a területen. A történelem során a keresztények és a muszlimok békésen éltek egymás mellett, annak ellenére, hogy időnként előfordult erőszak, ami a vallási vagy az etnikai hovatartozás politikai manipulálásából fakadt – emlékeztetett a Szentszék államközi kapcsolatainak titkára.

Jelenleg iszlám szélsőségesek csoportjai üldözik a nem muszlimokat. Ez azonban nemcsak vallási kérdés, hanem alapvető emberi jogi probléma – mondta Paul Gallagher érsek. – A bűntettekre keresztények és más vallásúak a törvény előtt várnak választ a hatóságoktól, melyeknek az a feladatuk, hogy védelmet nyújtsanak minden törvénytisztelő állampolgárnak. A védelem az állam elsődleges felelőssége minden állampolgár felé, faji, vallási vagy etnikai hovatartozástól függetlenül. A kisebbségek vallási jogainak megsértése túllép a legsúlyosabb visszaéléseken; magában foglalja a diszkrimináció számos formáját, amelyek beépültek a jogi és közigazgatási stuktúrákba. A védelemnek nemcsak a kisebbségek kiirtásának megelőzésére kell kiterjednie; meg kell vizsgálni és kezelni kell az ellenük folyó diszkrimináció és üldözés okait is – szögezte le.

Gallagher érsek három pontot nevezett meg, amelyek alapvetően fontosak ahhoz, hogy hosszú távon kezelni lehessen a vallási kisebbségeket érintő üldöztetés és a diszkrimáció kiváltó okait: az első a jogrend teljes tiszteletben tartása és a jog előtti egyenlőség érvényesítése az állampolgárság alapelvén, vallási, faji vagy etnikai hovatartozástól függetlenül. Második elemként arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi közösség súlyos felelősséggel tartozik a vallási, etnikai kisebbségek ellen elkövetett bűntettekért, melyeket nem állami szereplők követtek el olyan államokban, ahol gyenge intézményrendszer működik.

2005-ben a nemzetközi közösség elkötelezte magát az államok támogatására, hogy gyakorolni tudják védelmi felelősségüket, oltalmazni lakosságukat, valamint hogy kollektíven, időben és határozottan lépnek fel a támadások ellen. A nemzetközi közösség kudarcot vallott ezen elkötelezettsége terén – mutatott rá Paul Gallagher érsek. Harmadik pontként kiemelte, hogy a vallási és etnikai kisebbségek jogainak visszaállításán kell munkálkodni. Vissza kell adni, amit elvettek tőlük: biztosítani kell a vallási és etnikai kisebbségek számára a feltételeket, hogy visszatérhessenek eredeti lakhelyükre, méltóságban és biztonságban élhessenek ott azon alapvető társadalmi, gazdasági és politikai keretek között, amelyek a közösség összetartása biztosításához szükségesek.

Nem elegendő újjáépíteni otthonaikat, iskoláikat és istentiszteleti helyeiket, ami alapvető lépés, és folyamatban van a Ninivei-síkságon, köszönhetően olyan kormányok nagylelkűségének, mint Magyarország, illetve jótékonysági szervezeteknek, mint a Szükséget Szenvedő Egyház vagy a Kolumbusz Lovagok – hangsúlyozta Paul Gallagher érsek. – Újjá kell építeni a társadalmat, azáltal is, hogy lefektetjük az állampolgárság alapján nyugvó békés együttélés alapjait.

A Szentszék államközi kapcsolatainak titkára megjegyezte, hogy a felsoroltak megvalósulása által nagy előrelépés történne az üldözött vallási és etnikai kisebbségek védelmében a Közel-Keleten és máshol. Felhívta a figyelmet a vallási vezetők felelősségére a vallással való visszaélés és a terrorizmus igazolása terén: tanítsák a határozott „nem”-et az erőszak minden formájával szemben, és az „igen”-t minden ember jogát illetően, hogy szabadon követhesse Istent és gyakorolhassa vallását. Ha tiszteletben tartanák a lelkiismereti és a vallási meggyőződés alapvető szabadságát, egyetlen személy különleges védelmére sem lenne szükség – zárta beszédét a Szentszék államközi kapcsolatainak titkára a Magyarország által szervezett konferencián az ENSZ-ben.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kitekintő
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
ferenc-papa-ha-nem-szeretunk-mar-megtettuk-az-elso-lepest-ahhoz-hogy-oljunk
Ferenc pápa: Ha nem szeretünk, már megtettük az első lépést ahhoz, hogy öljünk!

Október 17-én a Szentatya azt fejtette ki a „Ne ölj!” parancsról szóló katekézisében, hogy nem más ez a parancs, mint Jézus tanítása szerint felszólítás a szeretetre és az irgalomra, és vigyáznunk kell, mert a másik sértegetésével, lenézésével, levegőnek nézésével már gyilkosai is vagyunk neki.

2018. október 17. szerda
-van-egy-almunk-vilag-vallasi-vezetoi-beke-muhelyeben-munkalkodnak
„Van egy álmunk!” – A világ vallási vezetői a béke műhelyében munkálkodnak

Ökumenikus imádsággal és ünnepélyes szertartással ért véget október 16-án Bolognában az idén 32. alkalommal megrendezett vallások közötti találkozó, ahol a világ vallási vezetői együtt keresték, építették a béke hídjait.

2018. október 17. szerda