Napi sajtószemle

– 2014. július 23., szerda | 12:26

A 2014. július 23-ai lapok szemléje

A Kárpátinfo.net (Orosch János…) beszámolója szerint Tóth János Csaba, az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye sajtóreferense kedden közölte: Orosch János nagyszombati érsek mondja a szentbeszédet augusztus 20-án a budapesti Szent István-bazilika előtt. Az ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek vezetésével mutatják be. A szertartás a Szent Jobb-körmenettel zárul. A hírportál emlékeztet rá: Orosch János 1953-ban született Pozsonyban. Pappá 1976-ban, püspökké 2004-ben szentelték. A Nagyszombati Főegyházmegye élére 2013. július 11-én nevezte ki Ferenc pápa. Orosch János, bár iskoláit szlovákul végezte, apai örökségként a magyar nyelvet is tökéletesen beszéli. Szolgálati helyein mindkét nyelven prédikált. 2006-ban nagyszombati segédpüspökként csatlakozott a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) által a magyar nemzet megújulásáért meghirdetett imaévhez. Orosch János rendszeres résztvevője az 1990-es évek eleje óta évente megrendezett révkomáromi imanapnak, amelyen a hívők egy szlovákiai magyar püspökségért és püspökért imádkoznak.

A Magyar Hírlap (Egyházi közoktatás… 3. o.) beszámol arról, hogy tegnap Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár az erdélyi Nagykárolyban a helyi, Kalazanci Szent Józsefről elnevezett líceumnak hetvenmillió forintot adott az Emberi Erőforrások Minisztériumának nevében. Az államtitkár elmondta: mind többen számíthatnak az egyházakra a köznevelés terén is, míg 2010-ben hazánkban nagyjából hatszáz helyen folyt egyházi oktatás, 2014-ben már több mint ezer helyen. Soltész Miklós leszögezte: fontos a külhoni köznevelés támogatása, a határon túliak így tudják megőrizni magyarságukat.

A Székelyhon.ro Házastársak útja Szovátán című beszámolója szerint a múlt héten állították fel a szovátai Szent József Gyermekotthon udvarán Böjte Csaba ferences szerzetes jelenlétében a Házastársak útját. Egy lelkigyakorlaton megszületett ötlet öltött testet a tizennyolc darab, kápolna alakú kis tölgyfalapban, amelyek mindegyike egy-egy gondolatot tartalmaz a családról az ismerkedéstől a házasságon át egészen a gyermekek neveléséig és azok elengedéséig, minden sorsfordító eseményt érintve, amely egy ember életében bekövetkezhet. Böjte Csaba atya, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke elmondta: azért választotta Szovátát az állomások felállításának helyszínéül, mert a hely természeti adottságai révén nagyon sokan járnak ide kezelésekre a gyermekáldás reményében. „Szeretnénk, hogyha ezek az állomások, padok között egy meditáló tér alakulna ki. Sokan jönnek Szovátára fürödni, gyógykezelésre, sokan úgy érzik, hogy talán Isten itt könnyebben meghallgatja az imájukat, és gyereket szeretnének vállalni. Felkínáljuk nekik a lehetőséget, akár itt ezen az udvaron is, hogy eljöjjenek, és a mi gyerekeink kezét megfogva egy kicsit imádkozzanak azért, hogy szép családjuk legyen. Én hiszem, hogy ez fog működni.” Csaba testvér hozzátette: szeretné, ha a Házastársak útjával a gyermekotthon is szervesebb része volna a városnak. „Sokszor elmondtam a prédikációkban is, hogy akinek nincsen unokája, gyermeke, mi szívesen bevállalunk egy-egy nagytatát, nagymamát. Szeretettel látnánk, hogyha eljönne valaki, és megtanítaná a kicsiket mosogatni vagy töltelékes káposztát készíteni.” Bár a felszentelésre a tervek ellenére a hétvégén nem került sor, szombaton egy szentmise keretében megkeresztelték a gyermekotthon házvezetőjének legkisebb gyerekét, ezt követően pedig kötetlen beszélgetésre került sor Böjte Csaba testvérrel, Karikó Éva szerkesztővel és néhány szülővel.

Nem új keletű a Házastársak útja, a Schönstatt Családmozgalom fontos része, külföldön régóta működnek hasonlók. Ezek segítségével a házaspárok lehetőséget kapnak, hogy közös életük során újra és újra végigjárják ezeket a kis zarándokutakat, újra egymásra találjanak, tudatosan ápolják a kapcsolatukat egymással, sikeresen vegyék az előttük álló akadályokat, hogy boldog családi életet élhessenek.

