Hűen a katolikus iskola kötelességeihez – Rendjük honosításának emléknapját ünnepelték a piaristák

Az 1715. évi CII. törvénycikk elfogadása lett a piarista rend magyarországi honosításának emléknapja. Ezzel az eljárással vette fel az országgyűlés a piarista rendet a magyarországi rendek és karok közé, ezáltal vált hazánkban minden jogosítvánnyal felruházott közintézménnyé.

Ezzel nyilvánították ki, hogy a piarista rend belegyökerezett a magyar valóságba

– mutatott rá az emléknap jelentőségére Zsódi Viktor SchP.

A jeles eseményen részt vett Michael W. Banach érsek, Magyarország apostoli nunciusa; Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes; Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök; Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára; Barthel-Rúzsa Zsolt, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat működéséért felelős államtitkár; Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára; Deák Krisztina műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkár; Fürjes Zoltán egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár; Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke; Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal alelnöke és a Versenytanács elnöke; Nacsa Lőrinc országgyűlési képviselő; Birher Nándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának (PPKE BTK) dékánja; Szűts Zoltán, az Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának dékánja, valamint több szerzetesrend elöljárója és képviselője.

Zsódi Viktor az elmúlt időszak rendi munkájában végzett közös erőfeszítésekről adott rövid áttekintést, arról az építkezésről, mely lelkipásztori, pedagógiai és gazdálkodási területen történt.

Jelenleg 11 intézményben több mint 3300 fiatallal foglalkoznak. A felelős gazdálkodás jegyében a rend megújította gazdasági szabályzatát, megváltoztatva befektetési gyakorlatát. „Az átmenetileg szabad pénzeszközeinket konzervatív eszközökben kamatoztatjuk” – hangsúlyozta a tartományfőnök.

Elmondta: már lezárták korábbi befektetéseik jelentős részét; személyi változtatásokat hajtottak végre; működésüket „szabályozottabb és kontrolláltabb” irányba fejlesztették.

Az elöljáró beszámolt a fejlesztésekről, az óvodai kapacitás bővítéséről, a műemléki védelem alatt álló sátoraljaújhelyi kollégiumuk épületén már elvégzett felújításról, a váci és a mosonmagyaróvári gimnázium épületének megkezdett helyreállításáról.

Továbbra is folyik a budapesti gimnáziumban az ukrán menekültek integrációs programja közel 230 fő részvételével – ismertette a rendi elöljáró.

Lelkipásztori téren Zsódi Viktor kiemelte az iskolai zarándoklatok, a lelkigyakorlatok szervezését; a Kalazancius Mozgalom fejlődését, melynek keretében országszerte már 46 csoport működik – 97 aktív csoportvezető segítségével – 462 taggal.

Örömteli eredményük, hogy egyhetes programot szerveztek, ötven önkéntes bevonásával, mélyszegénységben élő gyerekek számára, és hét cigánytelepi lakást újítottak fel gimnazistáik és öregdiákjaik együttműködésével.

A piarista tartományfőnök elismeréssel szólt iskoláik pedagógiai munkájáról, mely számos dobogós és döntős helyezést eredményezett az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen.

Arról is szólt, hogy büszkék az Előhozza belőled a legjobbat címmel megjelent munkafüzetre, amely Ferenc pápa látogatására történő reflexióra késztet, valamint „Az Év Könyve” elismerést két fórumon is elnyert, a szegedi piarista gimnázium 300 éves történetét bemutató, A Piarista című kötetre.

Semjén Zsolt ünnepi beszédében a piarista rend nemzethűségét méltatta, hogy minden korban, ellenszélben is képviselni tudták a kereszténység és a nemzet helyes viszonyát, rá tudtak mutatni arra, hogy a nemzet „megismételhetetlen” érték, és „őrizni és munkálni” tudták azt.

„A rend az egyetemes katolicitáson belül hűséges tudott maradni a nemzethez, s ezzel a magyarság megmaradásának a záloga tudott lenni” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, hangsúlyozva, hogy az egyházi iskolák, köztük kiemelten a piaristák, „karaktert” adnak diákjaiknak, akik többsége meghatározó szerepet játszik a keresztény és nemzeti értékek képviseletében a magyar társadalomban, az élet hatalmi helyein.

A politikus megemlítette: voltak „nehéz pillanatok” a rend életében. „Megtanulhatjuk tőlük a konok, szisztematikus újrakezdés karizmáját.” A tanulságokat levonták, így ahogy a történelemben, úgy ma is a magyar Egyház és a magyar élet számára „megkerülhetetlenül” fontos az általuk képviselt szellemiség, oktatási teljesítmény, egyház- és nemzethűség, amit képviseltek úgy a történelemben, mint itt és most – hangsúlyozta Semjén Zsolt.

Michael W. Banach érsek a katolikus iskolák hivatásáról, feladatairól és kötelességeiről fogalmazta meg gondolatait. Ferenc pápa tavalyi Kossuth téri szentmiséjének homíliájához kapcsolódott: az iskola feladata, hogy megnyisson ajtókat,

hogy „a diákok messzebbre lássanak, az igazság, a szépség és jóság” távlatát kell megnyitni előttük. A bezárt térben az önzés, az önös érdek, a hedonizmus, a fogyasztói szemlélet sötétségébe szorul be az ember.

Az igazságot a tudás ajtaján keresztül fedezheti fel az ember. Szüksége van rá, mert így válik lehetővé számára, hogy „egy olyan közösséghez tartozzon, amelynek közös történelme nagyobb, mint mi magunk vagy saját kitalációnk” – fogalmazott a nuncius.

Az igazság rendet és békét teremt, segít felállítani a fontossági sorrendet. Az igazság az objektív mérce, mellyel az emberek megállapodhatnak a közös célokra épülő prioritásokban, és felismerhetik a megfelelő eszközöket ezen célok eléréséhez.

Az igazság nélkül egy önző narratíva veszi át az irányítást, uralja az embert, és károsítja társadalom közjavát.

A szépség reményt ad, az anyagtalan javak örömét, amely túlmutat a mérhető, számszerűsíthető világon. A szépség hiánya érzéketlenné teszi az embert a reményre. A jóság a vallás tanulmányozásán keresztül tapasztalható meg.

A vallás összetart minket az örökkévalóval, lelki találkozást kínál Istennel. A vallás lehetővé teszi számunkra, hogy meglássuk a személy méltóságát, az emberek jóságát. Segít találkozni a személlyel mint szubjektummal, és jelenvalóvá teszi Isten képét és hasonlatosságát. A vallás képessé tesz arra, hogy úgy lássam magam, mint akit Isten egy célra teremtett.

Ha ezeket az ajtókat nem nyitjuk meg a diákok előtt, kiszolgáltatjuk őket a fogyasztói szemléletnek, az anyagi világ dominanciájának, a hedonizmusnak – hangsúlyozta Michael W. Banach érsek. Hozzátette:

Az oktatás küldetése és identitása ezen ajtók megnyitása és a diákok felkészítése ezek nyitva tartására, valamint arra, hogy kilépve ők maguk is megnyissák ezeket mások előtt.

Ilyen „ajtónyitók” voltak a piaristáknak köszönhetően Magyarországon Deák Ferenc, Esterházy Péter, Lehár Ferenc, Eötvös Loránd, Petőfi Sándor, de a Nobel-díjas Hevesy György és Oláh György is. A világon pedig Szent Josemaría Escrivá, Victor Hugo, Haydn, Schubert, Mendel – emlékeztetett az apostoli nuncius.

Végül azt kívánta, a történelmi eseményről való megemlékezés legyen a hivatásban való megújulás alkalma is:

Nyissunk ajtókat, és tegyük lehetővé diákjaink számára, hogy mélyen belelássanak az örökkévalóságba.”

A piarista rend magyarországi honosításának ünnepén Kalazanci Szent József-emlékérmet vehetett át Szkladányi Sándor piarista öregdiák a Vass Péter szociális ösztöndíj megalapításáért, a rászoruló diákok több évtizedes önzetlen és nagylelkű támogatásáért.

Az ünnepi rendezvény során közreműködött a budapesti Piarista Gimnázium alkalmi kamarakórusa és egy fiatalokból álló vonósnégyes, Deák Jakab piarista diák vezetésével.

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír