A szír katolikus pátriárka Budapesten: Egy dráma közepén élnek a közel-keleti keresztények

2017. január 12. csütörtök 18:16

III. József Ignác antiochiai szír katolikus pátriárka tartott előadást a közel-keleti keresztények helyzetéről, szenvedéseiről január 11-én, szerdán Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A pátriárka Orbán Viktor miniszterelnök meghívására érkezett Magyarországra. Az eseményen Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára is jelen volt. Török Tamás, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár köszöntötte a szír katolikus egyház fejét és a jelen lévő méltóságokat, köztük Alberto Bottari de Castello pápai nunciust.

Fodor György prorektor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára arab nyelvű köszöntését követően III. József Ignác pátriárka kifejezte köszönetét a meghívásért. Megrendítő szavakkal vezette be, miről szól az előadása: „Egy dráma közepén élek, veszélyben van az egyházam és a Közel-Kelet keresztény közössége.” A civilek elleni terrortámadások nyomán egész régiók néptelenednek el – tette hozzá. Származásáról beszélve szinte illusztrálta a Közel-Kelet összetett, tragédiákkal terhelt történelmét: a szíriai Haszakában született, ahová szülei Törökországból menekültek az első világháború idején.

A közel-keleti dráma régóta zajlik, és tragikus következményekkel jár az etnikai és vallási kisebbségek számára – hangsúlyozta az előadó. Régebben a keresztények azonos jogokkal rendelkeztek. Egy ideje mégis számos régióban támadások érik őket: 2015 júniusában például egy libanoni, zömmel keresztények lakta faluban nyolc öngyilkos merénylő végzett mészárlást. Az apostolok idejében született egyházak híveinek száma a jelenkori anarchia következtében egyre csökken Irakban és Szíriában is. A szír katolikus pátriárka Ferenc pápát idézte, aki arra figyelmeztetett, nem fogadhatjuk el, hogy valaki az Úr nevében gyilkoljon, hiszen Isten maga a szeretet.

Az iraki helyzetről szólva megállapította, hogy az országban az első öbölháború előtt békében éltek a keresztények. Felelevenítette, hogy amikor az egyik pünkösdkor ellátogatott hozzájuk Karakosba, tizenötezren gyűltek össze ünnepelni. A Moszul délkeleti részén fekvő nagy monostorok a fiatal zarándokok kedvelt célpontjai voltak, mert nyugalmat találtak ott az emberek. A keresztényekkel szembeni bizalmatlanság 1991-ben, az öbölháborúval kezdődött: a kisebbségek félni kezdtek, kezdték elhagyni az országot. A Szaddám Huszein idejében bevezetett szigorúbb iszlám törvények hatására már ebben a korai időben is megindult a keresztények elvándorlása. Amikor 2003-ban a nyugati szövetségesek megdöntötték a rezsimet, káoszba süllyedt az ország, és ez az anarchia azóta is tart, ráadásul leginkább a kisebbségeket sújtja.

Amikor 2014-ben az Iszlám Állam megostromolta Moszult, a leggyengébbeket támadta. Nem feledhetik, amikor N betűvel jelölték meg a keresztények házait ebben a városban, ahol ezer éve éltek együtt a keresztények a muszlimokkal. [A Koránban ugyanis a naszara szóval jelölik a názáreti Jézus követőit – a szerk.] 2015. június 10-e óta nincs templomuk, holott Moszulban korábban negyven templom, monostor, szeminárium működött. A keresztények tanultak voltak, jó körülmények között, békében éltek. Ettől kezdve azonban álmaik szertefoszlottak: több ezer család zsúfolódik össze lakókocsikban, kis lakásokban, a puszta túlélés reményében. Az 1915-ös népirtáshoz hasonlította a pátriárka a jelenlegi iraki helyzetet, és szomorúan állapította meg: a 2003-as második öbölháború óta a nyugati világ nem tudott békét hozni Irakba. Azóta a keresztények hatvan százaléka elhagyta az országot: otthonaikat, földjeiket elveszítették, szétszóródva élnek a világban.

III. József Ignác pátriárka felidézte, hogy amikor 2013-ban az Egyházak Világtanácsa genfi konferenciáján a szíriai keresztények helyzetéről beszéltek, a nyugati vezetők végre felismerték és beismerték mennyi rosszat tett a Nyugat Szíriában. Véleménye szerint azonban nem a megfelelő hangsúllyal állapították meg, mintha csak egy rövid kaland lett volna, holott százezrek haltak meg.

A szíriai konfliktus 2011-ben kezdődött, amikor a lázadók diktatórikus eszközökkel akarták megdönteni a vezetést. A pátriárkák reformokat szerettek volna, de nem erőszakos eszközökkel. Figyelmeztették is a Nyugatot az összetett szociálpolitikai helyzetre. A pátriárka külön felhívta a figyelmet arra, hogy az arab országok nem szervezték meg a menekültek befogadását, holott a kultúrájuk közelebb áll a menekülőkéhez.

A háború alatt százhúsz templomot romboltak le Szíriában. Más kolostorok mellett Homszban lerombolták az ősi Szent Elian-kolostort, feldúlták a szent sírját. Palmürában a szír katolikusok templomát is megtámadták. Hogy lehet, hogy Aleppóban, ebben az ősi, híres városban az Iszlám Állam lerombolhatta a templomokat? – tette fel a gyötrő kérdést. Maronita, katolikus, ortodox és más keresztény templomok estek az esztelen pusztítás áldozatául, de mecsetek is, így a híres Omajjád-mecset. Véleménye szerint a kelet-aleppói történésekről a nyugati média nem megfelelően tájékoztatott.

A keresztények tizennégy évszázadon keresztül éltek a Közel-Keleten, ez idő alatt sok vérontás is volt a történelmükben. Ha a földi javakat keresték volna, nem tudtak volna megmaradni ebben a térségben – állapította meg az egyházfő. Hozzátette, hogy büszkék a vértanúikra, ugyanakkor nagy szükségük van nyugati testvéreikre, hogy megakadályozzák az ősi keresztény közösségek kiirtását. Múltbeli megmaradásuk véleménye szerint annak köszönhető, hogy a szultánok, kalifák bölcsen elfogadták a keresztényeket, mert keményen dolgozó, békés, országukhoz hűséges emberek voltak.

Véleménye szerint elfogadhatatlan, hogy a térséget egy 57 országot tömörítő csoport, az Iszlám Együttműködés Szervezete szeretné rendezni: támadás ez a vallásszabadság, az egyház és az állam különválasztása ellen, és még nehezebb helyzetbe hozza a keresztényeket.

Felhívta a figyelmet arra, mennyire fontos lenne segíteni a Ninivei-fennsíkon élő keresztényeket, akiket elüldöztek földjeikről, házaik több mint felét felégették. Biztonságos zónát kell kialakítania az iraki központi kormányzatnak a keresztények számára, hogy a visszatérők tanulhassanak, dolgozhassanak. Szíriában is erre van szükség, ami nehezebb, de nem lehetetlen. A pátriárka véleménye szerint még van remény arra, hogy újra felépíthessék az életüket. Fontosnak tartja, hogy a Nyugat beszüntesse a lázadók fegyverekkel és anyagiakkal való támogatását.

Beszéde végén a szír katolikus pátriárka köszönetet mondott Magyarországnak, amiért felemeli a szavát a keresztények védelmében.

Török Tamás, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár az előadást követően elmondta: fontos bevinni a köztudatba ezt a tudást az 1400 éve helyben lakó üldözött keresztényekről. Hangsúlyozta továbbá, hogy a nemzetközi közösségnek és a központi kormányzatoknak garanciákat kell biztosítaniuk arra, hogy a keresztények visszatérhessenek szülőföldjükre. Fontos pontosan látni és cselekedni – hangsúlyozta. 

Fotó: Merényi Zita

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
erdo-peter-kituntetesem-az-egyhazi-szolgalat-elismerese-is
Erdő Péter: Kitüntetésem az egyházi szolgálat elismerése is

Erdő Péter bíboros szerint a Szent István Rend, melyet augusztus 20-án vehetett át Áder János köztársasági elnöktől, nemcsak az ő, hanem az Egyház és az egyházi szolgálat elismerése is, és ennek különösen örül.

2017. augusztus 22. kedd
talalkozasok-az-egy-kozos-hazban-arcus-temporum-immar-tizenharmadik-alkalommal
Találkozások az egy közös házban – Arcus Temporum immár tizenharmadik alkalommal

Augusztus 25-én kezdődik az Arcus Temporum Pannonhalmi Művészeti Fesztivál. Az augusztus 27-ig tartó programsorozatra Dejcsics Konrád OSB, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója küldött meghívót.

2017. augusztus 22. kedd