Ferenc pápa: A béke gesztusai gyógyíthatják be az örmény népirtás sebeit

Ferenc pápa – 2015. április 9., csütörtök | 16:13

Csak a kiengesztelődés és a béke konkrét gesztusaival válik lehetővé a száz éve történt örmény népirtás értelmezése – ez volt a központi gondolata Ferenc pápa beszédének, amelyet az örmény katolikus egyház patriarchális szinódusához intézett április 9-ei találkozójukon. A Vatikáni Rádió beszámolója.

A drámai történelmi esemény emlékére a pápa szentmisét mutat be április 12-én, vasárnap délelőtt a Szent Péter-bazilikában.

Az Oszmán Birodalom idején, száz éve került sor másfél millió örmény lemészárlására, akik visszautasították, hogy megtagadják hitüket. Ferenc pápa osztozik e tragédia fájdalmában az örmény katolikus püspökökkel. A vasárnapi szertartás során az Isteni Irgalmassághoz fohászkodnak majd segítségért, hogy az igazság és az igazságosság iránti szeretetben tudják begyógyítani a sebeket. Kérik továbbá a kiengesztelődés és a béke konkrét gesztusait az érintett nemzetek számára, amelyek egyelőre nem jutottak elfogadható egyetértésre a szomorú esemény értelmezése terén.

                                       Képgaléria – klikk a képre!

Régi diaszpóra és modern bizonytalanságok

A száz évvel ezelőtti genocídium indította el az örmény nép egyházának kivándorlását, amely ma jelen van az Egyesült Államokban, Oroszországban, Ukrajnában, Dél-Amerikában és Európában. A múlt következményei ma tovább élesednek a közel-keleti események tükrében. Ferenc pápa szomorúan emlékezett meg a szíriai Aleppóról, a „vértanú városról”, amely száz évvel ezelőtt biztos menedék volt a kevés örmény túlélő számára. E térség az utóbbi időben megtapasztalja nemcsak az örmények, de minden keresztény jelenlétének veszélybe kerülését.

Sötét erők, megváltó szenvedés

Az örmény tragédia kapcsán a pápa kiemelte, hogy fontos Istentől kérni a szív bölcsességének ajándékát. A száz évvel ezelőtti áldozatok emlékezete elénk állítja a „mysterium iniquitatis” („a gonoszság titka”, vö. 2Tessz 2,6 – A szerk.) sötétségét. Nem érthetjük meg, hacsak nem az evangélium szavaival ezt a drámát. Az ember szívének mélyéről feltörhetnek a legsötétebb erők, amelyek képessé teszik arra, hogy megtervezze embertársa szisztematikus kiirtását, vagy hogy őt ellenségnek, illetve azonos emberi méltósággal nem rendelkező személynek tekintse. A hívők számára az ember által elkövetett rosszra vonatkozó kérdés bevezet a megváltó szenvedésében való részesedés misztériumába.


Emlékezzünk, hogy tanúságot tegyünk a szeretetről

Ferenc pápa megemlékezett a száz évvel ezelőtti vértanúkról, és hitük szilárdságát összekapcsolta az örmények kétezer éves történelmével. Ez a nép volt az első, amely Kr. u. 301-ben keresztény hitre tért. E nép szenvedései történelme során bizonyos értelemben Jézus passiójának folytatását jelentik, de mindkettőben jelen van a feltámadás magva. A Szentatya kérte az örmény katolikus püspököktől: neveljék híveiket arra, hogy új szemmel tudjanak a történtekre tekinteni, és egy nap tudják majd azt mondani: népem nemcsak a Krisztusért szenvedők egyike, hanem elsősorban a benne feltámadottaké. Ezért fontos megemlékezni a múltról, hogy új erőt merítsünk belőle a jelen táplálásához az evangélium örömteli hirdetésével és a szeretetről való tanúságtétellel.

Nareki  Szent Gergely egyházdoktor

Ferenc pápa váratlan döntését, hogy egyházdoktorrá avatja Nareki Szent Gergelyt, nagy hálával üdvözölte Nerszesz Bedrosz örmény katholikosz. Az ezer évvel ezelőtt élt szerzetes az örmények legszeretettebb és legolvasottabb szentje.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria