Napi sajtószemle

A Népszabadság (3.o.) Ír áldozat a pedofília elleni bizottságban címmel közli, hogy a gyermekkorában szexuális erőszakot elszenvedett, 66 éves ír Marie Collins is tagja lett a Ferenc pápa által a kiskorúak védelmében létrehozott vatikáni bizottságnak. A lap emlékeztet rá: az egyházfő decemberben alakította meg a bizottságot, amelynek tagjait három hónap elteltével nevezte ki.

A Magyar Nemzetben (6.o.) Nyiri János Kortársunk, Marx érsek címmel elemzi a Német Katolikus Püspöki Kar új elnökének, Reinhard Marxnak A tőke című, magyarul 2009-ben megjelent könyvét (A kötetről 2010. május 1-jei számunkban recenziót közöltünk – a szerk.) A cikkíró megállapítja: a nagy ívű esszé „nem kisebb célt tűz maga elé, mint hogy megadja a nyilvánvalóan hatalmas válság megoldásának kulcsát.” Nyiri rámutat: a német főpásztor elismeri, hogy névrokona, Karl Marx erkölcsi felháborodása korának embertelen kapitalizmusa fölött jogos és helyes volt, ám következtetései hibásak. Kelet-európai követői ugyanis megcsinálták a forradalmat, viszont alaposan kiforgatták eszméit, Nyugaton pedig maga a forradalmi eszme bizonyult irreálisnak, a fejlett világ Karl Marx által szépen elképzelt útja a kapitalizmusból a kommunizmusba elmaradt. Reinhard Marx viszont tényként állapítja meg, hogy 1990 óta az folyik, amit a Kommunista Kiáltvány vizionált: „a gátlástalanul koncentrálódó tőke uralkodik. A tőke globális, a munka lokális lett, és ennek ugyanazok a következményei, amiket már Karl is ostromozott a maga idejében.” „Itt lenne az ideje megkövetni önt” – írja Reinhard püspök az ateista Karlnak. A német főpásztor megdöbbentő adatokat sorol fel a németországi szegénységről: 2007-ben 700 ezer ember étkezett közkonyhán, 3,4 millió gyermek minősült szegénynek, kétmillió tartós munkanélküli be sem jelentkezett szociális segélyre. A felső alapiskolában a diákok nyolcvan százaléka nem vizsgázik le. Amerikában pedig a fiatalok 30 százaléka nem szerzi meg a legalapvetőbb iskolai végbizonyítványt sem. Reinhard Marx figyelmeztet: a változás először is nem gazdasági, hanem erkölcsi kell, hogy legyen, előtérbe kell helyezni az emberi méltóságot, és természetesen szükségesek strukturális reformok is.

A Népszabadság (Megújuló… 2.o.) néhány sorban, a Magyar Nemzet (Lezárult… 2.o.) és a Magyar Hírlap (Tettek… 2.o.) részletesebben számolnak be arról, hogy befejeződött a tihanyi bencés apátsági templom felújításának első üteme. Az átadási ünnepségen Balog Zoltán emberi erőforrások miniszter elmondta: „A tihanyi bencés apátság olyan, csaknem ezeréves tradíciót jelenít meg, amely nélkül Magyarország jövője sem képzelhető el. Ha van valahol értelme a hely szelleméről beszélni, akkor az a tihanyi bencés apátság. A helynek olyan erős a kisugárzása, hogy képes egymással szemben álló embereket is kibékíteni,” A humáncsúcsminiszter hangsúlyozta: nemcsak ennek a templomnak van szüksége renovációra, hanem az országnak is lelki, szellemi megújulásra. Kiemelte: fontos, hogy az állam és az egyház méltó módon ápolja a múltat. A templom régóta zajló rekonstrukciójának befejezéséhez a kormány 145 millió forinttal járult hozzá Balog Zoltán közbenjárására.

A Magyar Hírlap (Rétvári… 5.o.) beszámol arról, hogy a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) kezdeményezésére háromnapos zarándoklaton járták végig a hívek a második világháborút követő délvidéki megtorlások helyszíneit. Rétvári Bence, a KIM parlamenti államtitkára Szabadkán kijelentette: a magyar kormány számára minden magyar fontos a múltban, a jelenben és a jövőben is, éljen bárhol is a világon. Ezek a megbékélés pillanatai.

