Amit jó volna, ha a diákok tudnának a hivatástisztázásról

Nézőpont – 2015. november 15., vasárnap | 17:00

Sok diákot leterhel hivatásának tisztázása, számos katolikus fiatal éveket tölt azzal, hogy megtudja Isten akaratát az életével kapcsolatban, pedig az egész folyamat igazából elég célratörő lehet. Scott Kallal, az Apostole of the Interior Life (Belső Élet Apostolátusa) szerzetesrend papjának írása.

A cikk magyar fordítása az Istenről, vallásról, életről, emberről című weboldalon jelent meg, egy több cikkből álló sorozat részeként, amelyet Scott Kallal a Kansasban működő FOCUS egyetemi katolikus közösség (Fellowship of Catholic University Students) blogján jelentetett meg. A cikksorozat olyan témákkal foglalkozik, mint az öröm (What I Wish College Students Knew About Joy), a szerzetesi élet (What I Wish College Students Knew About Religious Life), a halál (What I Wish College Students Knew About Death), vagy a pornográfia (What I Wish College Students Knew About Pornography).

A hivatástisztázás meghatározása

Legelőször is a hivatás szó latin jelentése nem más, mint meghívás (vocatio). Isten mindnyájunkat a szentek közé hív, hogy olyan férfiak és nők legyünk, amilyennek teremtett minket, a saját egyéniségünk szerint, mint például Assisi Szent Ferenc, Szent II. János Pál pápa, Teréz anya vagy Boldog Batthány-Strattmann László. A tisztázás szinonimája a felfedezésnek, tehát a hivatástisztázás nem más, mint az, hogy felfedezzük, Isten hol szeretné, hogy szentek legyünk, és ezt teljes egészében megéljük. Az életszentségre való meghívás egyetemes, ugyanakkor mindannyiunk számára más és más. Arra kaptunk hivatást, hogy Krisztus egyháza szerint éljük meg hivatásunkat kétféle életállapot szerint: házasságban vagy Istennek szentelten. Amikor felfedezed a hivatásod, felfedezed önmagad is és a hivatásod megélése lesz a te boldogságod forrása.

Tehát amíg némelyek félnek attól, hogy túl közel kerülnek Istenhez, mert talán majd azt akarja tőlük, amit nem szeretnének, az igazság az, hogy Isten a jó pásztor, aki zöldellő mezőkre vezet (Zsolt 23) és csak olyat kér, ami boldogabbá tesz, mint amilyen valaha is tudtál volna lenni saját erődből.

A két alapvető tényező

Már biztosan hallottad, hogy Istennek terve van az életünkkel, mert Ő azt mondja: „csak én tudom, mi a tervem veletek: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek (Jer 29,11)”. De hogyan is fedezhetnénk fel Isten ránk vonatkoztatott tervét? Loyolai Szent Ignác azt mondja, hogy kezdésként egy erőteljes döntést kell hozni, hogy Jézus Krisztust teljes szívünkkel követjük. Azt mondja, Isten tervének megismerése azzal kezdődik, hogy azt tesszük, amit már eddig megismertünk Isten tervéből. Tudjuk tehát, hogy két dologra van szükségünk: imára és lelki szabadságra.

Az ima az alábbiakat jelenti:
 – napi húsz-hatvan perc ima a Bibliával vagy más lelki könyvvel
 – vasárnapi szentmise
 – gyónás ideális esetben havonta egyszer
 – Mária tisztelete és lelkivezetés szintén ajánlott

A lelki szabadság az alábbiakat jelenti:
– szabadnak lenni bármiféle vágytól arra, hogy halálos bűnt vagy bocsánatos bűnt szándékkal tegyünk
– szabadnak lenni bármiféle egészségtelen családi vagy baráti köteléktől azáltal, hogy vagy megszakítod ezeket, vagy pedig dolgozol ezek gyógyulásán
– szabadnak lenni bármiféle erős szerelmi köteléktől

Végül Szent Ignác azt mondja, nem jó ötlet bármilyen döntést rögtön elmondani, mert talán az ellenkező irányba akarnak terelni. Az alábbi kérdést kell feltenni: Fog-e segíteni nekem ő, hogy még szabadabban tehessem azt, amit Isten akar?

A két út: házasság és Istennek szentelt élet

Mielőtt belemennénk a részletekbe, hogy vajon mit is szeretne Isten, jó ötlet fontolóra venni, hogy Isten a házasságot akarja számodra vagy megszentelt életet? A kettőt együtt úgy nevezzük, hogy „életállapot”. Az életállapotod megmutatja azt, miként adod oda magad Istennek és szolgálsz másokat. Jézus rámutat: amíg van, akiket házasságra hív, addig vannak olyanok is, akiket cölibátusra hív meg a mennyek országáért. És épp ahogy a házasság arról szól, hogy egy másik személyt szeretünk egy életen át, a megszentelt élet is erről szól, azáltal, hogy egy különleges kapcsolatban vagy Istennel, amely túláradóan megtölti a szívedet szeretettel. (Megjegyzés: a papság a nyugati egyházban és az elkötelezett „szingli” élet egyaránt lehetőség a mennyek országáért vállalt cölibátusra.)

A jelek, amelyek arra utalhatnak, hogy Isten a megszentelt életre hív:
– bizonyos elégedetlenség a házas élettel kapcsolatban
– az imádság nagy szeretete
– az apostoli hivatás nagy szeretete (a hit terjesztésének erős vágya)
– különleges öröm Isten dolgait illetően, amelyek az alábbiak: filozófia és teológia, szent művészet és zene, a liturgia vagy a szentségek

Hogy valaki vonzódik a megszentelt élet egy sajátos formájához, önmagában nem elég, de biztos jel, ha amikor elindul rajta, mélyről jövő békét tapasztal. Egyedül ez segít, hogy tényleg megbizonyosodjon valaki a hivatásáról.

A döntés meghozásának három jele

Mikor tudhatod biztosan, hogy a házasság vagy a megszentelt élet a te utad? Feltételezzük, hogy már a belső függetlenséget (lelki szabadságot) elérted, azaz képes vagy kimondani: „Bármit is akarsz Istenem, megteszem. Szeretnéd, hogy pap legyek? Zsír. Szeretnéd, hogy megházasodjak? Zsír.” Ekkor három végső jelet kaphatsz, amely által meghozhatod ezt a döntést.

Az első jel olyan, mint egy villámcsapás. Egy bevillanás, amely olyan erősen jön, hogy nincs módja, hogy megcáfold. Ettől függetlenül még mindig jó ötlet ezt a bevillanást egy lelkivezető elé tárni, vagy valaki olyan elé, akiben megbízol.

A második jel olyan, mint egy libikóka, amely egyik vagy másik irányba billeg. Miközben imádkozol a hivatásodért és a jövődért, mély és tartós békét érezhetsz egyik vagy másik irányban. Ezután, ha a másik lehetőségre gondolsz, talán egyáltalán nem érzel békét, hanem inkább egy rossz utóízt. Nyilvánvalóan azt az oldalt válaszd, amely mély és tartós békével tölt el.

Van egy harmadik módja is, hogy döntést hozz hivatásoddal kapcsolatban. Ez nem más, mint hogy az alábbi két módszert alkalmazod a döntéshozás érdekében, amikor lelkigyakorlatra mész, vagy esetleg van egy békés időszak az életedben, illetve amikor egyszerűen el tudsz szakadni a napi élet körforgásából. Az egyik azt kívánja, hogy mérlegeld a lehetőségeket, míg a másik a képzelőerődre hagyatkozik.

1. Az érveléses módszer (pro-kontra)

Ha a pro-kontra módszert akarod alkalmazni, akkor először is ragadj meg négy cetli papírt és egy tollat. Itt az életed végével kell kezdened. Életed célja az, hogy szentté válj, azzá a férfivá vagy nővé, akivé Isten teremtett, hogy így dicsőséget hozz az Ő nevére és építsd az Ő országát itt a Földön.

Kétféle életállapotban teheted ezt meg: házasságban vagy megszentelt élettel. Az egyik cetlire írd fel a házasság minden pozitívumát: megosztod az életed valakivel, lehetőség gyerekeket nevelni, saját ház stb. A másik cetlire a házasság minden ellenérvét írd fel: nincs annyi idő az imádságra és bibliaolvasásra, sok házimunka és nyomás, amely a gyereknevelésből származik. Az utóbbira Szent Pál is utal: „Azt szeretném, hogy gond ne terheljen titeket. Aki nőtlen, az az Úr dolgaival törődik: hogyan legyen tetszésére az Úrnak. Aki viszont megházasodott, az a világi dolgokkal törődik: hogyan legyen tetszésére a feleségének; ezért élete megosztott. Ezt pedig éppen a ti javatokra mondom, nem azért, hogy tőrbe csaljalak, hanem hogy feddhetetlenül élhessetek, és osztatlan szívvel ragaszkodjatok az Úrhoz.” (1Kor 7,32–35) A harmadik cetlire a megszentelt élet minden előnyét írd fel: több idő imára és a szentségekre, több lehetőség Isten Országának felépítésére, több lehetőség arra, hogy többet tudjunk meg Istenről és az Ő tervéről. És végül a legutolsó cetlire a megszentelt élet negatívumait írd, legfőképpen azt, hogy fel kell adnod a családos életet. De emlékezz, Jézus azt is mondta: „mindenki, aki elhagyja házát vagy testvéreit, apját vagy anyját, gyermekeit vagy földjeit az én nevemért, a százszorosát kapja, és megörökli az örök életet (Mt 19,29).

Most szembe állíthatod a lehetőségeidet az eszedet használva és vidd a döntésedet Isten elé imában, vagy esetleg kipróbálhatod a következő módszert is.

2. A képzelőerő segítségére támaszkodó módszer

Kezd azzal, hogy elképzelsz egy fiatal férfit vagy nőt ugyanabban a helyzetben, amelyben te vagy. Nem ismered ezt az embert, de úgy szereted, mint Krisztusban kedves testvéredet. Mit mondanál neki, mit tegyen? Írd le, amit mondanál. Majd képzeld el azt, hogy ülsz a hintaszékben és hintázol előre-hátra, miközben visszatekintesz az életedre: hogy éreznéd magad, ha a házasságot választottad volna? Hogy éreznéd magad, ha felszenteltek volna? Írd le azt, amelyik több örömmel tölt el. Majd tárd ezeket a megállapításaidat Isten elé és figyeld meg, hogy származik-e belőlük béke. Adj neki egy lehetőséget és figyeld meg, hogy tartós-e a béke. Ha igen, meg van a válaszod. Ha nem, akkor szintén megvan a válaszod. Emlékezz, Isten azt akarja, hogy boldog legyél, hogy szentté válj, hogy az az ember legyél, akinek teremtett.


Forrás és fotó: Whohaventseen.wordpress.com; Fényképezés.network.hu

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria