A székesfehérvári átmeneti otthonban évek óta tartanak a keresztelés szentségének felvételére való felkészítést. A nagyobb gyerekek őszinte figyelemmel, érdeklődéssel vettek részt valamennyi hittanórán, sőt sokszor különórára is igény volt. Az is előfordult, hogy az anyuka azért jött hittanra, mert a gyerekei kérték. Nagy érdeklődéssel fogadták a filmvetítéseket, ráadásul nemcsak a közös filmnézés, de az azt követő beszélgetések is értékes órák voltak.
A keresztelésre való felkészítést a felnőttek és a nagyobb gyerekek is komolyan vették. Nagy igény volt a közös imádságra is.
A most megkeresztelkedett édesanyák egyike, egy várandós anyuka elmesélte, hogy az orvosok azt mondták, nem lehet soha kisbabája szervi okok miatt, ha mégis várandós lenne, akkor néhány héten belül elveszíti gyermekét. Ez többször így is történt, és már le is mondott róla, hogy valaha anya lehet. Amikor egyszer a falujuk határánál meglátott egy feszületet, elhatározta, hogy mindennap elmegy oda imádkozni. Nem tudott egy imádságot sem, csak a saját szavaival kérte az Urat, hogy ajándékozza meg őt egy gyermekkel. A kérés beteljesedett: várandós lett. Néhány hét múlva lakhatási problémák miatt kérte elhelyezését a Lea Otthonban.
A keresztelési ünnepen részt vevők együtt imádkoztak az anyukáért és a születendő gyermekért. Alig két hónap múlva Isten segítségével egészséges kisbabája fog születni. Különösen nagy örömet jelentett ennek az édesanyának, hogy felvehette a keresztség szentségét.

A megkeresztelt anyák és gyerekek Fekete István szavait kapták útravalóul: „Ne imádj hát mindent, édes Magyarom, ne szórd lelked aranyát, nyelved szépségét a rombolás disznai elé, ne imádj semmit, csak az Istent, mert nem tudod, milyen idők jönnek, és nincs az a vihar, amely elpusztíthatna, ha veled van az Imádság, és veled van az Isten.”
A keresztelő napján két anya élt a szentgyónás lehetőségével, akik meg voltak keresztelve, de még soha nem gyóntak. A kiengesztelődés szentsége elmondásuk szerint nagy lelki megkönnyebbülést jelentett számukra.
A Székesfehérvári Egyházmegye által fenntartott, a Lea Alapítvány (alapítók: Vigyázó Miklós és Sajgó Szabolcs SJ) által létrehozott és szakmai támogatásával működő Lea Otthon befogadja a nehéz sorsú fiatal anyákat és gyermekeiket, akik lehetőséget kapnak sorsuk rendezésére. A 2005. március 1-jén megnyílt intézmény egy olyan többfunkciós gondozási központ, amely húsz fiatal anya és babája befogadására alkalmas; szakmai programjának megvalósulását képzett szakembergárda (speciális felkészültségű család- és szociális gondozók, pedagógusok, egészségügyi dolgozók, jogász, pszichológusok) szavatolja. Az otthonban személyre szabott oktatás-nevelés és komplex személyiségfejlesztés zajlik. A fiatal anyák – a babáik mellett – helyben szakképesítést szerezhetnek.
Forrás és fotó: Székesfehérvári Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria







