Ferenc pápa: A tudomány és az őslakosok együttes tudásával védjük meg bolygónkat

A klímaváltozás, a biodiverzitás elvesztése, az élelmiszer- és egészségbiztonságot érő fenyegetések és más kihívások jelentik ma a legégetőbb problémákat, amelyekkel úgy tudunk eredményesen szembenézni, ha figyelembe vesszük az őslakos népek és a tudomány által képviselt tudást. Ezt állapította meg Ferenc pápa az audiencián, amelyen a Pápai Tudományos, illetve Társadalomtudományi Akadémia székhelyén zajló konferencia résztvevőit fogadta. A tanácskozáson az őslakos népek ismerete és a tudományok összefüggésével foglalkoztak, vagyis hogy elismertessék az őslakos népek bölcsességének értékét, segítsék átfogó és fenntartható emberi fejlődésüket. Céljuk volt az is, hogy üzenjenek a kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek, hogy támogassák az igazságosságot és a testvériséget.

Ferenc pápa megfázása miatt megkérte Pierluigi Giroli atyát, az Államtitkárság munkatársát, hogy olvassa föl beszédét.  A Szentatya ebben elismerésének ad hangot a Pápai Tudományos Akadémia és a Társadalomtudományi Akadémia kezdeményezéséért, valamint köszönetet mond a FAO-nak, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének, amely egy új platformot indított el az őslakos és nem őslakos tudósok, szakértők bevonására, hogy párbeszéd induljon az őshonos lakosság élelmezési rendszereinek biztosításáért. A pápa meggyőződése, hogy e lehetőség révén fejlődhetünk egymás kölcsönös meghallgatásában.

Meg kell hallgatni az őslakosokat, tanulni bölcsességükből és életmódjukból, ugyanakkor meg kell hallgatni a tudósokat is, és felhasználni tudományos eredményeiket.

A vatikáni konferencia felhívással fordult a kormányokhoz és szervezetekhez, hogy ismerjék el és tiszteljék a nagy emberi családon belül meglévő változatosságot. A hagyományok, kultúrák és spiritualitás elvesztése mindenkit szegényebbé tenne. Ezért szükséges, hogy a tudományos kutatási projektek és a befektetések egyre határozottabban az emberi testvériség, az igazságosság és a béke előmozdítását szolgálják – hangsúlyozták a résztvevők. Ezáltal az erőforrásokat koordináltan azokra a sürgető kihívásokra lehet irányítani, amelyek közös otthonunkat és a népek családját érintik.

Ennek a célkitűzésnek az eléréséhez arra van szükség, hogy egy alternatív látásmódot dolgozzunk ki a világban egyre növekvő konfliktusos megközelítés helyett. A párbeszéd, melyet a kezdeményezés javasol, hozzájárulhat a jelenlegi válságok megoldásához, melyek egymással összefüggenek, mint például a víz, a klímaváltozás, az éhezés, a biodiverzitás kérdései.

Hála Istennek, pozitív jelek is mutatkoznak – emelte ki a pápa, példaként említve az ENSZ kezdeményezését, mely az őslakosok tudását is beépítette a fenntartható fejlődést szolgáló nemzetközi tudományos évtized központi alkotóelemei közé. Olyan jel ez, melyet együttes erővel támogatni kell.

A konfliktusok erőszakmentes megoldása, a szegénység és a rabszolgaság új formáinak feltartóztatása – ezekre a célokra kell összpontosítanunk minden tudásunkat.

Ma valamennyiünk hivatása az egyetemes testvériség, a találkozás, a párbeszéd és a béke, mellyel elkerülhetjük, hogy növekedjen a gyűlölet, a harag, a megosztottság, az erőszak és a háború

– vallja Ferenc pápa, aki a föld sorsára is ráirányította a figyelmet. Isten a bolygót ránk bízta, hogy gondozzuk, ne pedig uralkodjunk rajta. Ökológiai megtérésre van szükség, meg kell védenünk közös otthonunkat. A generációk közötti szolidaritás révén az életet tovább kell adnunk az utánunk jövőknek, ahelyett, hogy kiszipolyoznánk az erőforrásokat és növelnénk az egyenlőtlenséget, a kizsákmányolást és a pusztítást.

Ferenc pápa beszéde végén támogatásáról, imáiról és áldásáról biztosította a konferencia résztvevőit, majd megerősítette: „Az Egyház veletek van, szövetségben az őslakos népekkel és tudásukkal, szövetségben a tudománnyal, hogy növekedjen a világban a testvériség és a társadalmi barátság.”

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican Media

Magyar Kurír