Jankovics Marcell vehette át idén a Szent Márton-díjat

A Pannonhalmi Főapátság Szent Márton emléknapja alkalmából tartott, tizenötödik, jubileumi díjátadó ünnepségére számos díszvendég érkezett, többek között Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke, Trócsányi László igazságügyi miniszter, Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, valamint Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke. Az ünnepség végén Jankovics Marcell vehette át a Szent Márton-díjat.

Várszegi Asztrik főapát megnyitóbeszédében köszöntötte az ünnepség résztvevőit, főtámogatóit és szponzorait. Elmondta, hogy az idei alkalom mérföldkő a Szent Márton-napok történetében, hiszen, amint fogalmazott, „idén Márton püspök születésének ezerhétszázadik évfordulójára is emlékezünk. Különösen fontos az emlékezés a Pannonhalmi Főapátságban, hiszen Márton számunkra kétszer született meg. Egyszer 1700 évvel ezelőtt Pannóniában, aztán 996-ban, amikor az ország első bencés apátsága, Pannonhalma védőszentjének őt választotta István király. A bencés közösség ezer éven keresztül őrizte és őrzi ma is a szerzetes püspök, a keresztény ókor és középkor e kiemelkedő szentjének emlékezetét.”

Várszegi Asztrik főapát így folytatta beszédét: „A tours-i püspök, Márton születésének jubileumi évében Szent Márton monostorának szerzetesei is zarándokútra kelnek, hogy újra felfedezzék és megismerjék védőszentjüket, aki több mint ezer esztendeje égi pártfogójuk. A zarándokútra meghívjuk munkatársainkat, a ránk bízott híveket és diákokat, és most Önöket is, mivel alapítónk, Szent István szándéka szerint »közösségben vagyunk« népünkkel és minden nyíltszívű és jóakaratú emberrel. A Szent Márton-év programjai ezért is a közösségformálás és a kulturális párbeszéd gyújtópontjai köré épülnek.”

A főapát hozzátette: „Közösségünk azt az elkezdett munkát akarja folytatni, amit az elmúlt két évtized során a szabadság adta lehetőség során tettünk: közösséget építünk monostorunkban és körülötte egyre táguló körben. Ennek a tudatos építkezésnek fontos eleme és eszköze az ünnep, az ünneplés. Védőszentünk, Márton meghívó, integráló személyiség. Emlékezete is közösséget teremt és formál.”

Fekete Károly református püspök ünnepi beszédében elmondta: az emlékév egyik célja, a közösségépítés, azzal is megvalósult, hogy egy római katolikus templomban egy református püspök mondhat beszédet. Hozzátette: a debreceni református egyházközség és a Pannonhalmi Főapátság között nem új keletű az együttműködés, mert a két közösség között a „műveltség és a szeretet szivárványai húzódnak”.

Szent Márton püspök minden tevékenységét apostoli célok irányították, úgy élt, mint a legszegényebbek, békességet szeretett volna, és kész volt felebarátaival mindent megosztani. „Ezt a példát kell nekünk is követnünk, hogy megtanuljunk sorsközösséget vállalni egymással” – mondta Fekete Károly.

Az ünnepségen a Liszt Ferenc Kamarazenekar adott koncertet. Rolla János hegedűművész, a zenekar vezetője az évforduló alkalmából Händel műveiből állította össze a hangverseny műsorát. A koncerten közreműködött a nyíregyházi Cantemus kórus.

A koncert után átadták a Szent Márton-díjat, amelyet a Pannonhalmi Főapátság, a Herendi Porcelánmanufaktúra és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok 2001-ben alapított, és minden évben olyan személynek ítélik oda Szent Márton napja alkalmából, aki az előző évben a legtöbbet tette a valamikori Pannónia területén folyó kulturális és turisztikai, valamint térségfejlesztő programok megvalósításáért, hozzájárulva ezzel a nemzeti örökség és a kulturális értékek megismertetéséhez és megőrzéséhez.

Idén Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus, író, politikus, egykori pannonhalmi diák kapta az elismerést.

Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát méltatásában úgy fogalmazott, hogy Jankovics Marcell munkái „az embernek, a gyerekeknek, a felnőttben élő gyerekeknek szólnak. Ihlet, gyönyörködtet, tudatosít, motivál, nevel. Keresi és így keresteti az egységet, az egyet, a rendet. Alkotótevékenységével nemcsak a Dunántúlt, nem is csak Magyarországot, hanem az embert, az emberiséget éri el és tesz vele jót.”

A laudációban elhangzott, hogy Jankovics Marcell édesapját 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, és életfogytiglani kényszermunkára ítélték. A családot 1951-ben kitelepítették, 1953-ban térhettek vissza otthonukba. Jankovics Marcell 1955-től a Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Kollégiumba járt, itt is érettségizett. Apját 1956-ban szabadították ki.

A Szent Márton-díjat korábban Nemeskürty István Kossuth-díjas író, Pungor Ernő vegyészmérnök, az Antall-kormány tárca nélküli minisztere, Nagy Gáspár költő, Kukorelli István alkotmányjogász, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző, Sebestyén Márta Kossuth-díjas előadóművész, Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész, Tringer László orvos, Sólyom László volt köztársasági elnök, Ittzés János nyugalmazott evangélikus püspök, Thész Gabriella karnagy, Rieger Tibor szobrászművész, Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas magyar néprajzkutató vehette át, és posztumusz Gál Tibor borász, a Pannonhalmi Apátsági Pincészet létrehozója is kiérdemelte ezt az elismerést.

Forrás: MTI; Szent Márton-év.hu

Fotó: Szent Márton-év.hu

Magyar Kurír