Henri Boulad realistán tekint a pápa egyiptomi útjának hatására

2017. június 13. kedd 18:57

Ferenc pápa április végi kairói látogatása kapcsán mondta el gondolatait a híres alexandriai jezsuita szerzetes június 12-én a budapesti Párbeszéd Házában. A szentatya április 28-án szólalt fel az al-Azhar egyetemen tartott békekonferencián.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Henri Boulad kokárdával a szíve fölött érkezett az előadásra, jelezve, hogy immár – március 16-a óta – magyar állampolgár.

Ferenc pápa mindössze 27 órát kitevő útjának elsődleges célja az volt, hogy viszonozza az al-Azhar egyetem imámjának közelmúltbeli vatikáni látogatását – hangsúlyozta az előadó. (A pápa egy, az egyetem által szervezett vallásközi konferencián vett részt – a szerk.)

Ennek kapcsán Henri Boulad hosszan ecsetelte az al-Azhar jelentőségét az iszlám világban. Emlékeztetett, a muszlimoknak nincsen olyan hivatalos vezetőjük, mint a Katolikus Egyházban a pápa, így ennek hiányában az al-Azhar imámja számít a legnagyobb egyházi tekintélynek. Ez az egyetem képzi ugyanis a muszlimok kilencven százalékát kitevő szunniták vezetőit szerte a világban.

Amikor Benedek pápa 2007-ben Regensburgban mondott beszédében – Henri Boulad szerint talán kissé ügyetlen módon – egy több száz évvel korábbi bizánci pátriárkát idézett, aki szerint az iszlám bujtogat az erőszakra, a gyilkolásra és csak pusztulást hoz; megszakadt a Katolikus Egyház és az iszlám vallás közötti párbeszéd.

Ez gyakorlatilag Ferenc pápa mostani látogatásáig tartott – mondta el Boulad atya. Majd hangsúlyozta: a pápa egy olyan intézmény vezetőjével találkozott, amely egyetemi kiadványában nagyon erőteljes szövegeket fogalmaz meg a keresztények és a zsidók üldözésére.

Henri Boulad szerint már 12-13 éves kortól arra tanítják a gyermekeket az al-Azhar iskoláiban, miként kell levágni a hitetlenek kezét, hogyan kell őket meggyilkolni és hogyan kell megölni azokat, akik áttérnek a kereszténységre. Ez a tanítás az egyetemen is folytatódik, az egykori hallgatók pedig a világon mindenhová szétszóródva továbbadják ezt.

Régebben például Indonéziában kifejezetten mérsékelt, toleráns iszlám létezett, de az 1970-es évektől kezdve, ahogy az al-Azhar iszlámja kisugárzott oda, megkezdődött a radikalizáció. Hasonló módon radikalizálódott Fekete-Afrika is, és ez a kemény és fanatikus iszlám kezdte negyven éve elözönleni Európát és Amerikát is – vélekedett az előadó.

Ezután felidézte a legutóbbi egyiptomi keresztényellenes terrortámadást, amikor egy Kairótól 200 km-re délre fekvő kolostorhoz érkezett két muszlim zarándok – akik azonban rendőrruhába öltözött terroristák voltak. A zarándokokat leszállították a buszokról, és keresztény hitük megtagadására kötelezték vagy halállal fenyegettek őket, amit be is váltottak: harminc emberrel végeztek, köztük tíz gyermekkel, akik nem voltak hajlandók hitet tenni az iszlám mellett. Virágvasárnap pedig Alexandriában és Tantában összesen negyvenhatan haltak meg merénylet következtében, de mindennap vannak támadások keresztény üzletek és lányok ellen, a rendőrség nem ura a helyzetnek.

