Őseink hitében erősít meg Ferenc pápa – Jakubinyi György érsek a pápalátogatásról

2019. február 20., szerda | 12:30

A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség január 21-én tette közzé Jakubinyi György érsek romániai pápalátogatással kapcsolatos körlevelét. A hivatalos közlést követően Szőcs Csaba plébános, a Verbum Keresztény Kulturális Egyesület igazgatója készített interjút a főpásztorral.

– Az előző hónapok találgatásai és gyakran egymásnak ellentmondó információi után január 11-től hivatalosan is bejelentett tény, hogy Ferenc pápa Romániába készül, és meglátogatja főegyházmegyénket is. A május 31. és június 2. között tervezett pápai látogatás az erdélyi katolicizmus számára történelmi jelentőségű eseménynek ígérkezik. Az idén alapításának 1010. évfordulóját ünneplő erdélyi püspökség főpásztora hogyan értékeli ezt az eseményt?

– Az egyházmegye életében óriási esemény, mert ez a második pápai vizit Romániában, az első Erdélyben. Jövőre a Szentatyát meghívták az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra, Budapestre. Ezelőtt húsz évvel járt először pápa Romániában, és akkor Bukarestre korlátozták a látogatását. Az történt ugyanis, hogy amikor a vasfüggöny leomlott, 1989–90-ben, akkor az ortodox többségű államok, főleg Kelet-Európában, felállítottak egy újabb „vasfüggönyt” a Szentatya ellen, bejelentve, hogy a római pápának – mivel Nyugat pátriárkája, tehát Nyugat az ő területe – a keleti, ortodox többségű egyházak területén úgymond nincs mit keresnie. Ez az újabb vasfüggöny a Moszkva, Kijev, Bukarest, Belgrád, Szófia, Athén vonalat jelenti. Ez azért volt szomorú, mert amikor 1997-ben II. Szent János Pál pápa meghirdette, hogy három éven át készülünk a 2000-es szentévre, amely minden keresztény számára Megváltónknak, az Úr Jézusnak a kétezredik születésnapját jelenti, kifejezte, hogy nagyon szeretné, ha megvalósulna a keresztények egysége. Ez nem sikerült, bár az ökumenikus mozgalomnak, a keresztény egységtörekvésnek ez volna a célja. A Szentatya nagyon optimista volt, és nagyon remélte, hogy az Úr Jézus születésnapjának közös megülése helyreállíthatja az eredeti egységet. Ugyanakkor azt is remélte, s ezt kifejezi a körlevelében is, hogy 2000 előtt egy ortodox többségű ország csak megengedi, hogy testvéri látogatást tegyen ott. A görög és a szláv államok megtagadták. Akkor a szentszéki diplomácia felfedezte, hogy az ortodox többségű államok között egyetlen újlatin nyelvet beszélő ország van: Románia, amely nyelvében, kultúrájában, nevében római, azaz „román”. 1998 decemberében kinevezték érseknek és Romániába nunciusnak Jean-Claude Périsset francia anyanyelvű svájci címzetes érseket, azzal a feladattal, hogy 2000 előtt a pápát „behozza” Romániába. Öt hónap múlva itt volt a pápa Bukarestben… Ugyanakkor ez politikai érdek is volt, mert a köztársasági elnök, Emil Costantinescu meghagyta, hogy feltétlenül hívják meg a pápát, hogy Románia mutassa meg: ezt a bojkottot a pápa ellen, amit az ortodox többségű államok Kelet-Európában felállítottak, Románia nem tartja tiszteletben, és mint hídverő állam foglal helyet Kelet és Nyugat között. Románia tehát fogadja a pápát, kifejezve, bizonyítva, hogy megérett arra, hogy felvegyék az Európai Unióba… Tehát ez volt a cél.

– Az 1999-es pápalátogatás után húsz évvel ismét Romániába készül a Szentatya. E nemrég bejelentett látogatásnak mik az előzményei?

– Amikor együtt ebédeltünk a nunciatúrán, Bukarestben II. János Pál pápával – 1999. május 7-től 9-ig tartott az akkori pápai vizit –, a Szentatya elmondta nekünk, hogy nagyon szenved amiatt, hogy a hívek többségét nem látogathatja most meg. Mert tudja, hogy Erdélyben van a katolikusok többsége, mind a római katolikus, mind a görögkatolikus közösségből, és oda nem mehetett… II. János Pál akkor megígérte a püspököknek, hogy ha még egyszer jönne Romániába, akkor feltétlenül kiharcolja, hogy jöhessen Erdélybe is... Sejtettük, hogy ez a jövő zenéje, és tényleg így lett – húsz év telt el azóta, s amit az akkori pápa megígért, azt most Ferenc pápa teljesítheti.

