Átadták a Fraknói Vilmos-díjakat

2016. december 12. hétfő 17:10

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere adta át a Fraknói Vilmos-díjakat a minisztérium tükörtermében a december 12-én megrendezett ünnepségen.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Idén Szabó Irén etnográfus-történész, Tusor Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, valamint Pálos Frigyes katolikus pap, művészettörténész kapta az elismerést. Az eseményen részt vett Beer Miklós váci megyéspüspök és Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára.

„Vajon miért lehet fontos egy olyan elismerés, mely a katolikus tudósokat díjazza? Nem azt sugallja egy ilyen kitüntetés, hogy a tudományosságnak is van felekezeti jellege? Erre válaszként Szent Ágoston imáját idézem: »Uram, engedd, hogy mélyebben megismerjem igazságodat, melyet ismer a szívem és szeret«. Az ismeret és a szeretet alapozhatja meg ugyanis az egyházi jellegű tudományosságot” – kezdte köszöntő beszédét Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

„Lehet valamit úgy is vizsgálni, hogy távol tartom magam a tárgytól. A bibliai ihletettségű kutatás azonban feltételezi, hogy szeretem azt a témát, amivel foglalkozom. Létezik olyan tudás, mely csak a mély elkötelezettségű ember előtt nyílik meg. Egy református ének ezt így tárja elénk: »Ki kétkedőn boncolgatja őt, annak választ nem ád, de a hívő előtt az Úr megfejti önmagát«” – fogalmazott.

Ennek a díjnak az a különlegessége, hogy egy olyan objektív szempontból is értékes teljesítmény előtt tiszteleg, mely ugyanakkor sajátja is annak, aki azt elérte. De egy ilyen elismerés arra is felhívja a figyelmet, hogy milyen gazdag az egyház, hírt adva a külvilágnak is a katolikus tudomány eredményeiről – mondta Balog Zoltán.

A díjazottak laudációját Török József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, a Fraknói Vilmos-díj szakmai kuratóriumának elnöke mondta el.

Szabó Irén etnográfus-történész Hajdúhadházon született. A Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Karának tanára, a sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény igazgatója. A katolikus kultúra kutatásának és bemutatásának sokféle területén dolgozik. A sárospataki gyűjteménynek húsz éve munkatársa. Kiállítások, konferenciák szervezése mellett kiadja a Folia Collecta könyvsorozatot. 1996 óta tagja, 2000 óta elnöke a sárospataki Szent Erzsébet Társaságnak.

Tusor Péter, a PPKE docense, a Magyar Tudományos Akadémia doktora és kutatócsoport-vezetője Gödöllőn született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem-latin szakán végzett, itt doktorált 2001-ben. Kutatási területe Magyarország és a Szentszék kapcsolatainak története a 15. és 20. század között. 2004-től szerkeszti a Collectanea Vaticana Hungariae könyvsorozatot, mely a vatikáni magyar történeti kutatások eredményeit publikálja magyar és idegen nyelveken. Eddig mintegy húsz kötete jelent meg.

Pálos Frigyes katolikus pap, prépost és őrkanonok, művészettörténész, a váci Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója Kispesten született. Pappá 1947-ben szentelték. A pártállam 1949-ben évtizedekre felfüggesztette hitoktatási engedélyét. 1972-ben művészettörténészi diplomát szerzett. Tevékenyen részt vett Tereske és Hévízgyörk Árpád-kori templomainak helyreállításában. Eredményeit könyvekben és tanulmányokban tárta a nagyközönség elé. 1994-től a váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója. Életműve példázza, hogyan tud egy katolikus pap úgy maradandót alkotni egy tudományterületen, hogy azzal egyházán kívül a magyar nemzetet is gyarapítja.

Szabó Irén a díjat megköszönve elmondta, számára ez a kitüntetés a sárospataki műhely tevékenységének az elismerését is jelenti. Tusor Péter arra tért ki, hogy munkatársaival igyekeznek a továbbiakban is a vatikáni kutatásokat úgy végezni, hogy azok mint a magyar történelem forrásai jelenjenek meg. Pálos Frigyes azt emelte ki, hogy egész életét a régi értékek megmentésének és újraélesztésének szentelte.

A díjátadó ünnepség végén Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár köszönte meg a díjazottaknak azt a munkát, melyet egyházukért és az országukért végeznek.

Tusor Péter, a PPKE docense, a Magyar Tudományos Akadémia doktora és a „Lendület” egyháztörténeti kutatócsoport vezetője a Magyar Kurírnak az egyházi tudományosságról elmondta, hogy a humanizmus és a reneszánsz idején még egyházi keretben és egyházi művelőkkel folyt a kutatás, amely a felvilágosodás szekularizációs áramlatával kezdett megtörni. Magyarországon Fraknói Vilmos nemcsak püspök, de történetíró, sőt, a Magyar Tudományos Akadémia titkára is volt, ami azt jelzi, hogy a 19. században a tudományosság és az egyházi tisztség jól megfért egymással. Ebben nagy változás az államszocializmus idején történt, amikor az egyházat nemcsak a sekrestye, de a gimnázium falai közé is beszorították. Mindez azt jelentette, hogy a felsőoktatásban semmilyen szerepet nem kaphatott. Ma már az egyháztörténeti kutatások is szerves részét képezik a magyar tudományos életnek, vagyis kizárólag a kutató felkészültségén múlik az abba való bekapcsolódás, azon, hogy milyen tudományos igénnyel lép fel az általa kutatott területen, nem pedig azon, hogy egyháztörténeti-e a tárgya, vagy sem. Tusor Péter hozzátette: az egyháztörténelem ma az egyik legversenyképesebb kutatási terület, abból kifolyólag, hogy a szocializmus alatt ezt a tematikát elhanyagolták.

Fraknói Vilmos munkásságára kitérve a díjazott kifejtette, hogy a 19-20. század fordulóján élt tudós kutatásának legfontosabb területe a vatikáni levéltár magyar vonatkozású iratainak feltárása volt. Ő indította el eredményeinek publikálására a Monumenta Vaticana Hungariae-t, a vatikáni magyar okirattárat. Ezt folytatta – feladatát kibővítve – a Collectanea Vaticana Hungariae-sorozat. E mellett Fraknói létrehozta azt a történeti intézetet, mely kiinduló bázisa volt a magyarok római munkájának. „Az is szándékunk, hogy ez az intézet a közeljövőben újjáalakulhasson” – zárta nyilatkozatát Tusor Péter.

Fotó: Merényi Zita

Baranyai Béla/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
hit-nagylelkuseg-onfelaldozo-batorsag-hazaszeretet-erdo-peter-zarta-szent-laszlo-evet
Hit, nagylelkűség, önfeláldozó bátorság, hazaszeretet – Erdő Péter zárta a Szent László-évet

Erdő Péter bíboros, prímás mutatott be hálaadó szentmisét a Szent László-év zárása alkalmából a budapesti Szent István-bazilikában december 10-én. A Pro Patria Egyesület és a Szent László-év Tanácsadó Testület hívására megtelt a vasárnap esti szentmisén a bazilika.

2017. december 10. vasárnap
beiktattak-magyarorszagi-kopt-ortodoxok-uj-puspoket
Beiktatták a magyarországi kopt ortodoxok új püspökét

December 9-én beiktatták a magyarországi és közép-európai kopt ortodox püspököt a budapesti Szűz Mária és Mihály arkangyal kopt ortodox templomban. A szertartáson részt vett Erdő Péter bíboros, prímás.

2017. december 10. vasárnap