Henri Boulad úgy látja, ennek az az oka, hogy a Muzulmán Testvériséget – amely szerinte a világ terrorizmusának karmestere – hiába nyilvánította a 2013-ban hatalomra lépő Abdel Fattah-el-Sziszi elnök törvényen kívülinek: bár sok tagjukat elítélték, bebörtönözték, rengetegen beszivárogtak a kormányba, a minisztériumokba, szakszervezetekbe, még a rendőrség soraiba is. Sziszi elnök kifejezetten kiáll a terror- és más gyűlölet-bűncselekmények ellen, de az ő többszöri felhívására sem volt hajlandó az al-Azhar elítélni az ISIS tevékenységét, és ugyanígy nem voltak hajlandók törölni a tananyagaik erőszakra buzdító részeit sem az ország vezetője kérése ellenére.

Boulad atya, mielőtt rátért volna az egyiptomi pápalátogatás értékelésére, elmondta: kétszer is küldött levelet a szentatyának, először Christoph Schönborn bíboroson keresztül, majd spanyol fordításban egy spanyol jezsuita révén. Az elsőt még megköszönte a pápa, de érdemben nem válaszolt, a másodikra semmilyen válasz nem érkezett. Henri Boulad az utóbbi idők pápai megnyilatkozásai kapcsán mégis úgy látja, mintha változott volna jezsuita rendtársának állásfoglalása. Az egyiptomi szerzetes arról írt a pápának immár nyilvánosságra hozott levelében, hogy meglátása szerint a szentatya csak elméletben ismeri az iszlámot, és nem gyakorlatban. Boulad atya szerint ötven év alatt egyetlen lépést sem tett előre a katolikus–muszlim párbeszéd, mivel csak „együtt kávézgatunk, eszegetünk, de a valódi problémákat nem vesszük elő, nehogy megsértsük a muszlimokat”. A másik dolog, amellyel kapcsolatban tollat ragadott az egyiptomi szerzetes, az a tömeges európai bevándorlás volt. Henri Boulad a pápával szemben úgy látja, hogy a legkeresztényibb befogadásnak is vannak határai. Erre azt hozta fel példaként, hogy egy tömegkatasztrófa után egy húsz fő befogadására képes hajóba fel lehet venni száz tengerbe zuhantat is irgalomból, evangéliumi könyörületből, de az eredmény nem az lesz, hogy mindenki megmenekül, hanem az, hogy a hajó elsüllyed.

Ferenc pápa kairói beszédében élesen fogalmazva hangsúlyozta, mennyire veszélyes a vallást felhasználni a gyűlöletkeltésre. Ez összecsengett korábbi szavaival, miszerint Isten nevében gyilkolni ördögi dolog. Kiemelte, hogy igazságon alapuló őszinte párbeszédre van szükség. A szentatya hangoztatta, hogy a szabadság Isten ajándéka és ez az emberi jogok alapja, azonban az iszlámban nincs szólásszabadság és vallásszabadság – mondta Henri Boulad.

A pápa a beszédben a vallás és a társadalom szétválasztása mellett is állást foglalt, Boulad atya ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az iszlám gyakorlat ennek is ellentmond, hiszen ott a vallás, a politika és a kultúra egy egységet képez.

Az előadó szerint a pápa beszédében erős elemek is voltak, ám eléggé visszafogott csomagolásban, azonban a keresztények elleni folyamatos támadásokat nem hagyta szó nélkül. Henri Boulad a legjellegzetesebbnek azt a gesztust tartotta, hogy Ferenc pápa és az al-Azhar vezetője a pápai beszéd előtt és után is összeölelkezett.

A közvetítésekben jól látszott – mondta Boulad atya –, hogy a pápa kezdeményezte az ölelést, amit az imám nem igazán szeretett volna hagyni, de a pápa jól megölelte, még hátba is veregette, a másik nem menekülhetett. Néhány nappal később aztán a szaúd-arábiai nagymufti el is ítélte az al-Azhar imámját, hogy hagyta, hogy egy hitetlen, ráadásul a hitetlenek vezetője bepiszkolja.