Már tavaly óta folynak az előkészületek. A nunciusunk kiemelte, ahhoz, hogy egy pápa egy országba jöhessen, három meghívót kell kapnia: meg kell hogy hívja a saját egyháza, azaz a helyi katolikus püspöki konferencia – ez többször is megtörtént; meg kell hogy hívja az államfő, aki jelenleg Klaus Werner Johannis. Mint ismeretes, jelenleg evangélikus, szász elnöke van Romániának, aki kétszer is, személyesen is meghívta Rómában a Szentatyát, de úgy, hogy a centenáriumra [az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés 100 éves jubileumán – a szerk.] jöjjön, 2018. december 1-jéig… Hátravolt a harmadik: ha egy országban nem a Katolikus Egyház van többségben, hanem egy más felekezet, akkor annak a főpapja is meg kell hogy hívja a pápát. Románia lakosságának 87 százaléka a Román Ortodox Egyház tagja, tehát alkalmazva ezt az elvet a bukaresti ortodox pátriárkának is meg kellett hívnia a pápát – és meghívta. A nuncius bejelentette, hogy a román testvérek ne reméljék azt, hogy a centenáriumra eljön. A Szentatya lelkipásztori látogatást tesz, tehát nemzeti évfordulók, történelmi, politikai, civil események alkalmából nem jön, ő Szent Péter utódaként az utolsó vacsorán az Úr Jézustól kapott megbízatást teljesíti, hogy erősítse meg testvéreit. Ezt nagycsütörtök este mondta az Úr Jézus, utána jött a hármas tagadás, s annak jóvátétele a feltámadás után Péter hármas szeretetvallomásával. Az utóbbi pápák közül az első, aki nagyobb utakat tett, a zsinat második pápája, VI. Pál volt. De Szent II. János Pál huszonhét év péteri szolgálata alatt bejárta szinte az egész világot, és a látogatások alkalmával általában mindenütt boldoggá és szentté avatást is végzett, mert az volt a célja, hogy minden népnek a saját köréből legyenek eszményképei. Húsz év után tehát most Romániába jön Ferenc pápa…

A romániai katolikus püspöki kar – 13 egyházmegye van Romániában, 12 megyéspüspök és öt segédpüspök: háromnemzetiségű, háromnyelvű és háromrítusú, azaz bizánci, latin és örmény katolikusok főpásztorai – májusban Balázsfalván tartotta a tavaszi értekezletét. Ott szövegeztük meg azt a sajtónyilatkozatot, amelyben bejelentjük, hogy már másodszor is meghívtuk a Szentatyát Romániába, hogy látogassa meg a híveket, és javasoltuk a sajtónyilatkozatban, hogy Bukarest, Jászvásár, Csíksomlyó, Balázsfalva és Máriaradna legyen a látogatás helyszíne. Telt az idő, folyt a vita, hogy jön a pápa, vagy nem jön – ez nagyszerű sajtótéma volt… Mi már azt is javasoltuk, hogy mi legyen a Szentatya úti célja. Mivel a pápa már idős, és az energiával takarékoskodni kell, hogy jusson másnak is belőle, az volt az első tervezet, hogy Romániát és a szomszéd országokat, Bulgáriát és Macedóniát egy út keretében fogja meglátogatni. Később megjelent a szentszéki sajtónyilatkozat, hogy a Szentatya májusban megy Bulgáriába és Macedóniába, hozzánk pedig a már ismert időszakban jön el.

Ami Somlyót illeti, a legnagyobb kérdés az volt, hogy egy héttel a fogadalmi búcsú előtt lesz itt a pápa. Akkor megjelentek különböző diverziók és mindenféle támadás, pápaellenes hangulatkeltés; viszont nagy félreértés van. Én is éreztem, hogy itt valami zavar van, mert megosztani a tömeget nem lehet, nem is szabad, viszont a pápa nem teheti át a látogatását. Elhatároztam, hogy körlevélben közlöm: nevezzük ki a pápalátogatás napját is búcsúnyerő napnak, tehát két búcsúnyerési lehetőség van: május 31. és június 2. között [Ferenc pápa a még nem hivatalos program szerint június 1-jén mutat be szentmisét Csíksomlyón – a szerk.], valamint június 8-án, pünkösdszombaton. Mindkét napon eleget tehet a zarándok a fogadalmi búcsúnak. Ez azért volt fontos, mert sok embert megnyugtat, mert lesznek olyanok, akik szeretnének a hagyományos búcsún is részt venni, de a pápalátogatásra jönnek, és a második alkalmára nem tudnak maradni.

