Miért legyek jobb? – A hegyi beszéddel foglalkozott a Sapientia-nap

2017. március 19. vasárnap 14:35

„Új bort új tömlőbe! – A hegyi beszéd és a morálteológia” címmel tartott tanulmányi napot a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Budapesten március 18-án. Az exegézis, morálteológia, liturgika és a pszichológia felől közelítették meg a hegyi beszédet, a boldogságmondásokat középpontba állítva.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Hagyománnyá vált, hogy a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanulmányi napot szentel az év során végzett tanulmányi munka eredményeként kikristályosodó fontos témáknak.  Ebben az évben Papp Miklós morálteológus kezdeményezésére a hegyi beszéd tanítását állították a középpontba.

A rendezvényt megnyitó Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök a hegyi beszéd lelkipásztori megközelítésével vázolta fel azt a horizontot, amely, nézőpontja szerint a Sapientia-nap résztvevőinek közös gondolkodását kellett, hogy vezesse; bemutatta azt a belső viszonyrendszert, melyet az ember életkörülményei függvényében átél a hegyi beszéd gondolatait befogadva.

Úgy fogalmazott, nehéz időszakokban, megpróbáltatásokban bátorítanak, vigasztalnak, megerősítenek a boldogmondások, de életünk jobbra fordulásával a gondolatokat sokkal inkább a világ látásmódja szerint értelmezzük, mely azt sulykolja, a szelídség gyengeség, és örülni jóllakottan sokkal könnyebb, mint éhesen. 

De bocsánatot kérni sem könnyű, ha nincs az emberben bűnbánat. És hogyan fogadható el az üldöztetés, amikor ma szembesülünk a keserű valósággal: keresztények életét oltják ki világszerte? Szembe tudjuk-e állítani ezzel a hit örömét? – tette fel a kérdést a megyéspüspök.

Erőt adhat Isten vigasztalása: „ami embernek lehetetlen, az lehetséges az Istennek”, valamint felelősségünk tudatosítása. „Nem mindegy, mit teszünk, feladatunk van. Isten országát építjük minden erővel, minden lehetőséget megragadva” – folytatta Spányi Antal, majd figyelmeztetett a nehézségekre: a világ nem szereti azokat, akik nem igazodnak hozzá, és saját gyengeségünk visszatartó erejével is folyamatos a küzdelem, továbbá gyakorta megmaradunk a puszta vágyakozás szintjén, és nem váltjuk tettekre, amit megismertünk.

A székesfehérvári főpásztor a szentek példáját felidézve mutatta be, hogy Isten kegyelmével együttműködve, benne megerősödve tudjuk vállalni a mindennapos küzdelmet. Végül azzal biztatott: a hit örök távlatokat nyit, a földi valóság határain túl is.

Kocsis Imre, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Újszövetségi Szentírástudományi Tanszékének tanszékvezetője az exegéta szemével nézett a hegyi beszédre. Rámutaott: Jézus szavait a 21. század szóhasználatában módosult jelentésekkel olvassuk, ezért fontos ezek biblikus értelmezésével a szöveg szemantikai feltárása. Az előadó, aki A hegyi beszéd címmel könyvben is feldolgozta kutatásait, azt fogalmazta meg, ez a szentírási rész az Istennel és Őbenne az embertársakkal kialakítandó kapcsolatról tanít, ezekben ad útmutatást.

Alaptétele, hogy a „tökéletességre” hívja az embert, mely a szó bibliai értelmében Isten osztatlan, teljes követését jelenti, és a boldogmondásokkal kezdve, az antitéziseken át vezetve, az „aranyszabályt és a csúcs” célt megfogalmazva ad konkrét útmutatást Isten követésének mindennapi megvalósításáról. Kocsis Imre az alapelveket megfogalmazó boldogmondásokon egyesével haladt végig, biblikus értelmezéssel elmélyítve a szavak közvetítette üzenetet. 

A professzor célja annak a szemléletnek az átadása volt, mely Jézust vezette, amikor a hegyi beszédben tanított. Az Ószövetség kinyilatkoztatásának talaján állva Jézus provokálni akarta az őt hallgató sokaságot: megütnek, természetes, hogy vissza akarod adni; de nem az az egyetlen lehetséges magatartás. Ha nem ütsz vissza, nemcsak magadban győzöd le a rosszat, hanem lehetőséget adsz a másiknak is, hogy ő is legyőzze magában.

A hegyi beszéd kezdeményező magatartásra hívja az embert. Többet kér, mint amiben az ószövetségi ember felnőtt: A „ne tégy olyat másnak, amit nem szeretnél, hogy veled tegyenek” szemlélethez képest szemben tovább lép eggyel, és azt kéri az embertől, tegye a másiknak azt, amit ösztönösen a maga számára jónak tart – fejtette ki Kocsis Imre.

Papp Miklós morálteológus folytatta Kocsis Imre gondolatmenetét: Miért nem elég jónak lenni, jónak, ahogy a tízparancsolat kéri tőlünk? – tette fel a kérdést. Majd kifejtette, az ószövetségi gondolkodásban azok, akik megtartották a törvényt, igaz emberek Isten előtt. Úgy érezhetik, ezzel megtettek mindent. A Krisztus-követés azonban többet vár az embertől.

Mielőtt Krisztus erre a többre meghívta az embert, ő is többet adott: emberi természetet vett fel, hogy felemelje az embert Istenhez. E felé a több felé az embert a lelkiismerete vezeti; heideggeri értelemben ez a legjobb én, a ’Selbst’, mely az irányt hitünk szerint Krisztustól kapja. Lelkiismeretesnek lenni ezért azt jelenti, „állandó találkozásban vagyunk Krisztussal”, így találjuk meg a mindennapokban a helyes utat. „Elbűvöltségből vagyunk jók” – ahogy az előadás címe fogalmaz.

Krisztus arcát a Szentírás mutatja meg – hangsúlyozta az előadó a II. vatikáni zsinattal összhangban, miszerint a keresztény megismerés számára a Biblia kell, hogy a gyújtópont legyen. Papp Miklós szerint a hegyi beszéd sarkalatos üzenetet hordoz számunkra: a morálteológus értelmezése szerint meg kell haladni az arisztotelészi boldogságfogalmat, mely annak meglétét bizonyos javakhoz köti – egészség, tudás, család, siker, élvezetek, munka – és a boldogságmondások alapján kell meghatározni.

„Ez a boldogság kitart minden körülmények között” – utalt az előadó arra, hogy a földi élet szükségszerű velejárója, hogy sebeket szerzünk, terheket hordozunk, nehézségekkel szembesülünk. A nyolc boldogság azt a lelki utat vázolja fel, ahogy az ember fel tud nőni ahhoz, hogy „megvigasztaltan cselekedjék Isten látszólagos távolságában”. Ezen a lelki úton az első három boldogságmondás jelenti az alapozást, erre tud falakat építeni a Krisztus-követő ember, és amikor a koronát teszi fel, amikor Isten fiává válik, akkor lesz osztályrésze az üldöztetés, de az az öröm is, hogy ő „már boldog Istennél, és már másként éli mindennapjait”.

Az antitézisek tovább erősítik a Krisztus-követő ember többre való meghívottságát. Arra a keresésre ösztönöznek, hogyan tud a maga helyén jobban és igényesen szeretni. Kocsis Imre úgy fogalmazott, Jézus provokálni akarta hallgatóságát, Papp Miklós pedig „puskaporos hordó”-nak nevezte a hegyi beszédet, mely állandóan megsebzi gondolkodásunkat, újabb és újabb lépésekre ösztönöz.

„Nem könnyű kereszténynek lenni” – utalt az előadó arra, hogy mindig lehet jobban élni, jobban szeretni. Ebben az összefüggésben a morálteológus szerint a bűn az, hogy nem szeretünk eléggé. Végül annak átgondolására kért Papp Miklós, hogyan tudunk a saját lehetőségeink szerint jobban és igényesen szeretni.

Szintén morálteológiai megközelítésben foglalkozott a hegyi beszéddel, kiemelten az ellenségszeretettel Németh Gábor, a Győri Hittudományi Főiskola tanára.  

Dobos András A boldogságmondások helye, szerepe és értelmezése a bizánci egyházak liturgikus életében címmel azt mutatta meg, mi a hegyi beszéd, a boldogságmondások szerepe és helye a görögkatolikus liturgiában. Somogyi Klára pszichológus Isten mint pszichológus címmel a boldogságra vonatkozó modern pszichológiai megállapításokat vetette össze a Biblia tanításával.

A tanulmányi napot Várnai Jakab OFM, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora zárta. 

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
veres-andras-mosonmagyarovaron-szent-laszlo-elobb-volt-szenteletu-mint-kiraly
Veres András Mosonmagyaróváron: Szent László előbb volt szent életű, mint király

Június 25-én Mosonmagyaróváron Veres András győri megyéspüspök a Szent László-emlékévhez kapcsolódóan ünnepi szentmisét mutatott be a Szent Gotthárd-templomban, amely mellett elkészült az egykori Szent László-kápolna alapjait jelző emléktábla.

2017. június 25. vasárnap
nyitott-kapukkal-csalad-erteke-all-az-idei-kattars-kozeppontjaban
Nyitott kapukkal – A család értéke áll az idei KATTÁRS középpontjában

Szentmisével és hivatalos megnyitóval vette kezdetét a Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) Győrben június 25-én. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Caritas in Veritate bizottsága által ötödször megrendezett esemény idei mottója: „A család szeretete az Egyház öröme”.

2017. június 25. vasárnap