Pálos rendi kolostor romjait tárták fel Zalában

2016. szeptember 5. hétfő 19:21

A Keszthelyi-hegység erdős területén, Vállustól délkeletre az elmúlt hetekben sikerült feltárni egy évszázadokkal ezelőtt elpusztult – korábban csupán egy 1429-es oklevélben és egy 1978-as régészeti tanulmányban említett – pálos rendi kolostor romjait.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A zalaegerszegi Göcseji Múzeum és a keszthelyi Balatoni Múzeum munkatársai, valamint pécsi régészhallgatók közreműködésével mintegy két héten át tartó feltárásokról Simmer Lívia, a Göcseji Múzeum vezető régésze a helyszínen az MTI-nek elmondta: a ma is meglévő forrás közelsége miatt Szentmiklóskút néven említett pálos kolostor eredetét és történetét egyelőre homály fedi. A Vállus településtől kilométerekre az erdőben fekvő egykori rendházról csupán egyetlen, 1429-es keltezésű oklevél tesz említést. Guzsik Tamás építészettörténész és Fehérváry Rudolf építész pedig csak 1978-ban azonosította a földfelszín alatti romokat, és rajzolta meg az épület feltételezett alaprajzát. Ennek segítségével kezdték meg a feltárást, amely egy 30 méteres kutatóárok ásásával máris eredményre vezetett.

A régészeti munkálatok során megtalálták a kolostor keleti falának csaknem 90 centiméter vastag szakaszát, illetve a rendházhoz tartozó egyhajós templom támpillérekkel megerősített sokszögletű szentélyét is. Ez utóbbi leglátványosabb bizonyítéka a sekrestyéből nyíló, kőből faragott vízelvezető vályú. Ennek közelében kerámiatöredékeket, faragott köveket és szétszóródott emberi csontokat is találtak.

A kerengő kutatása során rábukkantak egy szerzetes sírjára is. Az árkokban talált leletek között ugyanakkor kályhaszemek, vasszegek is találhatók, de előkerült egy horog, ami megerősíti, hogy a Szent Miklós-forrásnál halastavat is létrehoztak az önellátásra berendezkedett szerzetesek.

Mivel az egyetlen okleveles említésen kívül nem tudni más írásos emlékről a vállusi kolostorral kapcsolatban, a régészek szeretnék a leletek segítségével rekonstruálni a pálosok itteni történetét. Az eddigi eredmények alapján a kolostort a 14. század első felében alapíthatták a szerzetesek. Nagyjából 150-200 éven át lehetett használatban, ugyanis a cseréptöredékek kora alapján a 16. század elején már elpusztulhatott – foglalta össze Simmer Lívia.

A Göcseji Múzeum régésze az MTI kérdésére azt is hozzátette: ha az alapító sírját, netán a kolostor konyháját vagy a rendház egykori hulladékgödrét sikerülne megtalálni, az nagyban segítene választ adni a ma még nyitott kérdésekre. Az egyetlen magyar alapítású – 1250 körül Boldog Özséb által létrehozott – férfi szerzetesrend tagjai elvonultan, lakott helyektől távol éltek, ezért minden bizonnyal Vállus közelében is önellátásra rendezkedtek be.

Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója az ásatás helyszínén elmondta, a romok feltárását a vállusi önkormányzat, magánszemélyek, valamint a Keszthelyi-hegység erdeit kezelő Bakonyerdő Zrt. anyagi támogatásával sikerült elkezdeniük.

A mostani kéthetes időszakra azt a célt tűzték ki, hogy meghatározzák a kolostor pontos alaprajzát, a kapcsolódó épületek helyét, a föld alatt rejtőző romok állagát. A távlati elképzelés az, hogy a kéktúra útvonalához közel eső romok bemutathatóvá váljanak, mert ez turisztikai szempontból is fontos lenne a térség számára.

Az igazgató hozzáfűzte azt is, hogy nagyobb anyagi forrás kellene ahhoz, hogy a vállusi ásatás helyén, illetve az itt talált leletek alapján természettudományi vizsgálatok – például pollenanalízis, archeozoológiai és antropológiai vizsgálatok – segítségével a lehető legpontosabb adatokhoz jussanak a pálosok egykori életéről és körülményeiről.

Forrás: MTI

Fotó: Göcseji Múzeum

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
bagnasco-biboros-genovai-aldozatok-temetesen-kapcsolataink-lehetnek-hid-hogy-atlepjuk-az-urt
Bagnasco bíboros a genovai áldozatok temetésén: Kapcsolataink lehetnek a híd, hogy átlépjük az űrt

Augusztus 18-án, szombaton, az olaszországi nemzeti gyász napján temették el Genovában a Morandi-híd összeomlásakor életét vesztett 19 embert. Húsz család az állami temetés helyett családi körben vett búcsút szeretteitől. A gyászszertartást Angelo Bagnasco bíboros, genovai érsek vezette.

18:34
atlenyegules-cimmel-nyilik-kiallitas-az-eucharisztiarol-pesti-vigadoban
„Átlényegülés” címmel nyílik kiállítás az Eucharisztiáról a Pesti Vigadóban

„Átlényegülés – Az Eucharisztiáról a csodák és a művészet nyelvén” címmel nyílik kiállítás a Pesti Vigadó épületében augusztus 27-én. A tárlat a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) előkészítő rendezvényeinek sorába illeszkedik.

17:41