Menj magasabbra! – Jubileumi patrocíniumot ünnepeltek a budapesti piaristák

2017. december 1. péntek 20:30

A piarista rend alapításának 400., a budapesti iskola alapításának 300. jubileumi évét záró patrocínuimot közéleti képviselők, köztük Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter jelenlétében ünnepelte a Budapesti Piarista Gimnázium. A szentmisét Bábel Balázs érsek mutatta be december 1-jén.

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

Kalazanci Szent Józsefben az „összes keresztény népiskola mennyei pártfogóját” – XII. Piusz pápa rendelkezésére 1948 óta tisztelik ezzel a címmel a rendalapítót – ünnepeljük. Iskolai szünetre eső augusztusi emléknapja mellett a piarista rend ősszel tartja patrocíniumát, hogy diákokkal körülvéve is megemlékezhessenek az alapítóról.

December első napján mintegy négyszáz öltönyös fiatalember töltötte meg a Budapesti Piarista Gimnázium kápolnáját. Az egy éven át számos megmozdulással ünnepelt kettős jubileumot záró patrocíniumon jeles közéleti személyiségeket  is köszönthetett az iskola.

A szentmise főcelebránsa és szónoka Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, maga is piarista öregdiák volt. Koncelebrált Várnai Jakab OFM, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora és számos piarista paptestvér.

Bábel Balázs, aki kecskeméti piarista diák volt, arról vallott szentbeszédében, mit köszönhet ő piarista múltjának. „Az atyák nevelése nélkül ma nem lennék az, aki vagyok” – fogalmazott. Elsőként nevelőit dicsérte, akik jó tanárok és jó emberek voltak, nekik köszönheti hite megerősödését. Kiemelte Lukács László atya hittanóráit, melyek során, a II. vatikáni zsinat éveiben, folyamatosan követhették az eseményeket, megismerve a megújuló Egyház szellemiségét. Elismeréssel idézte fel az érsek tanárainak a munkaszeretetre és a rendre nevelő következetességét is. Elmondta, a piaristáknál tanulta meg az azóta is biztos alapot jelentő, összeszedettséget nyújtó gyakorlatot: először a szükséges, aztán a hasznos, végül a kellemes.

„Kalazancius ünnepén a kenyérre vékony szalámi is jutott, vasárnaponként vaj, hétköznapokon általában zsíros kenyér” – emlékezett vissza Bábel Balázs arra az egyszerűségre, mely az atyák és a diákok életmódját meghatározta. „Így is lehetett élni, és mi megtanultuk a beosztást.”  Ez ugyanakkor szellemi és lelki téren nem jelentette az igények feladását. „Ahogy a kirándulásokon is, a csúcsok meghódításában, ugyanúgy a kultúra területén is a »menj magasabbra!« elv vezetett.”

A kalocsa-kecskeméit főpásztor számára az iskola közössége egy nagy család volt, ahol diák és tanár fél szavakból is megértette egymást, ahol fontos volt a tágabb közösség, a haza szeretete, ami helytállásra sarkallja az embert ott, ahova született.

Ha a ma kihívásaiból következő feladatainkat fürkésszük, akkor is ez az örökség mutat utat nekünk, kötelességeink hűséges teljesítését várva tőlünk – hangsúlyozta Bábel Balázs. Majd felidézte a rendalapító életének utolsó pillanatait: Kalazancius a halálos ágyán már alig tudott beszélni. Felmutatott, és három szót mondott: Jézus, Jézus, Jézus. Ma is útmutatást ad ezzel mindannyiunknak.

A patrocínium iskolaismertető körsétával, majd ünnepi beszédekkel folytatódott. Az egybegyűlteket – az iskola diákságát, egykori és jelenlegi tanárokat, az ország piarista iskoláinak képviselőit, testvérintézmények vezetőit – Horváth Bálint igazgató köszöntötte.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere ünnepi beszédében, kapcsolódva a piarista „hitre és tudásra” jelmondathoz, arra az értékre mutatott rá, hogy az egyházi iskola össze tudja kapcsolni a hitet és a tudást. Hangsúlyozta: A hit nem a világ megismerésétől való elzárkózás álláspontja, hanem annak a bizonyossága, hogy világunknak teremtője, gazdája van. A hit, melynek hiányában a tudás hübrisz, puszta gőg, küldetést képes adni a tudásnak: az élet védelmére és gyarapítására ösztönzi az embert.

A miniszter elismeréssel szólt mindarról az értékről, amit a piaristák működésük 400 éve alatt Magyarországnak adtak: kiemelkedő politikusokat  – hat miniszterelnököt –, világhírű tudósokat, művészeket. És államtitkársága négy piarista öregdiák államtitkárára utalva hozzátette: és adnak ma is.