[Jakubinyi György érsek körlevele teljes terjedelmében ITT érhető el.]

– Egyébként az is látható a közösségi médiában, hogy olyanok, akik a pápalátogatás kérdésében negatívan vagy kifejezetten pápaellenesen nyilatkoztak, most úgy vélekednek, hogy az Ön döntése jó mederbe terelte a dolgot… Az előkészület mintegy négy hónapjában miben számít a papság, a szerzetesek, a világi lelkipásztori kisegítők szolgálatára?

– A körlevélben igyekeztünk felhívni a figyelmet a lehetőségekre; ezrével nyomtatjuk ki az imalapot, amelyiknek az egyik oldalán a somlyói Szűzanya látható a pápával, másik oldalán pedig egy ima olvasható. Azt kértem, hogy ezt az imát legalább a vasár- és ünnepnapi szentmisék után, a Márton Áron-imádság előtt mondjuk el a pápalátogatásért, ilyen sorrendben. Azt is kértük, hogy a pasztorális bizottság dolgozzon ki témákat, és javasoljon előadókat, akiket meg lehet hívni a pápalátogatáshoz kapcsolódva, hogy a legfontosabb hitigazságokról beszéljenek. A nagyböjti triduumot a pápalátogatás jegyében tartsák meg, arra legyen előkészület, és természetesen a paptestvérek fantáziájára van bízva, hogy mit tegyenek még, motu proprio [saját kezdeményezés – a szerk.] is lehet.

– A hitélet szempontjából mit vár a pápalátogatástól? Milyen gyümölcseit szeretné látni? Itt vagyunk a hivatások évében… [A gyulafehérvári főegyházmegye 2018 adventjétől meghirdette a hivatások évét – a szerk.]

– Jó volna, ha biztatná a fiatalokat az itthonmaradásra. Igen ám, de ennek gazdasági háttere is van, ha munkalehetőséget nem biztosítanak számukra, vagy megfelelő munkahelyet nem találnak, nehéz ellenállni, megmaradni. A Nyugat mindig vonzott... Jó volna, ha megerősítene a katolikus hit megvallásában. Nekünk büszkének kellene lennünk arra, hogy katolikusok vagyunk. Ahogy ezt Szent VI. Pál az Ecclesiam suam kezdetű enciklikájában szépen magyarázza: a dialógus, a párbeszéd nem azt jelenti, hogy ha szóba állok egy reformátussal, a Szűzanya nevét én nem ejtem ki, ő pedig a pápa nevét nem ejti ki… Önmagunkat megmutatjuk, bemutatkozunk, ismertetjük a hitünket, és utána, ismervén egymást, keressük a közös pontokat. Ez az igazi ökumenizmus a Katolikus Egyház szerint.

– Akik közelebbről ismerik Önt, tudják, hogy sok mindenről pontos statisztikát vezet évek óta. Az első pápa, akivel találkozott, Szent VI. Pál volt, azóta – a rövid ideig, 33 napig kormányzó I. János Pál pápát leszámítva – minden szentatyával személyesen találkozott. Hogyan emlékezik vissza Ferenc pápára?

– Igaz, hogy pontos statisztikát vezetek. Van egy fájl, ahova leírtam, amikor pápai audiencián voltam vagy pápával koncelebráltam… Először 1971 májusában találkoztam személyesen pápával. Boros Béla titkos püspök [az Egyház által titokban, állami jóváhagyás nélkül felszentelt püspök – a szerk.] akkor járt Rómában; tanulmányairól 1932-ben jött haza, és utána nem mehetett ki. Tehát 1971-ben (egy éve voltam a római Collegium Germanicum et Hungaricum [Német–Magyar Kollégium] diákja, akkor vettem észre, mennyire hatott rám a Nyugat) mondtam a püspök úrnak, hogy hallottuk az öregektől, hogy amikor a Germanicumban egykor tanult püspök jött Rómába, akkor a négyszemközti pápai audiencia végén egy percre bevihette a Rómában tanuló kispapjait vagy papjait, egy fénykép erejéig – tessék szíves legalább egy kézfogásra minket is bevenni. Rám nézett, és elpirult, azt mondta: „Fiam, ugye kézcsókot akartál mondani?” Ez a vértanú püspök, aki 14 évet ült börtönben, megbotránkozott azon, hogy én egy év római idő után már azt mondom, hogy kézfogásra. És sikerült. Akkor bent voltunk a Szentatyánál, VI. Pálnál 1971. május 17-én.

