Kiállítás nyílt Budapesten a balatonszemesi pálos kolostornál feltárt leletekről

2017. december 15. péntek 18:35

A balatonszemesi pálos kolostor ásatásai során tavaly egy pálos barátot ábrázoló szoborfej, idén egy különlegességnek számító alapkő került elő – tájékoztatott Papp Attila, a Civil Régészeti Alap Egyesület elnöke a régészeti munkálatokról. A leletekből december 15-től látható tárlat a fővárosban.

2012-ben Sebestyén Erzsébet és Czigóth Sándor kezdeményezésére, alapítványi keretek között kezdődtek meg egy kegyhely létesítésének munkálatai az egykoron Balatonszemes környékén élt pálos szerzetesek Mindenszentek tiszteletére felszentelt kolostorának helyén. A megyei hatókörű, kaposvári Rippl-Rónai Múzeum részéről Varga Máté régész volt jelen szakfelügyeletet ellátni, amikor kiderült, hogy a faragott kövekből és téglából épült kolostor falai a föld hepehupás felszíne alatt még megvannak.

A helyi önkormányzat kezdeményezésére a Civil Régészeti Alap Egyesület tervásatást szervezett a területen, hogy pontos képet lehessen kapni a kolostor állapotáról, és kiderüljön, van-e még mit kutatni, hiszen Somogyban sok kolostort az építőanyag miatt az alapozásig kitermeltek az elmúlt évszázadokban.

A munkára a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Régészettudományi Intézetét sikerült bevonni szakmai partnernek, és Türk Attila vezetésével néhány napos szondázó kutatás vehette kezdetét. A próbafeltárást siker koronázta, sikerült egy kidőlt, faragványokkal díszített falszakaszt lokalizálni, egy másik szondaárokban még az egykori járópadló meglévő részei is megmutatkoztak.

2015-ben a munkálatok már nagyobb léptékben folytatódhattak. Az ásatást innentől a Budapest Történeti Múzeum Vármúzeumának igazgatója, a PPKE Régészettudományi Intézetének docense, Végh András régész vezette. Első számú célja az volt, hogy a kolostor pontos tájolását, főbb elemeinek elhelyezkedését sikerüljön megállapítani, és pontosítani tudja a Guzsik Tamás építész által ránk hagyott alaprajzot. Ez az év is sok kérdésre adott választ, így már pontos tervet lehetett készíteni a kolostor szisztematikus feltárására.

2016-ban sikerült azonosítani a szentélyt, valamint a sekrestyét, ahol különleges leletre bukkant a pázmányos régészcsapat. Egy rablógödör alján – amelyről nem tudni, hogy kincskeresés vagy építőanyag kitermelése miatt ásták-e egykoron a szentélybe – sok mennyezeti elem, az egykori hálóboltozat égszínkékre festett bordái kerültek elő, a sekrestyéből pedig egy szoborfej, amely egy pálos barátot ábrázol. Az egyedülálló leletnek gyorsan híre ment a szakmán belül, minden középkorral foglalkozó szakember és érdeklődő kíváncsi volt rá, ugyanis eddig még hasonló sem került elő.

Az idei év, 2017 aztán minden eddigi eredményt felülmúlt, és hihetetlen lelettel ajándékozta meg a hazai középkorkutatást. Egy teljesen egyedi jelenségről van szó, amely sok dolog újragondolására készteti a régészeket, történészeket, egyháztörténészeket. A kolostor szentélyének feltárása során ugyanis előkerült egy alapkő, amelynek létezését sem sejtették eddig a kutatók. Alatta pénzérmék voltak gondosan elszórva, amelyek restaurálás után a datálásban nyújtanak nagy segítséget. Ezüstdénárok még emellett két helyen voltak a területen, ezek mind-mind különböző korokról mesélnek. Hamarosan egy teljes elemzés várható az éremleleteket feldolgozó kutatók részéről.

A templom szentélye is rejtett izgalmas felfedeznivalókat, hisz az alapkő egy átépítés, bővítés része – a korábbi templom alapfalai is előkerületek idén. Az alapkő nagyon sérülékeny anyagból készült, homoki mészkőből faragták meg szép gótikus betűit. Megmentésére a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatóhelyettese, Tomka Gábor az országos intézmény kőrestaurátorát bocsátotta a pázmányos csapat rendelkezésére.

A feltárt anyagból december 15-én nyílt kiállítás az AVE kiállítóházban (1065 Budapest, Hajós utca 21.), a fővárosban. A tárlat 2018. február 27-ig látható.

A Mindszent-kolostor

1323 körül Raholczay Jakab fia, Lökös mester jelentős adományokat tett a pálos remeték számára, ami lehetővé tette a Mindszentről (Mindenszentekről) nevezett kolostor megalapítását. Akkor a kolostor a közeli Teleki faluhoz tartozott.

A kolostor fennállása idején kiterjedt gazdálkodást folytatott, ami elsősorban mezőgazdasági tevékenység volt és kisebb halgazdaságot működtettek, amelynek léte a 16. század közepéig nyomon követhető. A kolostortól déli irányban remetelakások és gazdasági épületek helyezkedtek el.

1543 nyarán érte az első török pusztítás a kolostort, majd az 1555-ös hadjárat nyomán teljesen megszűnt a kolostori élet. Az 1740-es években még könnyen kijavítható romokról árulkodnak az írások, de a helyreállítás elmaradt. 1786-ban II. József szerzetesrendek feloszlatásáról szóló rendelete után a kolostor területét Szemeshez kapcsolták.

A 19–20. század folyamán a Hunyady grófok a kolostor tégláit elhordatták – részben a szemesi uradalmi építkezéshez, de többségében a szóládi római katolikus plébánia építéséhez használták fel.

Forrás: Civil Régészeti Alap Egyesület

Fotó: Btk.ppke.hu; Civil Régészeti Alap Egyesület

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
nekilendulni-szeretetbol-orommel-elbucsuztunk-egerszaloktol
Nekilendülni, szeretetből, örömmel – elbúcsúztunk Egerszalóktól

Július 15-én érkezett zárónapjához az Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat. Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén, Egerszalók búcsúnapján Ternyák Csaba érsek összegzésre kérte a résztvevőket. „Nehézséggel jár kereszténynek lenni, de az öröm és a szeretet az, ami igazán kereszténnyé tesz.

20:48
ferenc-papa-az-evangelium-hirdetoi-nem-menedzserek-nem-turnezo-celebek
Ferenc pápa: Az evangélium hirdetői nem menedzserek, nem turnézó celebek!

Július 15-én, vasárnap délben az evangélium hiteles hirdetésének jellemzőiről elmélkedett a Szentatya, majd elimádkozta az Úrangyalát a Szent Péter téren összegyűlt hívőkkel.

19:20