Bemutatták a bakonybéli Szent Mauríciusz-monostor Octo Vineae borait

2015. november 3. kedd 18:50

November 3-án tartották a budapest-belvárosi Benedictinus – apátsági termékek boltjában az „Octo Vineae” néven palackba kerülő cuvée-borok bemutatóját, amelyek a bakonybéli Szent Mauríciusz-monostor és a partiumi arad-hegyaljai Balla Géza Pincészet együttműködése révén születtek meg.


KÉPGALÉRIA - klikk a képre!

A bakonybéli bencés monostor és az arad-hegyaljai, ménesi borvidék története közel ezer évvel ezelőtt, már a kezdet kezdetén összekapcsolódott: egy középkori oklevél tanúsága szerint Gizella (az oklevélben magyarosan Kesla) királynénk István király jóváhagyásával 1023-ban nyolc szőlőbirtokot adományozott a messzi bakonyi szerzetesközösségnek a ménesi birtokon fekvő – a mai Románia területén található – Makra hegyen, ugyanannyi szőlőművessel.

Ezt az évezredes kapcsolatot  újították meg a Benedictinus – apátsági termékek boltjában tartott ünnepi borbemutatóval, amely két, földrajzilag távoli, spirituális szempontból azonban nagyon is közeli hely kapcsolatát erősítette meg. Balla Géza borász ménesi pincészetében a szerzetesek aktív közreműködésével hagyományos Kárpát-medencei szőlőfajták házasításából születtek meg az „Octo Vineae” borok.

Baán Izsák OSB a bemutatón elmondta, hogy bakonybéli szerzetesközösségük tekinthető a legrégebbinek Magyarországon, hiszen még Szent István alapította monostorukat. A bakonyi rendházról maradt fenn a legtöbb középkori irat a Pannonhalmi Főapátság levéltárában, amelyek között megtalálható egy olyan oklevél is, amely a monostor elveszített birtokait veszi számba. E leírásban szerepel egy idézet, feltehetően a Gizella királyné által kiadott adománylevélből, amely a Makra hegyen fekvő szőlőbirtokról rendelkezik. Eszerint a királyné Szent Mauríciusznak (azaz a monostori közösségnek, amelynek unokatestvére, Szent Günter volt akkoriban az apátja) adományozta az arad-hegyaljai szőlőket.

Balla Géza két cuvée-t készített, amelyek a bencésekkel való folyamatos kapcsolattartás és kölcsönös látogatások eredményeként jöttek létre, névadójuk Gizella királyné és a borvidék északi részén található Makra hegy. A kóstolóval egybekötött bemutatón a borász elmondta, hogy a „Kesla” néven üvegbe került bor 50% kadarka, 30% fekete leányka és 20% kékfrankos házasításából született, míg a „Makra” összeállításában a kékfrankos dominál.


Balla Géza a történelmi jelentőségű esemény alkalmából adománylevelet adott át a bencés monostor képviseletében jelen lévő Baán Izsáknak, amely a valamikori nyolc kapa szőlő termésének felajánlásáról szól.


Az ünnepi alkalom zárásaként Baán Izsák OSB a bor szimbolikájáról beszélt, illetve a szerzetesek borhoz való viszonyáról. A szerzetesség – ahogyan utalt rá – a zsidó és a görög kultúrában bontakozott ki, amely már eredendően magában hordozta a bor kultúráját. A kereszténységben a bor kettős természete miatt válhat az Eucharisztia részévé, illetve azért, mert a szőlő szemei a bor készítése során eggyé válnak úgy, hogy már nem lehet egymástól megkülönböztetni őket. Baán Izsák ebben a folyamatban arra mutatott rá, hogy éppen így válik minden keresztény Krisztus testének részévé és ezáltal egymással is eggyé az Eucharisztiában.

A kereszténységben azonban a bort mindig is kettősség jellemezte, hiszen – amint a bencés szerzetes rámutatott – már a korai szerzetességben, a sivatagi atyák is úgy tartották, hogy a bor nem való a szerzeteseknek. Szent Benedek regulájában a mértékletességre inti a testvéreket, hiszen a bor elszakítja Istentől még a bölcseket is. Ugyanakkor a szeretet szimbóluma is, ezt Baán Izsák két történeten keresztül mutatta be. Az egyik történetben a bor mint a szeretetközösség megtartója jelenik meg, a másik, Paphnutius sivatagi atyához kapcsolódó történet pedig a bor életadó erejére mutat rá.


A történet szerint Paphnutius egy alkalommal rabló kezére került, aki – mivel  látta, hogy hosszas gyötrelmei után a szerzetes élete veszélyben forog – ráparancsolt, hogy igya meg a neki nyújtott bort. Mivel Isten akaratát látta a felszólításban, a remete ivott a borból, és megerősödött. A rabló, látva a szerzetes engedelmességét, megfogadta, hogy soha többé nem bánt senkit, és mivel Paphnutius lemondott saját akaratáról, hogy nem iszik bort, az egész rablóbandát megtérítette.

A bemutató végén Baán Izsák OSB köszönetet mondott a borászat adományáért, valamint mindazoknak, akik segítettek a rendezvény szervezésében és a közös munkában; Halász Csillának és Sánta Lászlónak, a Balla Géza Pincészet budapesti kapcsolattartóinak. 

A bemutatott borok kaphatóak lesznek a Benedictinus – apátsági termékek boltjában, illetve a bakonybéli monostori ajándékboltban.

Az Arad-hegyaljai borvidék vagy másik nevén Ménes-magyarádi borvidék a mai Románia, Partium területén található. Egyike a Kárpát-medence legrégebbi borvi­dé­keinek, mely már Szent István király idejében szerepelt a csanádi püspökség egyik oklevelében. A borvidék két nagy részből áll: Ménes-hegyalja és Magyarádi-hegyalja területét foglalja magába. A borvidék a Fehér-Körös és a Maros vize közötti területen fekszik, alapjait állítólag még a római korban fektette le Probus római császár. A nagy múltú bortermő táj borait közvetlenül a tokaji borok után, az erdélyi részek közül elsőként említik a történelmi feljegyzések. A vidék ma is jelentős szőlőtermő helységei Solymosvár, Kladova, Pálosbaracka, Ópálos, Ménes, Gyorok, Aradkövi.

Ménes, a hajdani híres történelmi borvidék Arad-hegyalján hosszú ideig feledésbe merült a 20. század forgatagában. A legendás vörös aszúk, a fűszeres kadarkák, az egykoron Európa-szerte híres testes, bársonyos ménesi vörösborok és szelíd királyleánykák vidékén létrejött Balla Géza Pincészet 1999 óta arra törekszik, hogy e borvidék visszanyerje régi patináját, hírnevét.

A ménesi borvidék kiváló tulajdonságait a Zarándi-érchegységre jellemző változatos, 250-300 millió éves alapkőzetek, agyagpala, gránit, diorit, granodiorit és az ezeken kialakult magas agyagásvány- és vasérctartalmú talajok biztosítják. Az alapkőzet, a kiváló lejtőszög, a fekvés és az adriai éghajlathoz hasonló klíma szülte a borvidék büszkeségeit, a vörösborokat. A pincészet közel száz hektáron gazdálkodik, a terület 85 százalékán kék, 15 százalékán pedig fehér szőlőt termeszt.


A vidék legnagyobb büszkesége a
kadarka, amely a 18–19. században a legjobb hírű magyarországi borok közé tartozott.
Szőlőjét az oszmán terjeszkedés elől menekülő szerbek hozták be, de szinte őshonosnak számít. Magyar borvidéken sehol másutt nem készítettek belőle vörös aszút, csak a ménesin. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a meredek déli lejtő, a sűrű tőkeállomány, az úgynevezett ménesi karikás metszés, s az igen késői szüret. Edelspacher György birtokos a kadarkát 1800-ban már Lengyelországba is szállította, az 1862-es londoni világkiállításon pedig a magyar borok királynéjának választották. A ménesi borvidéket egykoron a szőlőbirtokos családok présházai – helyi nevükön kolnái (a délszlávból származó román colnă szóból) – tarkították. 

A ménesi vörösbort még Vörösmarty Mihály is megörökítette versében:

Mi szép vagy Kolna Ménes oldalán! 
Borod setét mint a cigány leány,
És benned a szív édes lángja ég. 
Kuruc, tatár! csak ilyen kéne még. 
   Csapláros, méregkeverő!
   Ménes borából adj elő.
   Cudar biz’ ez; de ám igyunk, 
   Hiszen magyar költők vagyunk.

(Rossz bor, 1844. június 29. előtt )

Forrás: Monavin.hu; Erdélyi turizmus.hu; Wikipédia

Fotó: Lambert Attila

Várkonyi Borbála/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Vezető híreink - olvasta már?
ferenc-papa-gondoljuk-ki-az-irgalmassag-uj-cselekvesformait-szeretet-kepzeloerejevel
Ferenc pápa: Gondoljuk ki az irgalmasság új cselekvésformáit a szeretet képzelőerejével!

A pápa június 30-án általános kihallgatást tartott, melynek keretében az irgalmasság cselekedeteiről tartott katekézist az utolsó ítéletről szóló jézusi példabeszéd (Mt 25,31–46) alapján, majd beszélt nemrég véget ért örményországi, valamint közelgő grúziai és azeri látogatásáról.

19:51
megrendult-a-hely-ahol-egyutt-voltak-fogvatartottak-zarandokoltak-szentkuti-kegyhelyre
„Megrendült a hely, ahol együtt voltak” – Fogvatartottak zarándokoltak a szentkúti kegyhelyre

Június 29-én, Szent Péter és Pál apostolok ünnepén tizenöt büntetés-végrehajtási intézményből százharminc fogvatartott gyűlt össze a mátraverebély-szentkúti kegyhelyen, az irgalmasság szentévében rendezett zarándoklaton. A nap lelkivezetője Bíró László püspök volt.

18:01