Átadták a Wallenberg-díjakat

2016. január 18. hétfő 19:25

Január 18-án a Holokauszt Emlékközpontban adták át a kitüntetést a kirekesztett, előítéletektől sújtott társadalmi csoportokat segítő személyeknek, szervezeteknek. Az idei díjazottak között van Szőke Péter, a magyarországi Szent Egyed közösség vezetője. A díjátadón részt vett Erdő Péter bíboros is.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Raoul Wallenberget, zsidó honfitársaink tízezreinek megmentőjét korábbi történelmi kutatások szerint 1945. január 17-én látták utoljára élve Budapesten. A Raoul Wallenberg Egyesület, a Raoul Wallenberg Alapítvány és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) 2016-ban – immár ötödik alkalommal – ehhez az évfordulóhoz kapcsolódva adta át a Wallenberg-díjat a svéd embermentő emlékére olyan embereknek, akik életútjukkal példát mutatnak, tevékenységükkel segítik a kirekesztett társadalmi csoportokat, küzdenek a rasszista, antiszemita megnyilvánulások ellen.

Civil szervezetek, önkormányzatok, írók, újságírók mellett olyan egyházi személyek, egyházi közösségek kaphatják meg a díjat, amelyek hitéleti tevékenységük során, a hit erejét felhasználva, aktívan közreműködtek és közreműködnek a különböző népcsoportok, különböző felekezetek, vallási közösségek helyi együttélésében, az egymás iránti előítélet leküzdésében. A Wallenberg-díjat idén Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára adta át.

A Wallenberg-díjat az elmúlt években a katolikus egyház képviselői közül többen megkapták: 2010-ben Dúl Géza a Ceferino Házban és a Szent Erzsébet Segítő Alapítványban végzett közösségi tevékenységéért; Szécsi József, a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára; Somos László esperes-plébános a cigánypasztorációs munkájáért; 2014-ben Forrai Tamás, a magyar jezsuita rendtartomány tartományfőnöke.

A díjátadó ünnepség elején Sebes József, a Wallenberg Egyesület elnöke köszöntötte a meghívott vendégeket – Erdő Péter bíborost, Rétvári Bence államtitkárt, Rastislav Mojto helyettes szlovák nagykövetet, Andreas Attorpsot, a svéd nagykövetség titkárát, Nagy Ákost, a Mazsihisz irodavezetőjét, a díjazottakat és minden jelenlévőt. Röviden bemutatta az egyesületet, amelynek három fontos tevékenysége a Wallenberg-díj odaítélése, középiskolai történelmi vetélkedők szervezése, valamint egy a vészkorszakról szóló posztgraduális képzés a Miskolci Egyetemen, amelyet szeretnének más egyetemeken is bevezetni.

Nuber István, a Holokauszt Emlékközpont oktatási csoportvezetője köszöntötte a jelenlévőket az intézmény nevében, és megemlékezett Raoul Wallenberg magyarországi tevékenységéről.

A Wallenberg-díj fő támogatója, az Emberi Erőforrások Minisztériuma képviseletében Rétvári Bence államtitkár mondott beszédet. Felhívta a figyelmet annak a fontosságára, hogy kiket állítunk példaként a fiatalok elé. Hangsúlyozta, hogy a díjátadó egyik célja – amellett, hogy emlékezünk egy kiváló emberre, akinek volt bátorsága kiállni az emberi élet védelmében – éppen ez: a díjazottak példát mutatnak mások számára azzal, hogy bátran kiállnak azokért, akik nem tudnak élni jogaikkal, akiket hátrányosan megkülönböztetnek, akik a társadalom peremén élnek.

