Napi sajtószemle

A szekelyhon.ro Huszonnégy órát az Úrért címmel idézi Urbán Erik ferences testvért, a csíksomlyói kegytemplom igazgatóját, aki elmondta: Ferenc pápa kezdeményezésére a Gyulafehérvári Főegyházmegye is meghirdeti a „24 órát az Úrért” nevet viselő programot, amelynek célja, hogy az új evangelizációt a bűnbánat szentsége keretében is megéljék a hívek. Teljes napon át lehet imádkozni a csíksomlyói kegytemplomban az Oltáriszentség előtt. A kegytemplom igazgatójának tájékoztatása szerint az Új Evangelizáció Pápai Tanácsa elnökének, Rino Fisichella érseknek a felhívására válaszolva minden egyházmegyében megszervezik az említett programot. Erdélyben ennek lebonyolítására a Boldogságos Szűzanya csíksomlyói szentélyét jelölték meg helyszínül. Így pénteken a 17 óra 15 perckor kezdődő keresztút és az esti szentmise után kihelyezik az Oltáriszentséget szombaton 17 óráig. Erik atya hangsúlyozta: ez alkalomból várják az imacsoportok jelentkezését, akik a Szentatya kérésére válaszolva egy órát töltenek imádkozva az oltáriszentség előtt. Jelentkezni a kegytemplom sekrestyéjében vagy Urbán Erik ferences testvérnél a 0746-917166-os telefonszámon lehet csütörtökig.

Ugyancsak a szekelyhon.ro Vegyük észre a kegyelmi pillanatokat címmel közli, hogy a kegyelmi idő fontosságáról elmélkedett kedd esti prédikációjában Urbán Erik ferences templomigazgató a csíksomlyói kegytemplomban, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén. Kifejtette: kilenc hónappal Jézus születése előtti napon, a Megváltó születésének hírül adására emlékezik a keresztény egyház, amikor a Biblia tanítása szerint Gábriel főangyal megvitte Názáretbe Szűz Máriának a megtestesülés örömhírét. „Ma arra emlékezünk, hogy a jó Isten akaratából a Fiú engedelmeskedett és a mennyei Atya öléből alászállt a boldogságos Szűz Mária méhébe. Köszöntjük Égi Édesanyánkat, abból az alkalomból, hogy igent mondott Isten akaratának” – fogalmazott Erik testvér. Leszögezte: a mai ünnep nemcsak bennünket indít útra, hanem megihlette a művészeket, a festészetben, a képzőművészetben és a zenében egyaránt. „A második isteni személy igent mondott az Atya akaratának, megalázta magát és leereszkedik közénk. A valóságos Isten valóságos emberré lett értünk emberekért, mindenben közösséget vállalt velünk, hasonlóvá lett hozzánk egészen, a bűnt kivéve… Életünkben vannak kegyelmi pillanatok, amikor Jézus Krisztus találkozni akar velünk, egy baráton, egy szenvedő emberen vagy éppen egy kisgyereken keresztül közeledik felénk. Ezek a találkozások döntésre sarkallnak, vagy Jézus mellett, vagy Jézus ellen döntünk. Mellé szegődök és vállalom a zarándoklatot, vagy pedig elrugaszkodom tőle. Mária életében ilyen kegyelmi pillanat volt, amikor Isten angyala meglátogatta őt. Mária igent mondott a megváltásra, igent mondott minden ember üdvösségére” – zárta gondolatmenetét a ferences testvér.

A maszool.ro Gyümölcsoltó Boldogasszony: a szent oltás és fogantatás napja címmel hozza Tekei Erika marosvásárhelyi néprajzkutató szavait: „Ezen a napon fogant meg Jézus, ezért azt tartja a népi hiedelem, hogy azok a házastársak, akiknek nem született még gyereke, ezen a napon próbálkozzanak, esélyük van rá, hogy megfogan az új élet az anya méhében.” Emlékeztetett rá: az 1400-as években említi először írásban e napot Temesvári Pelbárt. Nyilatkozik a hírportálnak Sármási-Bocskai János kertészmérnök is, aki elmondta: a népi hiedelem szerint ezen a napon érkeznek meg a fecskék, ezért a gazdák kinyitják az istállók bejáratát, hadd költözzön be minél több fecske. Ugyanis, ahol fecskék fészkelnek, azt a helyet elkerüli a tűzvész – tartja a mondás. Korábban, ezen a napon szedték az oltóágakat, vagyis az egyéves vesszőket. Tekei Erika ugyancsak kiemelte ezt, hangsúlyozva: ekkor, ezen a napon kezdődnek el a tavaszi munkálatok a néphit szerint is. Nagyon sok magyar nyelvterületen a március 25-én beoltott fát szent fának tekintették, piros szalagot kötöttek rá és szigorúan megtiltották a kivágását. „Ha valaki kivág egy szent fát, akkor vér folyik abból a fából, az illetőt nagy szerencsétlenség éri, megvakul, akkora bűnnek számít a tette, szinte egy ember meggyilkolásával egyenlő” – magyarázta a néprajzos, Inkei báró „esetével” illusztrálva a hiedelmet. Az történt ugyanis, hogy a magát felvilágosultnak tartó Inkei nem hitt a legendákban, úgy vélte, ha kivágat egy szent fát, nem esik attól még semmi baja. Miután kivágatott egy ilyen gyümölcsfát, testét hangyák lepték el, meghalt, de még a holttestét is felfalták a hangyák, a ravatalozón másnap csak a csontvázát találták gyászolói. Sármási-Bocskai János azonban hozzátette: napjainkra az oltóág vágásának napja is megváltozott, a globális felmelegedés következményeként korábban beköszön a tavasz, az oltóágakat most már február elején kell levágni, viszont valóban, ilyenkor a legjobb az oltást, szemzést elvégezni a befogadó fán.