Henri Boulad az iszlámmal kapcsolatban a pápa útját követően is szkeptikus a valódi, problémaközpontú párbeszédet illetően, de nem a katolikus, hanem a muszlim hozzáállás miatt. Hiszen például Egyiptomban a mai napig szerepel a személyi igazolványban a vallás, és a keresztények bizonyos funkciókat nem tölthetnek be.

A pápa rövid egyiptomi látogatása alatt nemcsak az iszlám képviselőivel találkozott, ezekkel kapcsolatban sokkal derűlátóbb Boulad atya. Sziszi elnökkel nagyon jó a keresztények kapcsolata, de ahogy korábban is elmondta, ő sincs elég hatással a muszlim vezetők keresztényekkel kapcsolatos hozzáállására.

A kopt ortodox egyház pátriárkájával, Tavadrosszal is találkozott Egyiptomban Ferenc pápa, és nyilatkozatot írtak alá, hogy felekezetváltás esetén kölcsönösen elismerik egymás keresztségét. Ez csak szándéknyilatkozat volt azonban, mert a koptoknál a szinódus képviseli az egyházat, nem a pápa, mint a katolikusoknál. Ezzel együtt a katolikusok viszonya nagyon jó az egyiptomi keresztények nyolcvan százalékát kitevő kopt ortodoxokkal.

Ferenc pápa természetesen találkozott az Egyiptomban élő katolikusokkal is, akik manapság a már csak az egyiptomi társadalom két százalékát kitevő keresztények húsz százalékát adják. Hogy az egyiptomi társadalomban mégis nagyobb a súlyuk, annak köszönhetik, hogy 200 ezres lélekszámuk ellenére százhetven oktatási intézménnyel rendelkeznek, a muszlimok is igyekeznek ezekbe bejuttatni gyermekeiket.

A 25 ezer résztvevős pápai szabadtéri szentmisét a televízió is élőben közvetítette, és ez a muszlim többséget még jobban megfogta, mint a keresztényeket – mondta el Boulad atya.

A jezsuita szerzetes szerint Ferenc pápa látogatása ajtót nyitott Egyiptomban, de hogy mi lesz a hatása, az hosszú távon dől el. Az előadó elmondta, ő nem az optimista és a pesszimista álláspont között akar választani, hanem realista akar lenni, de ez mégis inkább az utóbbi állásponthoz áll közelebb. Boulad atya elismerte, hogy Egyiptomban vannak ateisták, agnoszticisták és olyanok, akik áttérnek a kereszténységre, mert szembesülnek azzal, hogy az a vallás, amely gyilkolásra biztatja őket, nem Istentől való. Ennek ellenére kevesen vállalkoznak az iszlám elhagyására, mert ez a vallás gyakorlatilag egy „egyirányú utazásra szóló jegy”: fél perc alatt le lehet tenni a muszlim hitvallást, de nincs meg a kiszállás lehetősége. Henri Boulad szerint ez az iszlám ereje, illetve a radikálisan nagyobb születési ráta, ami miatt szerinte húsz év múlva Európa is muszlim lesz.

Fotó: Merényi Zita

Agonás Szonja/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
Vezető híreink - olvasta már?
egyhazi-szemelyeket-tuntettek-ki-nemzeti-unnepunk-alkalmabol-80282
Egyházi személyeket tüntettek ki nemzeti ünnepünk alkalmából

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere állami kitüntetéseket és szakmai díjakat adott át augusztus 20-a alkalmából a Pesti Vigadóban 2017. augustus 18-án.

2017. augusztus 18. péntek
harmas-jubileumot-unnepelt-piarista-csalad
Hármas jubileumot ünnepelt a piarista család

Jubileumi megemlékezésre hívta öregdiák püspökeit, papjait, konfrátereit és a testvériség tagjait a Piarista Rend Magyar Tartománya. A budapesti piarista kápolnában augusztus 18-án bemutatott szentmisén Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mondta a szentbeszédet.

2017. augusztus 18. péntek