Rétvári Bence kiemelte, hogy Raoul Wallenberg példát ad a jó és a rossz megkülönböztetésének képességére. Hozzátette, ma is fontos, hogy ne csak a külsőségek, a formális kategóriák szerint gondolkodjunk. Az embertelenséget elkövetők formális szabályok szerint jártak el. Wallenberg az értékek terén tanúsított biztonságával tudta megvédeni az embereket; nem az embertelen szempontok alapján jogként értelmezett szabályokkal foglalkozott, hanem az értékeket tartotta szem előtt. Nagyon fontos volt számára a másik méltóságának tisztelete. Az államtitkár hozzátette, hogy életünk minden napján döntéseket kell hoznunk, nemcsak külső garanciák, hanem belső értékvilágunk alapján. Hangsúlyozta, hogy fontos leküzdeni az előítéleteket, hiszen gyűlöletből nem lehet jövőt építeni, szeretetből viszont igen.  Az élet és az élet kultúrája végül mindig diadalmaskodott a világban – tette hozzá. Rétvári Bence végül az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Balog Zoltán miniszter nevében gratulált a díjazottaknak, akik példát mutatnak humanizmusból.

A laudációkat Derdák Tibor, a Wallenberg-díj bírálóbizottságának elnöke olvasta fel. Erdő Péter bíboros ajánlására Szőke Péter, a magyarországi Szent Egyed közösség vezetője kapta a díjat. Laudációjában a bizottság kiemelte: „Huszonöt év óta aktív tagja és tíz éve vezetője a magyarországi Szent Egyed közösségnek. Szőke Péter a legszegényebbek, a hajléktalanok, a szociális otthonokban élő idősek, a cigányság gondjaira keresi a válaszokat. A közösség önkénteseivel rendszeresen látogatja a hajléktalanokat, ruhával, étellel, törődéssel segíti őket.

Gyakran találkozik fiatalokkal is, középiskolákban tart rendkívüli történelemórákat, hogy a diákok megismerhessék a holokausztot. Támogatója a pécsi zsidóság deportálása emlékére szervezett menetnek, amelyet tíz éve rendez meg évente a Szent Egyed közösség. A 2008–2009-es cigánygyilkosságok áldozatainak emlékezetével is foglalkozik, a családtagokat támogatja. Több konferenciát szervezett a témával kapcsolatban, 2009 óta minden évben ökumenikus megemlékezést szervez a pharrajimos (roma holokauszt – a szerk.) nemzetközi emléknapja és a kislétai gyilkosság évfordulóján. 2015 nyarán a Szent Egyed közösséggel menekülteket segített és fogadott be.”

Díjat kapott Antala Éva református lelkipásztor, börtönmissziós lelkész, aki megszervezte a börtönmissziót Szlovákiában, támogatja a fogvatartottakat és családtagjaikat.

Komoróczy Géza írót, történészt, a judaisztika nemzetközileg elismert professzorát tudományos munkásságáért és emberi kiállásáért egyaránt díjazták. „Akadémiai tudása erkölcsi tartással párosul” – hangsúlyozták a méltatásban.

A kitüntetést átvehette Mikulás Ferenc is, a Kecskemétfilm Kft. animációs stúdió ügyvezető igazgatója, a magyar, oláh és beás cigány nyelven készült Cigánymesék című rajzfilmsorozat megálmodója és producere.

Megkapta a Wallenberg-díjat Sipos András, a Raoul Wallenberg Egyesület korábbi elnöke, ügyvivője és elnökségi tagja, aki az egyesület hat éve futó középiskolai vetélkedősorozatának kezdeményezője volt, és ma is sokat tesz azért, hogy a fiatalok ismereteket szerezzenek a holokausztról, az előítéletek kialakulásáról.

A díjátadó ünnepség végén a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola diákjai adtak rövid műsort.

Szőke Péter szerkesztőségünk kérdésére elmondta, nagy örömet és hálát érez a kitüntetés miatt. Hálás Erdő Péter bíborosnak a jelölésért, a bírálóbizottságnak és a minisztériumnak, amiért megítélték a díjat. Hozzátette, hogy az elismerés inkább a Szent Egyed közösségnek szól, amelynek lelkiségéből merített: ami a laudációban szerepelt, azt a közösség vitte végbe, nem személyes érdeme. A díjjal járó pénzösszeget szeretné szegény, magyar és menekült gyerekek közös nyaraltatására fordítani.

A díjazott köszönetet mondott a Szent Egyed közösség idős barátainak, akik átélték azt a korszakot, amelyben Raoul Wallenberg életeket mentett. Ketten közülük – Fahidi Éva és Varga Béla – jelen voltak a díjátadón. Annak idején mindkettőjüket deportálták, Fahidi Évának szinte az egész családja odaveszett Auschwitzban, Varga Béla édesapját veszítette el Bergen-Belsenben. Ők túlélték a deportálást, és idős korukban nem a pihenésre, hanem arra szentelik az életüket, hogy tanúságot tegyenek a jövő nemzedék előtt. A Szent Egyed közösség vezetője hozzátette, hogy sajnos ma hazánkban és Európa más országaiban is napirenden van az igazságtalanság, a kizsákmányolás, az emberek megalázása csak azért, mert a többségitől különböző társadalmi csoporthoz, fajhoz, kultúrához, valláshoz tartoznak. Meg kellene tanulnunk ezektől az idős holokauszttúlélőktől, hogy a jövőnek élnek – tette hozzá. Nem maguk miatt aggódnak, hanem a fiatalokért, azokért, akiknek már nem tudják személyesen elmondani, amit átéltek, mert akkor ők már nem lesznek. Ez nagy felelősség számunkra – figyelmeztetett Szőke Péter –: meg kell tanulnunk, hogy az ő hangjuk legyünk a világban.

Hálát és köszönetet érez Schweitzer József professzor iránt is, aki már nincs közöttünk. Árvábbak lettünk nélküle – fűzte hozzá. Megtisztelő barátsága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a díjat most ő, illetve a Szent Egyed közösség vehette át. Sokszor találkoztak, bevezette a közösség tagjait a magyarországi zsidóság világába, a holokauszt emlékezetének kultúrájába, a keresztény-zsidó párbeszédbe és az ezen túllépő barátságba.

Ferenc pápa idei béke világnapi üzenetében azt mondta: Győzd le a közönyt és szerezd meg a békét. Wallenbergnek is ez volt az üzenete – vont párhuzamot a díjazott.  Olyan embereket mentett meg, akikhez intézményi, kulturális, szociológiai értelemben semmi köze nem volt. Ez a fiatal diplomata felelősséget érzett más nép, más vallás gyermekei iránt, holott élhette volna a diplomaták kényelmes életét is. Amikor azt látta, hogy embereket pusztán származásuk miatt elhurcolnak, mégis úgy érezte, ő ebben nem lehet partner. Felelősséget érzett, legyőzte a közönyt. Aki legyőzi a közönyt, legyőzi a háborút, és megszerzi a békét – zárta a beszélgetést Ferenc pápa gondolataival a magyarországi Szent Egyed közösség vezetője.

Fotó: Lambert Attila

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
-boldogok-akik-elik-es-hirdetik-az-irgalmassagot-verbum-dei-ifjusagi-talalkozo-gyorben
„Boldogok, akik élik és hirdetik az irgalmasságot” – Verbum Dei Ifjúsági Találkozó Győrben

A krakkói Ifjúsági Világtalálkozót megelőzően a Verbum Dei Missziós Testvéri Közösség ráhangolódó előtalálkozót szervezett Győrben július 20. és 24. között. A találkozót a fenti mottóval szervezték meg, amelyen többek között Spanyolországból, Portugáliából, Mexikóból, Szingapúrból, Nagy-Britanniából, Tajvanról, Kamerunból, Oroszországból és Olaszországból vesznek részt fiatalok.

2016. július 22. péntek
ahol-sotetseg-van-ott-kell-vilagitani-sajgo-szabolcs-szentjanosbogarak-nyari-lelkinapjairol
Ahol sötétség van, ott kell világítani – Sajgó Szabolcs SJ a Szentjánosbogár-mozgalomról

Idén nyáron is, csakúgy mint az elmúlt több mint húsz esztendőben, országszerte megrendezik a Szentjánosbogár-táborokat gyermekeknek, kamaszoknak és felnőtteknek. A Szentjánosbogár-mozgalom egyik létrehozójával, Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetessel, a Párbeszéd Háza igazgatójával beszélgettünk.

2016. július 21. csütörtök