A Krónika.ro Tárgyalna az egyház a zárolt számlákkal maradt szatmári kórház vezetőségével, illetve a Frissújság.ro A kórház vezetősége nem válaszolt a püspökség ajánlatára című beszámolója szerint sajtóközleményben ismertette álláspontját kedden a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye a szatmárnémeti volt irgalmasrendi kórház visszaszolgáltatása körüli félreértések tisztázása érdekében. Adrian Ştef, a Szatmár megyei önkormányzat elnöke a hétfői tanácsülést követően bejelentette: zárolták a megyei kórház számláit a birtokbavételi törvényszéki eljárás során, melyben az a döntés született, hogy a kórháznak hetvenezer eurót kell fizetnie, mivel a kiköltözés halogatása miatt jövedelemkiesést okoztak az egyháznak. A szóban forgó épületben a pszichiátriai részleg működött. A tanácselnök kifejtette: nem számított arra az egyház részéről, hogy egy egészségügyi intézmény számláit zároltatja, melyben gyógyászati tevékenység folyik. Hozzátette ugyanakkor: szerinte elengedhetnék az összeget, vagy legalább belemehetnének abba, hogy részletekben törlesszék azt. A katolikus püspökség közleményében nehezményezi, hogy a sajtón keresztül üzenget nekik a tanácselnök, félrevezetve az embereket. Mint kifejtették, a törvényszéki eljárás ez év áprilisában zárult, ezt követően pedig kérték a kórház vezetőségét, hogy üljön le velük tárgyalni. A megadott hét napon belül azonban nem jelentkeztek, ezért elindították a végrehajtási eljárást. Ezt látva megkereste őket a kórház vezetősége egy részletfizetésre szóló kérelemmel, azonban hiába hívták újfent tárgyalni őket, most sem reagáltak meghívásukra. A püspökség szerint ezentúl is párbeszéd révén szeretnék megoldani az ügyet, azonban ezt „a jó ízlés határain belül”, egy közös asztalnál folytatott eszmecsere keretében képzelik el, nem pedig a sajtón keresztül üzengetve.

Az Erdon.ro Új osztályok kerülnek a felekezeti iskolákhoz címmel számol be arról, hogy a nagyváradi helyi tanács hétfői ülésén egyhangúlag megszavazta azt a javaslatot, melynek értelmében magyar tannyelvű osztályok kerülnek át a Traian Vuia és a Mihai Viteazul Műszaki Szakkollégiumból a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumhozés aSzent László Római Katolikus Teológiai Líceumhoz. Az elfogadott határozat értelmében a Lorántffy a Traian Vuia, míg a Szent László a Mihai Viteazul szakkollégiumtól veszi át a magyar tannyelvű osztályokat. A határozathoz csatolt, Böcskei László római katolikus, Csűry István református püspök, valamint Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke által jegyzett, Nicolae Avram országos főtanfelügyelőhöz címzett kérvényben emlékeztetnek: nem előzmény nélküli kérelemről van szó, hiszen három évvel ezelőtt a Szent László Gimnázium átvette a Partenie Cosma Gazdasági Líceum magyar tannyelvű osztályait. Ez az intézkedés a tanároknak is jó, hiszen így kiszámíthatóbb szakmai előmenetelük, és könnyebben biztosítható a katedrájuk. Az ülés után Szabó József, a helyi tanács RMDSZ-frakciójának tagja közölte: a villamossági szakosztály és a szakács szak magyar osztályai kerülnek át a magyar felekezeti iskolákba, a jövőben pedig valószínűleg további magyar tannyelvű osztályok kerülnek majd át magyar iskolákhoz.

A Magyar Nemzetben (Árvita… 10. o.) Szentkirályi Miklós restaurátor nyilatkozik, aki elmondta: nem sok szállítást bír már ki a Krisztus Pilátus előtt című kép. Ismeretes, hogy Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiájának ezt a darabját a múlt héten visszaszállították Kanadába a tulajdonosi jogokkal rendelkező Hamilton Galériába. Szentkirályi irányította az alkotás becsomagolását. Emlékeztetett rá: a Golgota 1991-ben, a Krisztus Pilátus előtt pedig 1995-ben érkezett Magyarországra (az Ecce Homo magyar tulajdonban van), teljesen leromlott állapotban. „A Golgotát több mint egy évig restauráltuk, de a Krisztus Pilátus előtt című alkotás rendbehozatala is több mint fél évig tartott. Az eredeti Munkácsy-ecsetvonásokat öt-hat lakkréteg alatt találtuk meg, akkor, amikor a későbbi ráfestések eltávolítása után rábukkantunk a tűzvészre utaló füstös-kormos rétegre. A feltárt eredeti műveleteket ezek után a legkorszerűbb eljárásokkal konzerváltuk, így állaguk most jó, ám ez nem jelenti azt, hogy a képek mozgatása ne hordozna minden egyes alkalommal jelentős kockázatokat.” A restaurátor reméli, a jogszabályi háttér rendeződésével lehetőség nyílik rá, hogy a kép kicsomagolás nélkül juthasson vissza Debrecenbe.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír