Az áldozatvállalás mértéke a krisztusi mérték – Papszentelés a Győri Egyházmegyében

2017. június 17. szombat 20:35

Veres András megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke június 17-én szentmise keretében áldozópappá szentelte Magyaros László diakónust a győri Loyolai Szent Ignác bencés templomban a Győri Egyházmegye papságának jelenlétében.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A győri megyéspüspök szentbeszédében felidézte a jó pásztorról szóló jézusi példabeszédet, amelyből három, a hivatás gyakorlásában fontos szempontot emelt ki: a pásztor hangjának felismerését, a juhok vezetését és a krisztusi mérték szerinti áldozatvállalást. A Szentföldön hagyomány, hogy egy pásztor csak egy kisebb nyájért felel. A pásztorok a juhokat egy akolba terelik éjszakára, és felváltva őrzik azokat. Reggel a pásztor az akol kapujához áll, a juhokat a nevükön szólítja, azok pedig, hallva a pásztor hangját, kiválnak a többiek közül. A juhok megismerik a pásztor hangját, azért hallgatnak rá, azért követik őt készséggel. Ez annak bizonyítéka, hogy a pásztor sok időt tölt a juhokkal. A lelkipásztoroknak a juhokat vezető pásztorokhoz hasonlóan kell életüket megosztani a hívekkel – hívta fel a figyelmet Veres András.

„Akkor egészen biztosan ismerni fogják hangunkat, szavunkat, még a gyengeségeinket is, de ezek is hozzánk tartoznak. Megismernek bennünket, és kialakul az élet és a szeretet bensőséges köre. Így még nagyobb készség ébred az emberek szívében, hogy az Egyház közösségéhez tartozzanak.” A főpásztor rámutatott arra, hogy nemcsak azok vannak a papság gondjaira bízva, akik templomba járnak. Meg kell szólítani azokat az embereket is, el kell vinni Krisztus örömhírét azoknak a testvéreknek is, akik valamilyen okból távol maradtak az Egyháztól. A győri megyéspüspök a paptestvérekhez fordulva feltette a kérdést: „Vajon mennyire ismerjük a ránk bízottakat?” Veres András arra kérte a lelkipásztorokat, hogy vizsgálják meg, ismerik-e a rájuk bízottak örömeit, gondjait, jelen tudnak-e lenni, segíteni tudják-e őket, amikor lelkipásztorra van szükségük.

Az igazi lelkipásztor – a jó pásztor mintájára – nem tereli, hanem vezeti a rábízottakat, a nyáj élén halad: „Úgy tudunk másokat Krisztushoz vezetni, ha elöl megyünk, és látják az életszentségre való törekvésünket. Ha az erényekben élen járunk, ha az életszentségben igyekszünk napról napra növekedni, akkor a hívek nem a lelkipásztor örökös zsörtölődését, örökös számonkérését fogják hallani, hanem példáját látva készséggel, örömmel fogják követni.”

A jó pásztor – miként hallottuk Jézustól – életét adja a juhaiért. Az áldozatvállalás a szeretet biztos jele. A lelkipásztornak nemcsak szavaival, hanem életével, tetteivel is bizonyítania kell azt, hogy senkinek sincs nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja övéiért. Aki szeret, az nem riad vissza a nehézségtől, az áldozathozataltól sem. Akkor fogja igazán örömtelinek érezni az életet, amikor a szeretett személyért valamit tehet. Ez a családi életre és a lelkipásztori életre egyaránt érvényes. Veres András az áldozatvállaló jó pásztor példájaként említette Boldog Apor Vilmos vértanú püspököt, Mindszenty József bíborost és Brenner János rábakethelyi káplánt, aki 1957-ben, a kommunista diktatúra idején lett vértanú.

Jézus szeretetének, áldozatkészségének, irgalmasságának a ma élő krisztusi papságban kell megmutatkoznia – folytatta elmélkedését a főpásztor. „Ilyen lelkipásztorokra van szüksége az Egyháznak: akik jó pásztorként készek és képesek is naponta készséggel odaadni az életüket. És ebben egyetlen mérték van: a krisztusi mérték. Ha alább adjuk, nincs értelme. Csak ha azzal az áldozatkészséggel, azzal a szeretettel vagyunk képesek szolgálni, amellyel Krisztus szolgált és életét adta, akkor lesz az életünk értelmes és boldog. Minden tevékenységünket csak a szeretet motiválja, az Isten és az emberek közössége iránti szeretet. Tudjuk Pál apostol óta a Szeretethimnuszból, sokféle képességünk lehet, ha szeretet nincs bennünk, mit sem ér az egész.”

Majd Veres András a szentelendőhöz, Magyaros Lászlóhoz fordult: „Azért imádkozunk, hogy tudd egész életedben Krisztust, a jó pásztort követni, hogy akik a te szolgálatodat, a te életedet látják, őrá gondoljanak, és őneki adjanak hálát mindazért a jóért, amit a te szolgálatod által megtapasztalnak. Boldog Apor Vilmos és a győri Könnyező Szűzanya segítsen, oltalmazzon téged ebben a szolgálatban. És gondolj arra, hogy a szolgálat végzésében nem vagy egyedül, mindannyiunkra számíthasz, akik az egyházmegyében szolgálunk, mindig számíthaszt ránk, és mi is számítunk rád!”

A szentmise végén a jelenlévők Veres András vezetésével Apor Vilmos közbenjárását kérték új papi és szerzetesi hivatásokért. Magyaros László újmisés áldását követően Veres András köszönetet mondott szüleinek, családjának, hogy „papot neveltek az Egyháznak”. A főpásztor rávilágított arra, hogy a papszentelés, diakónusszentelés nem csupán annak a családnak, annak a plébániának az ünnepe, amelyikhez a szentelendő tartozik, hanem az egész Egyházé, hiszen az Egyház szolgálatára szentelik őket.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Nagy Lajos/Győrfotó - Győri Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
laszlo-kiralyt-nepunk-aldja-eloesti-vesperast-imadkoztak-gyori-dunakapu-teren
László királyt népünk áldja: Előesti vesperást imádkoztak a győri Dunakapu téren

Veres András győri megyéspüspök vezetésével imádkoztak előesti vesperást a Dunakapu téren felállított szabadtéri színpadon Győrben június 26-án, a Szent László-napok keretében.

2017. június 26. hétfő
-legyunk-az-ur-elofutarai-ternyak-csaba-matrafureden-keresztelo-szent-janos-unnepen
„Legyünk az Úr előfutárai!” – Ternyák Csaba Mátrafüreden, Keresztelő Szent János ünnepén

Az 1710–13-as pestisjárvány emlékét felidéző mátrafüredi Bene-búcsún június 25-én Ternyák Csaba egri érsek megáldotta a 250 éves, nemrég felújított Keresztelő Szent János-kápolnát.

2017. június 26. hétfő