„Eredetileg Lisszabonba hívtak meg egy előadásra, mi pedig összekötöttük ezt szent helyek meglátogatásával. Szent Márton, Szent István királyunk és a magyar nemzet védőszentjének sírjánál is bemutattunk szentmisét. Nagyon sikeres volt az út, hiszen az európai kereszténység néhány oszlopánál, tartópillérénél tudtunk megállni és imádkozni. Úgy gondolom, hogy
olyan időszak köszönt ránk, amikor újra fel kell fedeznünk a magunk kis szentélyeit, az Istennel való találkozás csomópontjait. Fel kell keresnünk Erdélyben, a Kárpát-medencében azokat a szent helyeket, amelyek feltöltenek” – hangsúlyozta a beszélgetésben Böjte Csaba.
„Most voltam először Taizében és Lourdes-ban is. Nagy élmény volt számomra látni, hogy napjainkban is élők, működők, keresettek a kegyhelyek. Jó látni, hogy vannak, akik igénylik Isten érezhető, már-már tapintható jelenlétét. Hiszen a Jóisten nem fordult el a világtól sem a pandémia, sem a háború miatt. Isten szeretete érezhetően kiárad ma is, csak hát oda kell menni a kúthoz, meríteni kell belőle. Az otthon, csendben elmondott ima is szükséges, mindennapos kell hogy legyen, de Jézus nem véletlenül mondta, hogy ahol ketten-hárman összegyűlünk az ő nevében, ő ott lesz köztünk.”
Csaba atya arról is beszélt, hogy a zarándoklat megerősítette benne, milyen nagyvonalú az Isten (...) élő istenkapcsolat nélkül csak üres szokások, formulák, keresztény hagyományok szerint élhetünk.
„A szívem megtelt reménnyel azt látva, hogy mennyi nyugati fiatal a sízés helyett egyhétnyi imádkozást választott. Azt hiszem, nem kell annyira elkeserednünk, amikor a médiában ennek ellentétét látjuk, láttatják. Ez az út engem ugyanis nem félelemmel, hanem örömmel, reménnyel, bizakodással töltött el” – foglalta össze a ferences szerzetes. Kifejezte: e meglátástól az sem téríti el, hogy mire hazajött a zarándoklatról, a szomszédban kitört a háború. Az ember alaptermészete a szeretet, ami előbb-utóbb úgyis utat talál magának a konfliktusok között.
El fognak tűnni a sötét fellegek, ki fog sütni a nap, mert az ember egyszerűen arra teremtetett, hogy szeressen. És akkor majd tanulni fogunk a hibákból. A félelem kapcsán pedig ne hagyjuk, hogy a dominóeffektus működjön, hiszen a gonosznak mindig az a célja, hogy egy bűnből kettő legyen, kettőből pedig három, azaz hogy szaporodjon a szenvedés, a gyűlölet, a harag”
– fogalmazott az interjúban Böjte Csaba OFM.
A beszélgetés teljes szövege ITT olvasható.
Szöveg: Kádár Hanga
Forrás: Romkat.ro
Fotó: Böjte Csaba Facebook-oldala
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria


