Előrelépés történt August Hlond SDB bíboros, lengyel prímás boldoggáavatási ügyében

2018. május 18. péntek 13:17

A Szentek Ügyeinek Kongregációja május 15-i rendes ülésén a testület elismerte, hogy Isten Szolgája August Hlond (1881–1948) szalézi tartományfőnök, bíboros, lengyel prímás hősiesen gyakorolta a keresztény erényeket.

Nagyon örülök annak, hogy Hlond bíborosról, a nagy hazafiról éppen a lengyel függetlenség visszaszerzése 100. évfordulójának évében emlékeznek meg a lengyelek és az Egyház – nyilatkozta Bogusław Kozioł, a boldoggáavatási ügy viceposztulátora.

August Hlond 1881. július 5-én született Felső-Sziléziában, Brzęckowicéban. Tizenkét testvére volt, közülük négyen léptek be a szalézi rendbe. 1896-ban Olaszországban lépett be Don Bosco Szalézi Társaságába. A fogadalomtétel után Rómában folytatta tanulmányait a Pápai Gergely Egyetemen, ahol filozófiából doktori címet szerzett. 1905. szeptember 23-án szentelték pappá.

Az újonnan alapított przemyśli szalézi ház igazgatója volt, majd Bécsbe került. 1919-ben kinevezték az új, bécsi székhelyű német–magyar rendtartomány elöljárójává. Munkásságát nagyra értékelte Achille Ratti, a későbbi XI. Piusz pápa, akivel Bécsben gyakran találkozott. Barátságot ápolt Serédi Jusztiniánnal is, aki szintén Achille Ratti baráti köréhez tartozott. August Hlond számos szállal kapcsolódott Magyarországhoz: járt Pannonhalmán, és ő volt az egyik kezdeményezője a budapest-kőbányai lengyel nemzetiségi templom építésének.

XI. Piusz kinevezte Felső-Szilézia apostoli adminisztrátorának, majd az újonnan megalapított önálló katowicei egyházmegye püspökének. August Hlondot 1926-ban szentelték püspökké, ám csak rövid ideig kormányozta a katowicei egyházmegyét. Februárban meghalt ugyanis Edmund Dalbor poznań-gnieznói érsek, bíboros, prímás, és a pápa gyorsan be akarta tölteni a székét. Június 24-én XI. Piusz pápa August Hlondot Lengyelország prímásává nevezte ki; a következő évben bíborosi rangra emelte.

A Szentszék rábízta a világ különböző tájaira szétszóródott lengyelek lelkipásztori ellátását; erre a célra 1932-ben megalapította a Krisztus Társasága (Towarzystwo Chrystusowe) nevű papi közösséget.

Mint Lengyelország prímása 1927-ben Poznańban megszervezte a Nemzetközi Missziós Kongresszust; pápai legátusként összehívta a lengyel püspökök első szinódusát. Támogatta a XI. Piusz által létrehozott Katolikus Akciót. Számos nagy hatású körlevelet írt, és ő volt az első főpásztor Lengyelországban, aki ifjúsági fesztivált szervezett.

1939 szeptemberében Lengyelországot lerohanták. A lengyel kormány kérésére, az apostoli nunciussal egyetértésben Rómába ment, hogy tájékoztassa a pápát a tragikus helyzetről, de már nem tudott hazatérni, így Lourdes-ba menekült. Innen irányította a megszállt területek egyházi közigazgatását a Svájcon, Ausztrián, Magyarországon és Szlovákián át közlekedő, a lengyel ellenállási mozgalmat szolgáló futárok segítségével. 1944-ben letartóztatta a Gestapo, és Párizsba deportálták, majd Vesztfáliába internálták – tizennégy hónapot töltött különböző náci börtönökben.

Szobra Katowicében

Miután 1945-ben a szövetséges csapatok kiszabadították, a lengyel emigrációs kormány tiltakozása ellenére hazatért Poznańba, holott éppen akkoriban tartóztatták le a földalatti lengyel állam képviselőit. Két évvel később a szovjetbarát állambiztonsági szervek jelentésében úgy szerepelt, mint „a legnagyobb lengyel fasiszta”.

A Lengyelországhoz visszakerült nyugati területeken nagyon gyorsan, 1945 nyarán és őszén felállította a lengyel egyházi közigazgatást – a plébániák sokasága mellett az önálló apostoli kormányzóságokat is, amelyek fokozatosan átalakultak egyházmegyékké. A német főpásztorok nem akarták átadni a lengyeleknek az ország nyugati területeinek az irányítását, de Hlond bíboros óriási egyházi tekintélyének és a pápától kapott támogatásnak hála a német püspökök és érsekek sorra lemondtak a tisztségükről, és visszavonultak. Ezzel egyidejűleg kérte a pápától a prímási székhely Varsóba történő áthelyezését. Ahogy eddig a nácizmus borzalmaitól védte népét, most erélyes pásztorleveleiben szembeszállt a bolsevik ateizmussal. Az isteni gondviselés több merénylettől is megmentette. 1948. október 22-én halt meg Varsóban.

Hlond bíboros boldoggá avatásának ügyében pont május 15-én, a Segítő Szűz Mária-kilenced első napján történt előrehaladás. A Segítő Szűz Mária-kultusz Torinóból terjedt el Lengyelországban, és Hlond bíboros Lengyelországot Mária Szeplőtelen Szívébe ajánlotta. Máriába vetett bizalma mindvégig támogatta őt a csapások idején. Rózsafüzérrel a kezében halt meg.

A boldoggáavatási folyamat 1992-ben kezdődött; a posztulátor szalézi szerzetes, Pierluigi Cameroni; a viceposztulátor, Bogusław Kozioł a Hlond bíboros alapította Krisztus Társasága tagja.

Forrás: Szaléziak.hu; Wikipédia; Zenit.org

Fotó: Salezjanie.pl; Wikipédia

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kitekintő
Vezető híreink - olvasta már?
szuz-maria-az-egyhaz-anyja-kotelezo-emleknapja
Szűz Mária, az Egyház Anyja kötelező emléknapja

Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció dekrétumával elrendelte a Boldogságos Szűz Máriának, az Egyház Anyjának kötelező emléknapját, melyet a liturgiában a pünkösdvasárnap utáni hétfőn ünnepelünk az idei évtől.

2018. május 20. vasárnap
erdo-peterrel-unnepeltek-punkosdot-az-esztergomi-bazilikaban
Erdő Péter: Ha Jézus Krisztus felé tartunk, biztosan jó úton járunk

Május 20-án, pünkösdvasárnap Erdő Péter bíboros, prímás, érsek mutatott be ünnepi szentmisét az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban, és kiszolgáltatta a bérmálás szentségét 60 fiatalnak.

2018. május 20. vasárnap