Balog Zoltán beszámolt a kormány döntéséről, hogy 1 milliárd 80 millió forinttal támogatja öt piarista iskola fejlesztését. Rámutatott: a kormány célja közösségek támogatása, akik a kapott támogatást továbbadják anyagi, szellemi, lelki, kulturális javak formájában, és azt a törekvést folytatják, mely „összetartóbb és összetartozóbb” magyar társadalmat épít.

Teszik ezt azáltal, hogy az „egész embert nevelik, olyan fiatalokat, akik érzékenyen és világosan gondolkodnak, képesek hívő, felelős, keresztény értelmiségi szerepet, ha kell, vezető szerepet betölteni a nemzet életében” – fogalmazott a miniszter. 

Labancz Zsolt SP piarista tartományfőnök a köszönet, büszkeség, bocsánatkérés és jövőbe tekintés négyeséből közelített az alapítóját ünneplő iskola 300 éves történetéhez, arra keresve a választ, mit gondolunk ma az iskola feladatáról.

Kiemelkedő természettudományos eredmények, magyar kulturális és művelődéstörténeti értékek, kiváló diákok. Erőt hordozunk együtt – fogalmazta meg, mire lehet büszke a jubiláló intézmény. Majd a bocsánatkérés és kiengesztelődés szavai következtek: Ugyanakkor gondolunk azokra is, akik számára fájdalmat is hozott az itt töltött idő, akiknek sebeket okoztunk.

A tartományfőnök szerint a múlt ünneplése együtt kell hogy járjon a jövőbe tekintéssel, annak megválaszolásával, mi lesz a jövőben az iskola szerepe. Hangsúlyozta a közösség szerepének fontosságát. „Csak közösség – ma szerzetesek, világi tanárok közössége éli meg a piarista identitást – tud elhordozni egy iskolát, különösen, ha ez az iskola értékeket, szemléletet akar közvetíteni. A közös látás, a hitből való látás megküzdése ma fontos feladatunk.”

A jövő iskolájának van mire építeni. Kalazanci Szent József a társadalmat formáló helyként értelmezte az iskolát. Meg volt győződve arról, hogy „szociálisan érzékeny, elsősorban a szegények számára nyitott iskolája változást, lassú, de biztos átalakulást hoz a társadalomban”. Ma, különböző társadalmi helyzetű fiatalok befogadása által, a társadalmi valóságra való nyitottság által tudnak iskolái bekapcsolódni a társadalom igazságosabbá, keresztényibbé alakításának nagy feladatába. Az alapító tudta, hogy az állandó megújulásra való törekvés nélkül nem tud az iskola megfelelni az állandó változás jelentette kihívásoknak. 

Labancz Zsolt kiemelte az iskola másik, lényegi örökségét is, melynek ma különösen nagy aktualitása van, ez pedig a személyesség kiemelkedő szerepe. „A diák személye elsőbbséget élvez mindenféle keretrendszerrel szemben. A személyes figyelem, a bizalom a másik személyében alapvető kell, hogy legyen iskoláinkban.”

A jubileumon részt vett Varga Lajos segédpüspök, Várnai Jakab OFM, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora, Lobmayer M. Judit nővér, a Boldogasszony Iskolanővérek elöljárója.

Jelen volt számos közéleti személyiség, többségében piarista öregdiákok. Köztük Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős államtitkár, Schanda Tamás János európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár, Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott, Fülöp Attila egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár és Hegyi László kormánymegbízott.

Fotó: Bókay László

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
ferenc-papa-ha-kivesszuk-jezust-mi-marad-karacsonybol
Ferenc pápa: Ha kivesszük Jézust, mi marad a karácsonyból?

December 17-én, advent harmadik vasárnapján a déli Mária-imádság elimádkozásakor a Szentatya arra biztatta a hívőket, hogy örömmel, imával és hálaadással készüljenek karácsonyra. Ferenc pápa beszédét teljes terjedelmében közöljük.

2017. december 17. vasárnap
unnepi-szentmise-es-hangverseny-vaci-szekesegyhazban-kodaly-zoltan-tiszteletere
Ünnepi szentmise és hangverseny a váci székesegyházban Kodály Zoltán tiszteletére

Kodály Zoltán születésének 135. évfordulóján, december 16-án este püspöki szentmisével és a Magyar Kórusok Napja központi rendezvényével ünnepeltek a váci székesegyházban.

2017. december 17. vasárnap