Az erdon.ro Máltaiak és doberdói hősök címmel számol be arról, hogy múlt péntek este a nagyváradi püspöki palota dísztermében folytatódott a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság, illetve a Pro Libertate Partium Egyesület által indított előadássorozat. A Pannonhalmán tartózkodó Böcskei László római katolikus megyéspüspök nevében Fodor József általános helynök üdvözölte a Bihari múltidőző című előadássorozat iránt érdeklődőket. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke felhívta a figyelmet: a történelmi rendezvénysorozat végkifejlete és csúcspontja szeptemberben lesz, amikor szándékuk szerint emlékművet avatnak majd a Johannita-lovagrend biharszentjánosi volt kolostoránál. Pásztor Sándor vízügyi államtitkár-jelölt, a Pro Libertate Partium Egyesület társelnöke kifejtette: mindez úgy kötődik a vízügyhöz, hogy a kolostor a Körös árvízvédelmi vonalának közepén van. Ezt Dénes Zoltán egyetemi docens, kanonok azzal egészítette ki: káptalan, püspökök, közel-keleti válság a kolostor működésének és a lovagok idején is léteztek és most is vannak, tehát a téma nem vesztett aktualitásából. Ugron Béla, a Máltai Lovagrend Kárpát-medencei elnöke rövid áttekintést nyújtott a lovagrendek történetéről, majd a máltaiak romániai tevékenységét ismertette. Felidézte: a Hohenzollernek idején jelentek meg a máltaiak Romániában, majd Mihály király távozásakor ők is Nyugatra menekültek, Franciaországba, Svájcba és Olaszországba, emigrációban alapították meg 1962-ben a Romániai Szövetséget. A rendszerváltozás után megalakult a Romániai Máltai Segélyszervezet, nem csupán erdélyi, bánsági és partiumi, hanem bukaresti és három óromániai fiókszervezettel, utóbbiak azonban gyakorlatilag nem működnek. Erős központok vannak viszont Brassóban, Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron, Nagyenyeden, Nagyszebenben, Nagybányán, Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Aradon, Temesváron és Kisiratoson. Napjainkban 1000 önkéntes tevékenykedik a Romániai Máltai Segélyszervezetben, és körülbelül ugyanennyi személyt tudtak mozgósítani alkalomadtán. Önkéntesek és hivatásos alkalmazott bárki lehet, vallási hovatartozástól függetlenül, aki elsajátítja a máltaiak szellemiségét, választott vezetők azonban csak római katolikusok lehetnek.

A szekelyhon.ro Sokszínű Caritas – Előadás- és beszélgetéssorozat című tudósítása szerint társadalmi problémákról indít előadás- és beszélgetéssorozatot a Caritas, melynek keretében a szervezet munkatársai mesélnek tapasztalataikról, és praktikus tanácsokat is adnak a különböző problémákkal küzdőknek. A program célja a szervezet sokszínűségének bemutatása, a tevékenységek megfoghatóbbá tétele és személyes kapcsolat kialakítása azokkal, akik valamelyik téma iránt érdeklődnek, esetleg tanácsra, segítségre van szükségük – mondta Hubbes Kinga, a Gyulafehérvári Caritas sepsiszentgyörgyi fiókjának munkatársa. Hozzátette: „Szeretnénk felhívni a figyelmet azokra a nehézségekre, amelyekkel ellátottaink nap mint nap küzdenek, és lehetőséget kínálni arra, hogy ha valaki kedvet érez, akkor hogyan tud bekapcsolódni a tevékenységeinkbe.” Az előadássorozat során az érdeklődőknek lehetőségük lesz megismerkedni az idősek világával, a betegközvetítéssel, fogyatékkal élők mindennapjaival, a szenvedélybetegségekkel, vidékfejlesztéssel, családsegítéssel, de betekintést kaphatnak az önkéntesség világába, és megtudhatják, hogy mit jelent a hospice ellátás és a kinaesthetics.

A rendezvényekre hetente egy alkalommal, szerdán kerül sor a szervezet sepsiszentgyörgyi székházában. Az első találkozót március 26-án, délután 5 órától tartják, a meghívott Demeter Zsuzsa lesz, aki a fogyatékkal élők tanácsadó irodájának vezetője. Előadásában arról beszél majd, hogy mit jelent egy fogyatékkal élő személy a családban, a közösségben, az életterünkben, és hogyan viszonyuljunk hozzájuk úgy, hogy ne nehézségként, hanem lehetőségként tekintsünk a fogyatékosságra.

A maszol.ro Krím orosz annektálását dicsőíti blogján egy csíki katolikus esperes című beszámolója szerint a rasszista megnyilvánulásairól és hajmeresztő összeesküvés-elméleteiről ismert Szaniszló Ferenc nézeteit terjeszti Darvas-Kozma József pápai káplán. A csíkszeredai címzetes esperes plébános "Felnézhetünk az oroszokra" címmel vasárnap beidézte a blogjára, amit a magyarországi újságíró mondott a Krím-félsziget oroszok általi annektálásáról az Echo TV-ben. Eszerint az oroszok példát mutattak lépésükkel nemzeti akaratból, elszántságból, összefogásból. „A megvetett, lenézett oroszok nem várták ölbe tett karokkal, tátott szájjal a sült kappant Brüsszeltől, Hágától, Rómától, Strasbourgtól, Washingtontól, New Yorktól. És nem vártak kegyet Kijevtől. Az oroszok nem autonómia konferenciáztak, nem tusnádfürdőztek, nem agyonüléseztek, nem kértek, nem követeltek, hanem egyszerűen éltek a nemzetek önrendelkezési jogával és vállalják a kockázatokat” – fogalmazott Szaniszló Ferenc. Az újságíró szerint a határon túli magyarok „talán most először” felnézhetnek az oroszokra. „Irigylem az oroszságot, melynek urai ugyan nekünk annyi bajt okoztak az elmúlt több mint másfél évszázad alatt, de most megmutatták, hogyan viselkedik egy nagy nemzet, ha le akarja rázni a globális pénzügyi háttérhatalom igáját” – jelentette ki.

A hírportál emlékeztet rá: tavaly Szaniszló Ferencet Táncsics-díjjal tüntették ki. Az elismerést utóbb Balog Zoltán miniszter visszavonta, arra hivatkozva, hogy nem volt tudomása az újságíró sajátos nézeteiről.

A kronika.ro „Az imádság nem töltelék, az a lényeg” címmel közöl interjút az erdélyi Mária Rádió műsorigazgatójával, Szőcs Csabával és koordinátorával, Csorba Mihállyal. Szőcs Csaba: elmondta: a hallgatottság folyamatosan nőtt a rádió fennállásának nyolc éve alatt. „A rádió világcsaládján belül azt mondják, hogy a rádiónak a kiadványa tükrözi a hallgatottságot. Az ebből elkelő példányszámot néggyel-öttel kell beszorozni ahhoz, hogy megkapjuk a hallgatók számát. Mi jelenleg 20 ezret nyomtatunk ebből az újságból.” Szűcs Csaba hangsúlyozta: a klasszikus besorolás alapján elég nehéz elhelyezni a Mária Rádiót a média világában. Önmagát nem is médiaorgánumként határozza meg, és a belső szabályai sem eszerint alakulnak. „Két dolog nagyon fontos: a műsorban nem jelenhet meg politika, illetve fizetett reklám. Evangelizációs eszközként határozza meg magát, amelynek elsőrendű feladata nem műsort gyártani, hanem az evangéliumnak a terjedését szolgálni. Arra kell hangsúlyt fektetnie, hogy az egyházi életet figyelje, és hozzáférhetővé tegye azok számára is, akik különben nem jutnának el eseményekre. Belső szabályzat is van, miszerint a műsorok egyharmada imádság kell legyen, egyharmada tájékoztató jellegű műsor, míg a maradék hitoktatás, illetve mintegy tíz százalék vallásos zene. Az imádság nem töltelék, az a lényeg.” Természetesen más felekezetekkel is van együttműködésük. „Nagyon büszke vagyok arra, hogy a rádió nem zárkózik be a katolikus falak közé. Azért sem, mert a hallgatóság egy része református vagy unitárius. A református egyháznak van egy heti műsora, a Református félóra, amelyet itt, Nagyváradon Veres Kovács Attila tiszteletes és munkatársai készítenek több éve, de minden vasárnap műsorra tűzzük a magyarországi református lelkész, Cseri Kálmán prédikációját is. Az ökumenikus egységhét alkalmával mi is figyeltünk a témára, és megjelenítettük.” Csorba Mihály leszögezte: az erdélyi magyarlakta települések 70 százalékban fogható az adás. „2006-ban sikerült néhány frekvenciát licitálás útján ingyen megkapni az államtól. Egy év múlva előirányoztuk, majd 2008-ban szét is váltunk a román szerkesztőségtől, ekkor már Székelyföldön teljes 24 órában sugározhattunk magyar nyelven. Addig felesben voltunk, 12 óra román, 12 óra magyar nyelvű adás. Nagyvárad ez ugyanígy maradt a mai napig, viszont Zilahon kizárólag románul folytatódott a sugárzás, ez volt akkor az egyesség tárgya. 2009-ben a Mária Rádiók világcsaládjától kölcsönkaptuk 45 ezer eurót, amiből vásároltunk egy tasnádi frekvenciát. Tavaly novemberben pedig sikerült, szintén licit útján ingyen megkapni egy kolozsvári frekvenciát.”

Magyar Kurír