Pálos rendi kolostor romjait tárták fel Zalában

2016. szeptember 5., hétfő | 19:21

A Keszthelyi-hegység erdős területén, Vállustól délkeletre az elmúlt hetekben sikerült feltárni egy évszázadokkal ezelőtt elpusztult – korábban csupán egy 1429-es oklevélben és egy 1978-as régészeti tanulmányban említett – pálos rendi kolostor romjait.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A zalaegerszegi Göcseji Múzeum és a keszthelyi Balatoni Múzeum munkatársai, valamint pécsi régészhallgatók közreműködésével mintegy két héten át tartó feltárásokról Simmer Lívia, a Göcseji Múzeum vezető régésze a helyszínen az MTI-nek elmondta: a ma is meglévő forrás közelsége miatt Szentmiklóskút néven említett pálos kolostor eredetét és történetét egyelőre homály fedi. A Vállus településtől kilométerekre az erdőben fekvő egykori rendházról csupán egyetlen, 1429-es keltezésű oklevél tesz említést. Guzsik Tamás építészettörténész és Fehérváry Rudolf építész pedig csak 1978-ban azonosította a földfelszín alatti romokat, és rajzolta meg az épület feltételezett alaprajzát. Ennek segítségével kezdték meg a feltárást, amely egy 30 méteres kutatóárok ásásával máris eredményre vezetett.

A régészeti munkálatok során megtalálták a kolostor keleti falának csaknem 90 centiméter vastag szakaszát, illetve a rendházhoz tartozó egyhajós templom támpillérekkel megerősített sokszögletű szentélyét is. Ez utóbbi leglátványosabb bizonyítéka a sekrestyéből nyíló, kőből faragott vízelvezető vályú. Ennek közelében kerámiatöredékeket, faragott köveket és szétszóródott emberi csontokat is találtak.

A kerengő kutatása során rábukkantak egy szerzetes sírjára is. Az árkokban talált leletek között ugyanakkor kályhaszemek, vasszegek is találhatók, de előkerült egy horog, ami megerősíti, hogy a Szent Miklós-forrásnál halastavat is létrehoztak az önellátásra berendezkedett szerzetesek.

Mivel az egyetlen okleveles említésen kívül nem tudni más írásos emlékről a vállusi kolostorral kapcsolatban, a régészek szeretnék a leletek segítségével rekonstruálni a pálosok itteni történetét. Az eddigi eredmények alapján a kolostort a 14. század első felében alapíthatták a szerzetesek. Nagyjából 150-200 éven át lehetett használatban, ugyanis a cseréptöredékek kora alapján a 16. század elején már elpusztulhatott – foglalta össze Simmer Lívia.

A Göcseji Múzeum régésze az MTI kérdésére azt is hozzátette: ha az alapító sírját, netán a kolostor konyháját vagy a rendház egykori hulladékgödrét sikerülne megtalálni, az nagyban segítene választ adni a ma még nyitott kérdésekre. Az egyetlen magyar alapítású – 1250 körül Boldog Özséb által létrehozott – férfi szerzetesrend tagjai elvonultan, lakott helyektől távol éltek, ezért minden bizonnyal Vállus közelében is önellátásra rendezkedtek be.

Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója az ásatás helyszínén elmondta, a romok feltárását a vállusi önkormányzat, magánszemélyek, valamint a Keszthelyi-hegység erdeit kezelő Bakonyerdő Zrt. anyagi támogatásával sikerült elkezdeniük.

A mostani kéthetes időszakra azt a célt tűzték ki, hogy meghatározzák a kolostor pontos alaprajzát, a kapcsolódó épületek helyét, a föld alatt rejtőző romok állagát. A távlati elképzelés az, hogy a kéktúra útvonalához közel eső romok bemutathatóvá váljanak, mert ez turisztikai szempontból is fontos lenne a térség számára.

Az igazgató hozzáfűzte azt is, hogy nagyobb anyagi forrás kellene ahhoz, hogy a vállusi ásatás helyén, illetve az itt talált leletek alapján természettudományi vizsgálatok – például pollenanalízis, archeozoológiai és antropológiai vizsgálatok – segítségével a lehető legpontosabb adatokhoz jussanak a pálosok egykori életéről és körülményeiről.

Forrás: MTI

Fotó: Göcseji Múzeum

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink – olvasta már?
ferenc-papa-nagycsutortok-este-annak-van-legnagyobb-hatalma-aki-leginkabb-szolgal
Ferenc pápa nagycsütörtök este: Annak van legnagyobb hatalma, aki leginkább szolgál!

Április 18-án a Szentatya a Rómához közeli Velletri település börtönében mutatta be a nagycsütörtök esti misét, amelynek keretében megmosta tizenkét különböző nemzetiségű fogvatartott lábát. Az elítéltek közül lelkileg is sokan készültek az alkalomra, például meg is gyóntak.

2019. április 18., csütörtök
erdo-peter-mutatta-be-nagycsutortok-esti-szentmiset-esztergomban-96211
Erdő Péter mutatta be a nagycsütörtök esti szentmisét Esztergomban

Április 18-án, nagycsütörtökön este Erdő Péter bíboros, prímás mutatott be szentmisét az esztergomi bazilikában. A liturgia során a főpásztor elvégezte a lábmosás szertartását.

2019. április 18., csütörtök
Útravaló – 2019. április 18., nagycsütörtök

Útravaló – 2019. április 18., nagycsütörtök

Napról napra közreadunk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat. Húsvét második vasárnapjáig Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót: elmélkedései a római egyház ősi stációs liturgiája útján vezetnek.

Korábbiak »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle