Új versszakokkal bővült az „Isten, hazánkért térdelünk elődbe” kezdetű ének

2017. augusztus 17. csütörtök 19:56

Az egyik legismertebb népénekünk a magyar szenteket sorba vevő, „Isten, hazánkért térdelünk elődbe” kezdetű ének. Mentes Mihály papköltő eredetileg négy versszakos költeményét három további versszakkal bővítették ki augusztus 20-ra készülve Pannonhalmán.

A közismert népének új versszakai egyrészt a magyar kereszténység kezdeteihez visznek vissza. Felidézik Szent Adalbert alakját, akinek szerzetesei Szent Márton monostorát megalapították Pannonhalmán, valamint az első két szent életű püspököt, Szent Asztrikot és Szent Mórt. Ugyancsak a 11. századból szerepel Szent Günter remete, akinek életútja összeköti a német és cseh kolostorokat Magyarországgal, s akinek kezdeményezésére István király Bakonybél monostorát alapította. Bekerült az énekben említett szentek közé Szent Szórád András remete, aki a magyarországi szerzetességet Lengyelországhoz és a Felvidékhez, valamint Szent Gellért, aki ugyanazt Itáliához köti. Az ének 6. versszaka a 20. század nagy hitvallóit veszi sorba: Márton Áront, Gyulafehérvár püspökét, Boldog Salkaházi Sára testvért, közel száz zsidó megmentőjét, valamint Apor Vilmos püspököt, aki ugyancsak a rábízottak védelmében adta oda életét.

Az „Isten, hazánkért térdelünk elődbe” kezdetű népének négy jól ismert versszakának szerzője, Mentes Mihály (1891-1960) a győri bencés gimnázium diákja volt, s itt írta első nyomtatásban megjelent verseit. Alkotó korszaka a két világháború közötti időre esik, s viseli ennek a történelmi időszaknak stílusjegyeit. A „Kezdődik az ének” (Hozsanna 229.), valamint az „Isten, hazánkért térdelünk elődbe” (Hozsanna 293.) népénekben természetesen megjelenik keletkezési korszakának teológia- és történelemszemlélete, ugyanakkor szövegszinten nyitott arra, hogy saját korunk is belefűzze imádságát, valamint a történelemről, és annak Uráról alkotott képét.

Az új versszakokkal kibővített ének a monostor- és államalapító Szent István ünnepén hangzik el először Pannonhalmán. A megújított népének szövege az alábbiakban olvasható.

Isten, hazánkért térdelünk Elődbe.
Rút bűneinket jóságoddal född be.
Szent magyaroknak tiszta lelkét nézzed,
Érdemét idézzed.

István királynak szíve gazdagságát,
Szent Imre herceg kemény tisztaságát,
László királynak vitéz lovagságát,
Ó, ha csak ezt látnád!

Szent Adalbertnek közbenjárására
Első apátunk, Asztrik példájára
Mór püspökünknek szent imái által
Jussunk mennyországba!

Szent Günter szívét lángra Te gyújtottad.
Szent Szórád-Andrást magányba Te hívtad.
Gellért hajóját tenger viharában
Te hoztad hazánkba.

Szent Erzsébetből hős szeretet árad.
Margit imái vezekelve szállnak.
Minket hiába, Uram, ne sirasson
Áldott Boldogasszony.

Erdélyt vezetted Márton Áron útján,
Sára testvérrel álltál Duna partján,
Gyöngéket védtél Apor püspökünkkel,
Minket most se hagyj el!

Ránk bűnösökre minden verés ráfér,
De könyörögnek ők Magyarországért.
Hadd legyünk mink is tiszták, hősök, szentek:
Hazánkat így mentsd meg!

Forrás: Pannonhalmi Főapátság

Fotó: Veszprémi Főegyházmegye; church.hungaria.org

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
latogatoban-szent-istvan-bazilika-harangtornyaiban
Csak a háborúkban hallgattak el... – Látogatóban a Szent István-bazilika harangtornyaiban

A kereszténység egyik ősi vallási jelképe, szakrális tárgya a harang. Harang zúg ünnepekkor, a gyász idején, messzire szólt a félrevert harang tűz vagy árvíz esetén, s még ma is harangszó hívja szentmisére az embereket.

2018. július 18. szerda
nemzetkozi-talalkozot-tartottak-koszegen-domonkos-noverek
Nemzetközi találkozót tartottak Kőszegen a domonkos nővérek

Hetedik alkalommal tartottak találkozót a közép- és kelet-európai országokban működő domonkos közösségek szerzetesnővérei. Július 12. és 17. között 11 országból 80 domonkos nővér gyűlt össze Kőszegen közös stúdiumra, kapcsolatépítésre. Betekinthettünk egyik napjukba.

2018. július 18. szerda