Megáld, megtör és kioszt – Családpasztorációs papi találkozót tartottak Budapesten

2019. április 25., csütörtök | 20:15

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) családbizottsága családpasztorációs papi találkozót rendezett április 25-én Budapesten. A konferencia témája az Eucharisztia, a papság és a házasság szentségének kapcsolata volt.

Bíró László tábori püspök, az MKPK családreferense kórházban van, ezért telefonon keresztül köszöntötte a megjelenteket. A püspök először egy olvasmányélményét idézte fel. Egy kármelita nővér a Szentföldön részt vett egy lábmosási szertartáson. Feltűnt neki, hogy mindegyik egyházi méltóság mitrában vonult fel, díszes ruhájuk mögött szinte nem is látszott az ember. A nővér azt hitte, a lábmosásnál biztosan le fogják azt venni, ám erre nem került sor. Mit is jelent ez? Szépen megünnepeltük a nagyhetet, de vajon figyeltünk-e annak valódi tartalmára? Az Eucharisztia, a papság és a házasság szentségét is sokszor csak külsődleges formáiban látjuk, ám nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy azokban Jézus Krisztus van jelen. Mind a három szentség az önátadásról és a másoknak szentelt életről szól.

Puskás Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának professzora az Eucharisztia és a házasság szentségének összefüggéseit teológiai szempontból vizsgálta meg. Az Eucharisztiát már az 5. századtól középponti szentségnek tekintették, mely nemcsak a szentségek lényegét, de a hit tartalmát is összefoglalja, hiszen valamiképpen Isten nagy tetteit tartalmazza a teremtéstől egészen a beteljesedésig. A szentmisén a teremtés javai kerülnek az oltárra, azok lényege úgy változik meg, hogy közben eredeti értelmük is beteljesedik. Az „örök élet kenyere” minden titok foglalata, mert jelen van benne Jézus Krisztus, létével és üdvözítő áldozatával együtt. Szent II. János Pál pápa Az Egyház az Eucharisztiából él kezdetű enciklikájában írta, hogy valahányszor az Eucharisztiát ünnepeljük, mindig létesül az Egyház – Isten igéje és az Eucharisztia vétele folytonosan megvalósítja Jézus Krisztus és az Egyház egységét.

Areopagita Dénes szerint az Eucharisztia a szentségek szentsége. A 7. században Hitvalló Szent Maximosz Misztagógiájában írta, hogy a keresztény misztika egyrészt a Szentírás kontemplatív olvasásából, másrészt a szentségek vételéből fakad. Maximosz a megtisztulás, megvilágosodás és egyesülés összefüggésében úgy látta, hogy ezek közege az Egyház liturgiája, az Eucharisztia pedig az egyesülés nagy szentsége. Aquinói Szent Tamás – aki a leghatásosabb szentségként beszélt az Eucharisztiáról – a szentségek üdvrendjében azért tekinti az Eucharisztiát középpontinak, mert a többi szentségben Jézus Krisztus megszentelő ereje jelenik meg, míg az Eucharisztiában Jézus szubsztanciálisan is jelen van, feltámadott testi létmódjában, maradandóan. Az összes többi szentség az Eucharisztiával való kapcsolatból nyeri el értelmét, azért, mert az Eucharisztiában ott rejlik Jézus Krisztus húsvéti misztériuma. Szent Tamás szerint a bérmálás szentségében a Lélek arra bátorít bennünket, hogy ne féljünk részesedni az Eucharisztiában. A pap legfontosabb feladata, hogy Isten népének adja a szentet (sacerdos), vagyis az Eucharisztiát.

A II. vatikáni zsinat tanítása szerint az Eucharisztia a keresztény élet, az apostoli tevékenység és az igehirdetés forrása és csúcspontja. Ebből fakad az Egyház minden ereje. Minden szentségi ünneplés Istent dicsőíti, megszenteli az embert és építi az Egyházat. Ez a hármas cél az Eucharisztiában valósul meg a legjobban. Minden Eucharisztia-ünneplésen „Krisztus órájába lépünk be” – mondta Szent II. János Pál pápa. Krisztus „egyidejűvé válik” velünk, s erre a csodára csak a szeretet mindenható ereje képes: „Íme, a szeretet nagy titka!”

A házasság szentségéről szólva Puskás Attila először annak bibliai alapjairól beszélt. Az Ószövetségben Isten és népének kapcsolatára alkalmazzák a házasság metaforáját. A házasság egy férfi és egy nő egysége, ezt a köteléket Isten hozta létre. Az Efezusi levél 5. fejezete a jegyesi misztika összefüggésében fejti ki Krisztus és az Egyház szövetségét. A házasság az isteni szeretet forrásából ered. Szent II. János Pál pápa az ember testi mivoltát értelmezve írta, hogy az emberi testnek szakramentális jellege van, hiszen valamiképp az Isten titkát is megjeleníti. Minden házasság Krisztus és az Egyház szeretetszövetségére irányul. A házasság a Szentháromság szeretetkapcsolatát és túláradását is magában rejti. Szent II. János Pál pápa szerint az Eucharisztia menyegzői jellegű, a házasság pedig eucharisztikus természetű szentség.

A Katolikus Egyház Katekizmusának 1617. pontja így szól: „Az egész keresztény élet magán viseli Krisztus és az Egyház jegyesi szeretetének jegyét. Már a keresztség, a belépés Isten népébe, menyegzői misztérium; mintegy menyegzői fürdő, mely megelőzi a menyegzői lakomát, az Eucharisztiát.” A Szent János evangéliumában olvasható, a kánai menyegzőről szóló történet is feltár valamit a házasság szentségének titkából. Itt Krisztus a jelenlétével erősíti meg, hogy a házasság Isten ajándéka, másrészt Jézus jelenléte megáldja a pár életszövetségét is. Ehhez még hozzá lehet tenni, hogy Krisztus a kánai menyegző végén „kinyilvánítja dicsőségét”, mely azt jelzi, hogy Krisztus valójában mint vőlegény van jelen a menyegzőn. Jézus nemcsak részt vesz az ünnepen, de be is teljesíti. Krisztus „első jele” tulajdonképpen előre utal az utolsó vacsorára is. A kánai menyegzőn vőlegényként ő adja az igazi bort, az utolsó vacsorán pedig megalapítja az Eucharisztiát.

„A papi, a szerzetesi és a házassági életállapotban is Krisztus kezébe helyezzük az életünket, aki létezésünk szentmiséjén megáld, megtör és kioszt bennünket” – zárta előadását Puskás Attila.

Tomka Ferenc pasztorális szempontok felől közelítette meg a házasság szentségét. A lelkipásztorok sokszor találkoznak azzal, hogy a jegyesoktatás során a hit alapjait is el kell mondaniuk. Ugyanakkor már ezeken az alkalmakon is érdemes különös figyelemmel foglakozni azokkal a párokkal, akik mélyebben érdeklődnek a hit kérdései iránt. Rájuk támaszkodva létre lehet hozni vagy meg lehet erősíteni a plébániai házas- és családcsoportokat. Minden szentmise alkalom lehet arra, hogy a házaspárok megújítsák szeretetegységüket. A család pedig mint ecclesiola (kis Egyház) Krisztus és az Egyház szeretetét jeleníti meg a világban.

Fotó: Bókay László

Baranyai Béla/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Hazai
Vezető híreink – olvasta már?
nem-akarhogyan-varjak-az-erdelyi-kispapok-ferenc-papat
Nem akárhogyan várják az erdélyi kispapok Ferenc pápát

Ferenc pápa személyében először látogat katolikus egyházfő Erdélybe. A Szentatya június 1-jén mutat be szentmisét a csíksomlyói szabadtéri oltárnál. A Gyulafehérvári Papnevelő Intézet növendékei május 25-én este a közösségi oldalukon tették közzé pápaváró meglepetésvideójukat.

2019. május 25., szombat
gyermekbantalmazas-vatikani-szemmel-hans-zollner-sj-nem-epitkezhetunk-alaaknazott-foldre
Gyermekbántalmazás vatikáni szemmel – Hans Zollner SJ: „Nem építkezhetünk aláaknázott földre”

„Gyermekeink védelmében” címmel szervezett a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) fenntartásában működő Katolikus Pedagógiai Intézet (KaPI) és az Ignáci Pedagógiai Műhely gyermekvédelmi konferenciát május 24-én Budapesten. A találkozó fő előadóját, Hans Zollnert kérdeztük.

2019. május 25., szombat