Az örmény katolikus pátriárka mutatott be szentmisét a Szent István-bazilikában

2015. május 23. szombat 22:20

Május 23-án pünkösd előesti örmény rítusú szentmisét mutatott be a budapesti Szent István-bazilikában XIX. Nerszész Péter (Bedrosz) örmény katolikus pátriárka, aki 2015. május 21-én érkezett Magyarországra Erdő Péter bíboros meghívására.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az egyházfőt Erdő Péter bíboros hívta meg a budapesti örmény katolikus közösség kérésének eleget téve. Magyarországon mintegy ezer éve él örmény kisebbség, amely aktívan segítette a magyarokat az idegen hatalmak elleni harcokban, és tevékeny részt vállalt a kulturális életben. A mostani az első alkalom, hogy magas rangú örmény egyházi vezető érkezett hazánkba.

A pátriárkai szentmise kezdete előtt Erdő Péter köszöntötte Nerszész Bedroszt és a jelenlévőket magyar és olasz nyelven:
„Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy pünkösd vasárnapjának előestéjén XIX. Nerszész Bedrosz örmény katolikus pátriárka itt, a Szent István-bazilikában mutatja be a Szent Áldozatot. Különös szeretettel és szolidaritással köszöntjük őt és kíséretét, kifejezzük teljes együttérzésünket és szeretetünket a keresztény örmény nép és a Közel-Kelet összes keresztényei iránt, akik a történelem során számos alkalommal és napjainkban is életük árán is tanúságot tesznek hitükről és hűségükről. Adja meg a Szentlélek Úristen, aki a szeretet, öröm és békesség ajándékozója, hogy népeink békében és testvéri szeretetben építhessék jövőjüket!”


Az evangéliumot óörmény nyelven Krikor Badichah olvasta föl, magyar nyelven pedig Fülöp Ákos, az Orlay utcai örmény katolikus lelkészség plébániai kormányzója. Ezután Nerszész Péter pátriárka mondott homíliát, melynek elején felidézte az első pünkösdöt, amikor a Szentlélek betöltötte az apostolokat. Két fontos tényezőre hívta fel ezzel kapcsolatban a figyelmet az evangélista – emelte ki a pátriárka. Az első, hogy a bűn szétválasztja az embereket, míg a Szentlélek egyesíti. Isten az emberi nemet egyetlen pár, Ádám és Éva révén teremtette. Ők egyazon nyelvet beszélték és ez a nyelv összekötötte őket.

A kevélység vezette rá az embereket, hogy elkezdjenek tornyot építeni Babilon mellett; azt gondolták, képesek Isten segítsége nélkül feljutni a mennybe. Ekkor Isten különböző csoportokra osztotta őket, minden csoportnak külön nyelvet adván, és így egymás számára idegenekké váltak és egymástól eltávolodtak – mondta Nerszész Péter pátriárka.

„És ami az embereket ma összekötheti egymással, az nem a nyelv, hanem a Szentlélek – hangsúlyozta az örmény katolikus egyházfő. – A mi időnkben a Szentlélek a szeretet formájában van jelen, őszinte, önzetlen és gyakorlatias szeretettel, ahogyan Ferenc pápa nemrégen fogalmazott. A kereszt által Jézus tanúságot tett arról, hogy végtelenül szeret minket.” A pátriárka hangsúlyozta: „Ez Jézus szeretetének mércéje, és ez kell hogy legyen a szeretet mércéje Jézus minden tanítványa számára, aki erejét Isten kegyelméből meríti, és nem személyes erejében bízik, mint az ész, a tanulmányok, a pénz vagy a befolyásos ismerősök”.

A második dolog, amelyet Szent Lukács felénk közvetít, az, hogy a Szentlélek kitárja az egyház kapuit minden nemzet előtt – folytatta Nerszész Péter. – „Így vált lehetővé, hogy bármely népből aki csak hallotta az apostolok beszédét és hitt, az Egyház tagjává vált. Így született meg a Szent Egyház: előbb Júdeában, majd a Közel-Keleten, majd Örményországban, amely az első néppé vált, amely a kereszténységet államvallássá tette. És azután Magyarországon és más országokban, amelyek nagyszámú szentet adtak, sok-sok ezer hívőt, valamint vértanúkat és hitvallókat a századok folyamán egészen a mai napig.”