Amikor nyáron hazajöttem, feljöttem Fehérvárra is Márton Áron püspök úrhoz, és Szatmárra a kormányzóhoz. A püspök úrnak elmondtam, hogy Boros püspök úr bevitt minket a Szentatyához, és azt mondta: „Fiam, ősszel én is megyek, én is beviszlek.” Ez benne van a Virt László-féle kiskönyvben: a fénykép, VI. Pál pápa és mellette Márton Áron, Vencser László, Szabó Árpád és én, a dátum 1971. október 25. Akkor a püspök úr le akart térdelni és kezet csókolni a pápának, aki ezt nem engedte, átölelte, magához húzta. Ekkor hangzott el VI. Szent Pál figyelmeztetése: „Engedelmeskedjetek a püspökötöknek, mert szent ember”. A püspök úr ezt megértette, pedig a pápa olaszul mondta, és belepirult. Akkor arra gondoltam magamban, hogy két szent ember próbál alázatoskodni…

I. János Pálnál nem voltam, vele nem találkoztam. II. János Pálnál gyakrabban jártunk. XVI. Benedeknél 2010-ben voltunk négyszemközti találkozón, és egyszer akkor koncelebráltunk is vele. Ferenc pápával csak most, az ad limina látogatáson találkoztam személyesen. Az ő pápasága alatt kétszer jártam Rómában: voltam a kettős szentté avatáson, XXIII. János és II. János Pál szentté avatásán, akkor nem engedtek koncelebrálni sem; százötven püspök volt, ott ültünk reverendában, megáldoztattak minket, de nem mehettünk a pápához. 2015-ben, az örmény genocídium 100. évfordulóján mint örmény kormányzó [a romániai örmény katolikus ordinariátus apostoli kormányzója – a szerk.] a pátriárka meghívására jelen voltam a vatikáni megemlékezésen. De ekkor sem volt személyes találkozás. Csak tavaly találkoztam először személyesen Ferenc pápával, 2018. november 8-án a püspöki kari ad limina látogatás alkalmával.

– A pápalátogatás körüli felfokozottabb hangulat és tevékenység hozhat-e előrelépést Isten szolgája Márton Áron püspök boldoggáavatási ügyében?

– A helyzet változatlan. Míg a hét görögkatolikus vértanú püspök esetében a boldoggá avatáshoz nem kell csoda, Márton Áron püspök hitvalló, ezért csoda kell a boldoggá avatáshoz – és az nincs. A püspök pozícióját már négy éve leadtuk, tizenhárom hiányosságot állapítottak meg; Kovács Gergely atya [posztulátor – a szerk.] pótolta, de a pótnyilatkozat még nem jelent meg. Meg kéne jelennie, és ha azt is elfogadják, akkor a pápa a decretum super heroicitate virtutum kiadásával elismeri, hogy Márton püspök a hit, a remény és a szeretet isteni erényeket hősies fokon gyakorolta. Ezzel megkapná a venerabilis, a tiszteletreméltó címet, és ha elismert csoda is van, akkor csak a Szentatya és az illetékes egyházmegye, azaz Gyulafehérvár dönti el, mikor legyen a boldoggá avatás.

Forrás: Romkat.ro

Fotó: Suciu Dorottya

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Külhoni
hirdetés
Vezető híreink – olvasta már?
ferenc-papa-hogy-imadkozni-tudjunk-egyugyuve-kell-valnunk
Ferenc pápa: Hogy imádkozni tudjunk, együgyűvé kell válnunk!

Május 22-én a Szentatya befejezte a Miatyánknak szentelt katekézissorozatát. Figyelmeztetett, hogy állandóan ápolnunk kell az imádság szellemét, és minden élethelyzetben kapcsolatban maradhatunk az Atyával, ha engedjük, hogy a Lélek imádkozzon bennünk.

2019. május 22., szerda
grzegorz-gorny-az-elet-kulturajarol-az-civilizacio-mely-gyermeket-megoli-halalra-van-itelve
Grzegorz Górny az élet kultúrájáról: Az a civilizáció, mely megöli a gyermekét, halálra van ítélve

Grzegorz Górny lengyel riporter, esszéista, publicista, dokumentumfilm-rendező „Gyilkosság és orvostudomány” című könyve a Magyar Kurír „Új Ember Kiadványok” sorozatában a közelmúltban magyarul is megjelent. Ennek kapcsán beszélgettünk vele Budapesten.

2019. május 22., szerda