A kronika.ro A szenátus is odaadta az ortodoxoknak a kovásznai szállodát című tudósítása szerint másodszori nekifutásra, kedden hallgatólagosan elfogadta a szenátus azt a rendeletet, mely révén a kovásznai Fenyő Szálloda és az egykori Ceauşescu-villa az állami protokollalapból az ortodox egyház, illetve a védelmi minisztérium tulajdonába kerül. Amikor Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnök bejelentette a hallgatólagos elfogadást, Puiu Haşotti, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakcióvezetője felszólalásában élésen bírálta a felsőházat, amiért nem volt vita és szavazás a tervezetről. Leszögezte: „Vállalom a felelősséget a sajnálatos tévedésért. A házelnök, az állandó bizottság és a frakcióvezetők is vétkesek a mulasztásért.” Klárik László, az RMDSZ Kovászna megyei szenátora közölte: a szenátus kedden másodszorra futott neki a tervezetnek, de mivel sem elfogadni, sem visszautasítani nem sikerült azt, hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánították. Mivel a képviselőház a döntő fórum, még van esély, hogy megbukik a tervezet. „Az RMDSZ álláspontja egyértelmű: amikor tavaly decemberben kiadták a rendeletet, a szövetség nem volt kormányon, nem egyeztettek vele a kérdésben, így a szenátusban is ellene szavaztunk, és a képviselőházban is így teszünk” – hangsúlyozta Klárik. Hozzátette: az RMDSZ szerint méltánytalan, hogy az ortodox egyház szállodákat kapjon, míg a magyar történelmi egyházak államosított ingatlanjaikat sem kapják vissza.
A hírportál emlékeztet rá: a kormány tavaly decemberben rendelettel a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökségnek ajándékozta a Kovászna városában lévő hatemeletes, több mint 9 millió lejes leltári értékű Fenyő (Bradul) szállodát. A Tündérvölgyben álló, ásványvizes kezelőközponttal és sportpályákkal is rendelkező 89 szobás, kétcsillagos szálló korábban az állami protokollalap tulajdonát képezte. Ugyanebben a kormányrendeletben a védelmi minisztériumnak adták azt több mint 5 millió lej leltári értékű Kovászna protokollvillát, melyben az elmúlt években Traian Băsescu államfő is többször megszállt. A kormányrendelet indoklásában a Ponta-kabinet arra hivatkozik, hogy támogatni kell a román nép nemzeti identitásának megőrzésében lényeges szerepet játszó ortodox egyházat.

A Magyar Hírlap (2.o.) Nőhet az egyházak szerepvállalása címmel számol be arról, hogy Balog Zoltán emberi erőforrások miniszter az Evangélikus Egyház fejlesztéseit bemutató, valamint a 2014-2020 közötti támogatási időszak lehetőségeit ismertető, … a szorgalmas munka meggazdagít… című konferencián elmondta: eljött a központi koordináció ideje az egészségügy és az oktatás területén, a reformok eredményeként az állam vállalta a kizárólagos felelősséget a lehető legjobb működtetés érdekében. A humáncsúcsminiszter leszögezte: a közszolgáltatás országos lefedettségére tekintettel sokkal több egyeztetésre és bizalomra lesz szükség az állam és az egyház között, a fő cél a színvonal emelése és egységes szintre hozása. Balog Zoltán szavai szerint az állam növelni szeretné az egyházi intézmények súlyát a szociális rendszerben. A nevelőszülői hálózat bizonyos megyékben már negyven százalékban egyházi fenntartásban van, ezenkívül a legutóbbi kormányzati ciklusban megduplázódott az egyházi iskolák száma.

A Népszabadság (11.o.) A Stuartok kora címmel harangozza be, hogy ma este a budapesti Szent István-bazilikában lép fel a világhírű londoni Ensemble VOCES8. Az együttes az 1500-1700 közötti két évszázad „csodálatosan gazdag angol egyházzenei örökségét idézi fe

Magyar Kurír