A párbeszéd kulcsfontosságú kérdés a globalizáció jelenlegi korszakában, amelyben a nemzetközi kommunikáció felgyorsul. Ugyanígy a vallásközi párbeszéd is kiemelt jelentőséggel bír – fogalmazott a pápa, amikor az Apostoli Palota Kelemen-termében találkozott a Vallásközi Párbeszéd Dikasztériuma közgyűlésének tagjaival.
A testületet egykor a nem keresztények titkárságának nevezték, amelyet 1964-ben VI. Pál pápa hozott létre a más vallású emberekkel folytatott párbeszéd látható és intézményes jeleként. A titkárságot annak tudatában hívta életre, hogy „a kapcsolatok exponenciális fejlődésnek indultak a különböző kultúrájú, nyelvű és vallású emberek és közösségek között”. Később a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsaként működött.
Ma pedig „annak tudatában, hogy a vallások közötti párbeszéd a cselekvés, a teológiai eszmecsere és a lelki tapasztalat révén konkretizálódik”, a dikasztérium feladata, hogy elősegítse „minden ember között az igazi istenkeresést” – hangsúlyozta Ferenc pápa. „Ez a küldetésetek: testvéri és baráti módon előmozdítani más vallások híveivel Isten keresésének útját.
A más vallású emberekre ne elvont módon, hanem konkrétan tekintsetek, történeteikkel, vágyaikkal, sebeikkel és álmaikkal együtt.”
A pápa szerint csak így lehetséges „egy mindenki számára békében élhető világ építése”. A válságok és konfliktusok sorozatával szembesülve „egyesek úgy próbálnak elmenekülni a valóság elől, hogy a privát világukba zárkóznak. Mások pusztító erőszakot alkalmazva néznek szembe vele, de
az önző közöny és az erőszakos tiltakozás között mindig él egy lehetőség: a párbeszéd.”
Ferenc pápa ezután a „különbözőségek együttéléséről” beszélt, vagyis „egy boldog jövő elképzeléséről és építéséről másokkal együtt”. Kifejtette, hogy az együttélés a szeretetközösség iránti vágyat fejezi ki, amely minden ember szívében él. Ennek köszönhetően tud mindenki beszélni másokkal, közös projekteken dolgozni és közösen felvázolni a jövőt.
Az együttélés társadalmilag egyesít, anélkül hogy gyarmatosítaná a másikat, megőrizve annak identitását. Ilyen értelemben politikai jelentőséggel bír mint alternatíva a társadalmi széttagoltságra és a konfliktusokra.”
Ferenc pápa „az együttélés lelkületének és stílusának ápolására” buzdított a más vallási hagyományokhoz tartozó emberekkel, amire „ma nagy szükség van az Egyházban és a világban”. Példaként felidézte, hogy „Jézus mindenkivel testvéri viszonyban volt”, „bűnösnek és tisztátalannak tartott emberekkel volt egy társaságban”,
előítélet nélkül ült le a vámszedő asztalához, mindig szolgálóként és a végsőkig hű barátként mutatkozott meg, feltámadása által pedig „az egyetemes együttélés kegyelmét” adta meg nekünk.
A Vallásközi Párbeszéd Dikasztériuma tagjainak és tanácsadóinak plenáris ülését június 6–8. között tartják a Vatikánban, témája a Vallásközi párbeszéd és együttélés. A megbeszélések során bemutatják a különböző földrajzi területekre vonatkozó jelentéseket, valamint eszmecserére kerül sor. A közgyűlés alkalmat ad arra is, hogy a résztvevők elgondolkodjanak a vallásközi párbeszéd jelenlegi helyzetén a világ különböző részein. Továbbá megvitatják a keresztény közösség szerepét a különböző vallási hagyományokhoz tartozók közötti együttélés és testvériség előmozdításában, hogy ezáltal hozzájáruljanak az egész emberiség javához.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