A mai evangéliumból kiemelte a pátriárka, hogy Jézus békességet hagyott tanítványaira: „Békességet hagyok rátok, az én békémet adom nektek: ezt nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. A ti szívetek ne háborogjon és ne féljen” (Jn 14,27). „Igen, kedveseim, vértanúk tízezreinek örökösei: vértanúinknak most békében van része. Ők már az örökkévaló békesség és boldogság részesei, amelyet Jézus az igazaknak tartogat” – fogalmazott XIX. Nerszész Péter katolikosz-pátriárka, majd beszéde végén Nareki Szent Gergely írásait ajánlotta a hívek figyelmébe.


Az örmény rítusú szentmisén több kórus biztosította a zenei szolgálatot, amely alapvető fontosságú az örmény liturgiában, hiszen a hívek nevében a kórus válaszol a diakónus és a pap felszólításaira. Közreműködött a Voszkeberán Énekkar, az Imperatrix Együttes, a Budapesti Kórus, az Ars Nova Sacra; vezényelt: Nagy Ákos. Szólót énekelt Sárkány Júlia és Puskás Eszter.

A pátriárkai szentmise liturgikus rendjét összeállította és koordinálta, az oltárszolgálati énekeket énekelte, illetve vezette Zsigmond Benedek armenológus, az örmény liturgia kutatója. Az oltárszolgálatot a Budapesti Örmény Katolikus Lelkészség állandó ministránsai, valamint a Juventutem Magyarországból csatlakozó ministránsok látták el. Az örmény liturgia énekeit és az örmény ministrálás rendjét az elmúlt évek során Zsigmond Benedek tanította meg a kórusoknak és az oltárszolgálatot teljesítőknek, Krikor Badichah atya és Kiss Bertalan segítségével.


A Szent István-bazilikában bemutatott liturgián Erdő Péter bíboros mellett részt vettek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia jelen lévő tagjai, és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye papságának képviselői. Az ünnepi liturgián jelen volt Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, valamint a meghívott testvéregyházak vezetői, Harrach Péter a KDNP frakcióvezetője, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes és a diplomáciai testület tagjai.


Az örmény egyház a történelem során több részre szakadt. A 451-es khalkédóni zsinatot követően az örmény egyház nagy része, a koptokhoz és a nyugati szírekhez hasonlóan elkülönült Bizánctól és Rómától. Ezt a hagyományt folytatja az Örmény Apostoli Egyház, amelynek központja Ecsmiadzinban található.

A 12. századtól erősödött meg az örmény katolikus mozgalom, ám a teljes örmény egyház Rómával való újraegységesítésének terve több száz év küzdelme után kudarcot vallott. Az örmény katolikusok végül 1740-ben saját katolikosz-pátriárkát választottak Apraham Ardzivján személyében, aki Róma iránti hűségből felvette a Péter (Bedrosz) nevet.


A jelenlegi örmény katolikus pátriárkát, XIX. Nerszész Pétert (teljes nevén: Nerszesz Bedrosz Tarmuni) 1999 októberében választották meg az Örmény Katolikusok Kilikiai Házának katolikosz-pátriárkájává; elődeihez hasonlóan kettős nevet választott, amelyből az egyik mindig Péter.

Fotó: Lambert Attila

Verestói Nárcisz/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
magyar-puspokok-papanal-mohos-gabor-talalkozas-kulisszatitkairol
Magyar püspökök a pápánál – Mohos Gábor a találkozás kulisszatitkairól

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) november 20. és 25. között ad limina látogatást tesz a Vatikánban. Az esemény magyarországi főszervezőjét, Mohos Gábort, az MKPK titkárát kérdezte Vértesaljai László SJ a Vatikáni Rádió magyar szerkesztőségében.

11:00
krisztus-bennunk-az-orok-elet-feltamadas-remenye-magyar-puspokok-szent-peter-bazilikaban
Krisztus bennünk az örök élet, a feltámadás a reménye – A magyar püspökök a Szent Péter-bazilikában

November 20-tól 25-ig ad limina látogatáson vesznek részt a Vatikánban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tagjai. November 21-én, kedden reggel a magyar püspökök szentmisét mutattak be a Szent Péter-bazilika Magyarok Nagyasszonya-kápolnájában Erdő Péter bíboros főcelebrálásával.

2017. november 21. kedd