Ír–magyar napokat tartottak a Könnyező Szűzanya búcsúja alkalmából Győrben

Kultúra – 2018. március 21., szerda | 13:00

A győri Könnyező Szűzanya búcsúja március 16-án kezdődött a helyi Nagyboldogasszony-székesegyházban. Az egyházi, liturgikus programok mellett ír–magyar napokat is szerveztek az ünnephez kapcsolódva.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A kulturális program március 16-án köszöntővel és koszorúzással kezdődött. A Könnyező Szűzanya kegyképét a győri székesegyháznak örökül hagyó Walter Lynch püspök emléktáblájánál Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Pat Kelly, Írország magyarországi nagykövete és Somogyi Tivadar győri alpolgármester helyeztek el koszorút.

Veres András püspök külön köszöntötte a Dublinból érkezett szeminaristákat és elöljáróikat, és kifejezte reményét, hogy itt-tartózkodásuk alatt megtapasztalják a Könnyező Szűzanya tiszteletének kiemelt szerepét a Győri Egyházmegyében. A főpásztor azt kívánta, hogy a Könnyező Szűzanya tisztelete erősítse az Írország és Magyarország közötti baráti, egyházi kapcsolatokat. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke emlékeztetett arra, hogy a feljegyzések szerint az első ír zarándok, a clonferti egyházmegye egyik lelkipásztora volt Győrben, aki 1897-ben érkezett a kegyképhez, a könnyezés kétszázadik évfordulója alkalmából. Az 1938-as budapesti eucharisztikus világkongresszusra számos ír zarándok látogatott el hazánkba, így Győrbe is.

2020-ban ismét Budapest ad otthont a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak – hívta fel a figyelmet Veres András püspök, aki a koszorúzást követően a Könnyező Szűzanya kegyoltára előtt imádkozott az ír és a magyar népért.

Somogyi Tivadar alpolgármester az immár hatodik éve megszervezett ír–magyar napok jelentőségére és a fesztiválnak az ír–magyar kapcsolatok előmozdításában betöltött szerepére hívta fel a figyelmet. Pat Kelly ír nagykövet kifejezte örömét, hogy Szent Patrik ünnepének előestéjén jelen lehet a kegyképet őrző Nagyboldogasszony-székesegyházban. Elmondta, hogy Szent Patrik napja minden ír számára hitet és nemzeti identitást erősítő ünnep, bárhol éljen a világban.

A koszorúzást követően az érdeklődők meghallgathatták a Balogh Eszter énekművész által vezetett Cant’Art Énekegyüttes és Soós Gábor orgonaművész hangversenyét. Az eseményen többek között elhangzott a Kegyes Anyánk című 18. századi népének, az Ibunt sancti kezdetű óír antifóna, valamint Vedres Csaba Stabat Mater című műve.

A hangverseny után Székely Zoltán művészettörténész, a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum igazgatója megnyitotta a győri Könnyező Szűzanya tiszteletéről szóló, „…Drágalátos Képedben…” – A Könnyező Szűzanya-kegykép tisztelete című tárlatot a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtárban. A kiállítás, mely április 30-ig látható, a kegyképről készült festményeken, grafikákon, metszeteken keresztül mutatja be a Könnyező Szűzanya-kultusz több száz éves történetét.

A szakember szerint a kiállítás vallástörténeti, kultusztörténeti, művészettörténeti és az ír–magyar kapcsolatok szemszögéből is vizsgálható. Mivel a tárlaton szereplő tárgyak között döntő többségben vannak a kegyképről készült képek, ezért az előadó a képhasználat szempontjából, illetve a bölcsészet- és társadalomtudományokban használt „képi fordulat” fogalmát segítségül hívva mutatta be a tárlatot, amely számos plébániai közösség, köz- és magángyűjtemény együttműködésével jött létre.

A 15. és 16. század „képi fordulata” annak köszönhető, hogy ekkor jöttek létre azok a sokszorosító technikák, amelyekkel nagy mennyiségben lehet képeket előállítani. Székely Zoltán példaként említette a fametszetet és a rézmetszetet, ugyanakkor a nyomtatás is ekkor jelent meg, illetve a táblaképek mellett jellemzővé váltak a vászonra festettek. A katolikus megújulás folyamata, különösen a tridenti zsinat megerősítette és szorgalmazta a képek tiszteletét. Ez a győri kegyképről készült másolatok elterjedésében is nagy szerepet játszott.

A kegyképek kultusza, különösen a Mária-kegyképek tisztelete Itáliában alakult ki. Innen terjedt el Nyugat-Európában és hazánkban is. Valószínűleg a győri kegykép esetében is brüsszeli kisgrafikai ábrázolások, metszetek szolgáltak előképül. Majd a győri kegyképről is születtek olyan metszetek, amelyek Győrtől több száz kilométerre újabb kegyképeknek lehettek mintái – gondoljunk a németországi Ringelaiban található, Szűz Máriát az alvó Gyermekkel ábrázoló képre.

A 17. és 18. századtól a metszetek széles körű elterjedése a vallásos tisztelet erősödését eredményezte. A magas szintű művészi munkával készült darabok ajándéknak készültek előkelő, gazdag emberek számára, míg az egyszerűbb kivitelű alkotásokhoz a szerényebb anyagi körülmények között élők is hozzájuthattak: imakönyvekben őrizték ezeket a lapokat, vagy falusi otthonok „szent sarkaiba” kerültek. Ebben az időszakban a festmények már nem annyira a magánáhítat, sokkal inkább a közösségi devóció keretébe tartoztak, templomok falára, esetleg oltárra kerültek. Jól érzékelhető egyfajta „demokratizálódási” folyamat: a 18. századi festett kegyképmásolatok elsősorban kanonokok vagy környékbeli arisztokraták megrendelésére készültek, később azonban már az egyházközségek is készíttettek ilyen képeket.

A Könnyező Szűzanya-búcsú vigíliája a Canticum Mariae című CD-lemez bemutatójával zárult a székesegyházban. Az áhítat keretében ősbemutatóként csendült fel Bognár Krisztina énekművész és Kecskés Mónika orgonaművész előadásában Maróti Gábor Mária-siralom című műve.

Március 17-én, szombaton koncerttel, ír táncházzal és filmvetítéssel folytatódott a győri ír–magyar napok programja.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Ács Tamás

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria