A Magyar Máltai Szeretetszolgálat múzeumlátogatási programot indított hajléktalanok számára

Hazai – 2017. február 10., péntek | 17:09

A Magyar Természettudományi Múzeumba látogattak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat budai, Feszty Árpád utcai hajléktalanszállójának lakói február 8-án. Az esemény kapcsán Aba Csaba, a krisztinavárosi intézmény vezetője számolt be a tavaly májusban elindított közösségi programokról.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Hatfős csoporttal tettek látogatást a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Feszty Árpád utcai hajléktalanszállójának (Krisztinavárosi Hajléktalan Centrum) lakói a Magyar Természettudományi Múzeumban. Szentesi Zoltán, az Őslénytani és Földtani Tár munkatársa beszélt nekik az őslényekről, valamint ősmaradványokat is bemutatott. A múzeumi programot közös beszélgetés zárta.

Aba Csaba megkeresésünkre a programmal kapcsolatban elmondta: tavaly tavasszal át kellett alakítani az intézmény működését annak érdekében, hogy a délutáni közösségi programok megvalósulhassanak. Déltől délután öt óráig a nappali melegedő zárva van, ebben az időszakban az éjjeli menedékhelyen élő gondozottak, illetve azon tíz-tizenöt fő számára tartják a programokat, akik rendszeresen látogatják az intézményt, akikkel kiemelten foglalkoznak. Hetente egyszer addiktológiai foglalkozáson vehetnek részt az éjjeli menedékhelyet igénybe vevők, illetve mindazok, akiket meghívnak; havonta egyszer pedig valamelyik ferences atya celebrál szentmisét a lakók számára. A programok keretében szervezik meg a rendszeres múzeumlátogatást is.

Aba Csaba hozzátette: az elmúlt négy-öt évben különböző pályázatok révén próbálták előteremteni a múzeumi látogatások költségét, de mivel nem jártak sikerrel, személyesen keresték meg többek között a Magyar Nemzeti Galériát, a Magyar Természettudományi Múzeumot, a Ludwig Múzeumot és a Terror Házát azzal a kéréssel, hogy hajléktalanok csoportjának biztosítsák az ingyenes látogatást. Ennek nyomán szorosabb együttműködés alakult ki a Magyar Máltai Szeretetszolgálat krisztinavárosi intézménye és az említett múzeumok között, ami lehetővé teszi az utcán élők vagy átmeneti ellátásban részesülők számára nemcsak az egyes kiállítások megtekintését, hanem a kifejezetten a részükre kidolgozott múzeumpedagógiai programban való részvételt is.

A kisebb csoportokban érkezőknek három- vagy négyalkalmas programot szerveznek, hogy befogadható legyen számukra az adott múzeum kínálta látnivaló. A programok során a múzeumpedagógusok és múzeumi dolgozók saját szakmájukról, hivatásukról, küzdelmeikről is beszélnek a látogatóknak – mondta el a Magyar Máltai Szeretetszolgálat intézményvezető munkatársa.

Tavaly négy csoportot vezettek a Magyar Nemzeti Galériában, ötször jártak a Ludwig Múzeumban, kétszer a Hadtörténeti Múzeumban, illetve a Memento Parkban (budaörsi szoborpark), négy alkalommal a Magyar Természettudományi Múzeumban, illetve egyszer a Terror Házában. Idén januárban háromszor fogadták őket a Ludwig Múzeumban, amelynek keretében az időszaki kiállításokat tekinthették meg és önálló alkotási lehetőséget is kaptak a jelentkezők. Február 1-jén pedig a Kálvin téri református templom orgonabemutatóján vehettek részt, és az azt követő koncerten.

Aba Csaba hangsúlyozta, hogy e látogatásoknak nem közvetlen céljuk a társadalomba való további beilleszkedés elősegítése: a hajléktalanok önbecsülésének fejlesztésére törekszenek, a megszokott közegből való kimozdításukra és találkozási lehetőségek elősegítésére az élet különböző területein dolgozó emberekkel. Az intézményvezető vallja: „A közösségi program hatással van az életükre, hiszen emberi méltóságukban próbáljuk őket erősíteni.” Elmondása szerint sokan csak a programnak köszönhetően jutottak el egyáltalán múzeumba. Beszámolt arról is, hogy a kiállítások látogatása mellett más közösségi programokat is szerveznek a krisztinavárosi hajléktalanszállón élők számára, így például elvittek egy csoportot horgászni a visegrádi Duna-partra, ennek szintén az emberi kapcsolatok megerősítése volt a célja.


Aba Csaba rámutatott: bár kialakulnak barátságok és sorstársi kötődések az utcán élők között, mégis a szociális munkások jelenléte a meghatározóbb számukra, illetve az adott közösséghez való kapcsolódás, legyen az bármilyen. Éppen ezért a társadalom más rétegeivel való érintkezés erősítheti a világba vetett bizalmukat.

A társas együttlétre való „kiéhezettség” abban is tetten érhető – emelte ki az intézményvezető –, hogy a múzeumpedagógusok sokszor arról számolnak be, hogy az utcán élők kisgyermekként isszák szavaikat, és kíváncsiak mindenre, amit megosztanak velük.

Fotó: Magyar Természettudományi Múzeum Facebook-oldala; Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Várkonyi Borbála/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria