A zenében megszülető csend – Beavató komolyzenei események a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostorban

A bakonybéli völgyben Szent István alapított szerzetesi közösséget 1018-ban. A hely kezdetek óta a békesség, a kiengesztelődés, a csendes belső úton megtalált harmónia közvetítője. A Szent Mauríciusz Monostor jelenleg kilenc bencés szerzetes otthona.

A komolyzenei tradíciók teremtése és ápolása, illetve a nevelés, a műveltség közvetítése a bencés szerzetesi közösség több évszázados elkötelezettségei közé tartozik. Kultháló bázisként a helyi Szent Mauríciusz kórus az egyházi zene és a régizene világhírű művelőit és előadóit látja vendégül beavató, a klasszikus zene mélyebb megértését és a valódi elmélyülést segítő alkalmain.

„Megfigyelni jöttem és fotózni a csendet” – Hajdú D. András fotóriporter sorozata a valódi átlényegülés pillanatait rögzíti.

A komolyzene a Kultháló bázisokon az elmélyülés, az együtt tanulás és a szavakon túli megértés lehetőségeit kutatja.

A bakonybéli völgyben a szerzetesi hagyományoknak több mint ezer éves múltja van. A történelem viszontagságai azonban háromszor is a hely elhagyására késztették a szerzeteseket. A Szent Mauríciusz Monostor épülete 1998 óta újra a Szent Benedek szellemében élő szerzetesek otthona, akiknek mindennapjait az imádság, a munka, a magány és az együtt töltött idő rendje alakítja. A beavató komolyzenei események itt a helyi kulturális, spirituális sajátosságok és a szellemiséget kutató látogatók találkozására épülnek. Transzformáló erejük a hagyomány és a közösségformálás erejében rejlik.

Hajdú D. András a Marcel Pérès vezette, francia Ensemble Organum és a Szent Mauríciusz kórus közös munkát követte végig. „A kórus szinte végig háttal énekel, mert úgy jobb az akusztika. A közönség a templomi padokban hallgat áhítattal. Ez maga a fotós rémálom, hiszen a világon semmi sem történik. A tér elképesztően intim, a levegő minden fölösleges rezdülése belezavar a földöntúli élménybe. Évek óta fotózom a pannonhalmi bencéseket, van tapasztalatom az apró rezdülések fotóban való leképzésében, de itt már egy órája csak állok és figyelek, mert semmi sincsen. Pontosabban semmi van. Csend van. Befelé figyelés és átlényegülés. Ez az. Végre megtaláltam. Ezt nem lehet visszaadni másképp, mint egyesével ráfókuszálni az arcokra. Észre sem vesznek, mert máshol vannak. Nekem ilyenkor csak annyi a dolgom, hogy minél észrevétlenebb maradjak, ami szinte lehetetlen, mert egyedül állok szemben száz emberrel. Keveset mozoghatok, azt is lassan, megfontoltan. Csak figyelem az arcokat és várom, amíg eljutnak az extázisig. Akkor megnyomom a gombot, és rögzítem a pillanatot” – meséli a fotóriporter.

A bakonybéli Szent Mauríciusz Monostorban szeptember végéig lehet megtapasztalni a klasszikus zene adta átlényegülés megismételhetetlen pillanatait. Szeptember 22. és 24. között a Szent Gellért-ünnep keretében kortárs ősbemutatóval és az olaszországi Odhecaton Énekegyüttes koncertjével várják az érdeklődőket.

Forrás: Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ

Fotó: Hajdú D. András/Capa Központ

Magyar Kurír