Kállay Emil piarista és Szöllőssy Enikő szobrászművész vehette át a püspöki konferencia díját

2016. március 1. kedd 18:02

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Pro Ecclesia Hungariae díjat adományozott Kállay Emil piarista szerzetesnek és Pro Cultura Christiana díjat Szöllőssy Enikő szobrász- és éremművésznek. A kitüntetéseket Veres András püspök, az MKPK elnöke adta át március 1-jén Budapesten.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Kállay Emil piaristaként, egyházmegyés papként, majd újra piarista szerzetesként egész életében a fiatalokért, a családokért tevékenykedett – hangsúlyozta a díjátadó ünnepségen Veres András. Híres lelkipásztorrá vált Magyarországon, nagyon sokan neki köszönhetik vallásos lelkületüket – tette hozzá.

Kállay Emil piarista szerzetes 1929. január 19-én született Kisújszálláson. A debreceni piarista gimnáziumban érettségizett, majd 1947-ben öltözött be novíciusnak. 1950 nyarán, a szerzetesrendek feloszlatásakor az állam által előírt létszámkorlát miatt a kereten kívüli szerzetesnövendékek közé került, így tanulmányait az esztergomi főegyházmegye növendékeként a Központi Szemináriumban folytatta. 1953. június 14-én szentelték pappá az esztergomi székesegyházban, 1954-től az esztergomi Vízivárosban, 1955-től Érsekvadkerten, 1956-tól Nógrádmegyeren, 1958-tól Budapest-Törökőrön volt segédlelkész.

1962-ben politikai okok miatt eltiltották a papi szolgálattól. Miután három év múlva visszatérhetett a szolgálatba, változatlan odaadással végezte lelkipásztori munkáját, elsősorban az ifjúság körében.

1965-től fiatalokat oktatott a Rókus-kápolnában, eleinte kisegítőként, majd 1967-től segédlelkészként. 1977-ben a budai Szent Imre- (ciszterci) plébániára került segédlelkészként.

Bár csupán ideiglenes fogadalmat tett, ami az évek alatt jogi érvényét vesztette, egyházmegyei papi szolgálata közben mégis mindvégig hű maradt piarista hivatásához. Ünnepélyes örökfogadalmát csak a rendszerváltozáskor, 1989. február 9-én tehette le. 1991-ben beköltözött a budapesti piarista rendházba, ahol négy éven át oktatta a rendi növendékeket és a gimnáziumban is tanított. 1995-ben, majd 1999-ben újra négy évre a Piarista Rend Magyar Tartománya vezetőjévé, tartományfőnökévé választották. Idős kora ellenére 2007-ben, 78 évesen aktív részt vállalt a piaristák székelyföldi missziójának újraindításában, aminek köszönhetően Csíkszeredában megnyitották a Piarista Tanulmányi Házat.

Állami és önkormányzati részről több elismerésben is részesült sok évtizedes közösségalkotó és az ifjúság neveléséért végzett áldozatos munkájáért.

A laudációt ismertető Mohos Gábor, az MKPK titkára kiemelte: Kállay Emil ezúttal egyházi elismerésben is részesül, abban a reményben, hogy ez gyógyítja azokat a sebeket is, amelyeket a pap az elmúlt évtizedekben kapott.

Kállay Emillel készült interjúnk ITT olvasható.

Amikor a püspöki konferencia megalapította a Pro Cultura Christiana díjat, az volt a célja, hogy olyan művészeknek adományozzák e kitüntetést, akik a hitet és a szakralitást úgy meg tudják jeleníteni művészetükben,  hogy az sokak lelki fejlődésére hat – fogalmazott Veres András. Szöllőssy Enikő személyében olyan művészt ismerhettünk meg, aki ezt kiválóan műveli, ráadásul sok templom dicsekedhet művészi alkotásainak látványával – fűzte hozzá a szombathelyi megyéspüspök.

Most egy szerényebb díjat – a Pro Cultura Christiana díjat – adnak át Szöllősy Enikőnek, mint amiket korábban kapott, de emögött érezze azt, hogy a katolikus egyház fejezi ki e díj által az elimerését – mondta a püspöki konferencia elnöke.

Szöllőssy Enikő szobrász- és éremművész 1939-ben született Budapesten. 1959 és 1960 között az Iparművészeti Főiskola, majd 1960 és 1965 között a Képzőművészeti Főiskola hallgatója. 1983 óta a FIDEM (Nemzetközi Éremművész Szövetség) magyar delegátusa.

Szöllőssy Enikő korunk egyik legkiemelkedőbb éremművésze. Nemzetközi elismertsége az 1983-as ravennai Dante Biennale óta vitathatatlan, ahol aranyéremmel díjazták munkásságát. Műveiben az épített városi, valamint az organikus természeti elemekre egyaránt találunk utalásokat.

Filozofikus, egyedi hangvételű köztéri alkotásai és kisplasztikái mellett rendszeresen készít a Magyar Nemzeti Bank felkérésére emlékérmeterveket. Kiemelkedőek egyedi viaszveszejtéses öntészeti eljárással készült érmei, kisplasztikái, valamint digitálisan létrehozott képgrafikával is foglalkozik. Ő tervezte a Blattner Géza-díj érmét.

Ötletesen felépített munkáihoz sokféle anyagot használ. A kezdeti kisbronzok után a ’70-es években színezett fa- és acélszobrokat, a ’80-as években samott-fém kombinációkat, végül a ’90-es években bronz-kő és bronz-samott plasztikákat készített. A különféle anyagok eltérő külső jegyeik és belső tulajdonságaik ellenére alkotnak egységet munkáiban.

Hívő, elkötelezett keresztény élete művészetében is megmutatkozik. Az ország számos templomában megtalálhatók szakrális témájú alkotásai, többek között a pásztói római katolikus templom Szent Rita-szobra, a Rózsadombi Krisztus Király Lelkészség keresztje és keresztúti stációi, a káposztásmegyeri római katolikus templom pietàja, valamint a debreceni Szent Anna-székesegyházban található kereszt. Szöllőssy Enikő az avantgard művészet képviselőjeként a korábbi egyházművészeti irányzatok mellett megteremtette a modern művészet helyét a liturgikus térben.

Munkásságát nemzetközi és hazai fórumon is elismerték, többek között 1979-ben Munkácsy-díjat kapott, 1983-ban Ravennában a VI. Nemzetközi Dante Biennálé aranyérmese lett, 1991-ben a soproni VIII. Országos Éremművészeti Biennálé nagydíját, majd 1994-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét kapta meg.

Úgy érzem, ez a legnagyobb díj, amit kaptam életemben – mondta köszönőbeszédében Szöllőssy Enikő. Egész fiatal koromtól kezdve mindig kereső ember voltam, mindig kerestem Jézust, az Atyát és a Szentlelket. A művészetemen keresztül is – mindig úgy éreztem – meg tudom érinteni Istent, és azt remélem, mások is megérzik ezt az érintést – fogalmazott.

Szöllősy Enikővel készült interjúnkITT olvasható.


Fotó: Lambert Attila

Agonás Szonja/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
hogyan-tovabb-csaladpasztoracios-papi-talalkozo-leanyfalun
Hogyan tovább? – családpasztorációs papi találkozó Leányfalun

Az őszi családpasztorációs papi találkozót szeptember 26–28. közt tartják Leányfalun. Az eszmecsere Veres András püspök, Frankó Tamás, az Esztergomi Hittudományi Főiskola rektorhelyettese, valamint Marton Zsolt, a Központi Papnevelő Intézet rektora felvezető előadásával kezdődött meg.

2016. szeptember 27. kedd
az-irgalom-mint-kapcsolat-interju-alois-testverrel
Az irgalom mindig kapcsolat – Interjú Alois testvérrel

A szeptember 24-én, Pannonhalmán megrendezett taizéi ifjúsági találkozó alkalmával Alois testvérrel, a franciaországi taizéi közösség elöljárójával beszélgettünk az irgalomról.

2016. szeptember 27. kedd