Születésnapja alkalmából köszöntötték Várszegi Asztrik főapátot a Sapientián

2016. január 29. péntek 20:09

Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát ünnepélyes köszöntése alkalmából január 29-én, pénteken a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán bemutatták az „EPISCOPUS, ARCHIABBAS BENEDICTINUS, HISTORICUS ECCLESIAE – Tanulmányok Várszegi Asztrik 70. születésnapjára” című kötetet.


KÉPGALÉRIA –  klikk a képre!

A Magyar Egyháztörténeti Enciklopédiai Munkaközösség (METEM) és a Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány (HEH) közös kiadvánnyal tiszteleg Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát előtt, aki január 26-án töltötte be 70. életévét.

A január 29-én a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola aulájában megrendezett, köszöntéssel egybekötött ünnepi kötetbemutatón, amelyet a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédiai Munkaközösség és a Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány szervezett, jelen volt többek között Beer Miklós váci megyéspüspök, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Johan Ickx, a Vatikáni Államtitkársági Történeti Levéltár igazgatója, Fabiny Tamás evangélikus püspök, Varga Lajos váci segédpüspök, illetve a bencés rend tagjai, barátok és munkatársak.


Zombori István történész (METEM, HEH) bevezetőjében kiemelte Várszegi Asztrik főapát közvetlenségét, együttműködési készségét. Ezt bizonyítja a két kutatócsoport munkájában való részvétele, illetve a csoportok alapításának ténye is. 


Várnai Jakab OFM, az intézmény rektora utalt arra, hogy Várszegi Asztrik a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Fenntartói Konferenciájának elnöke, így a köszöntés helyszíne méltó az ünnepelt személyéhez. Várnai Jakab egy személyes emlékét idézte fel: 1983. november 7-én találkozott először Várszegi Asztrikkal, még egyetemista évei alatt, amikor egy bencés-ferences kiránduláson vettek részt. Ahogyan elmondta, már akkor is megragadta a leendő főapát közvetlensége, az, ahogyan „elemében van a fiatalok között”. Éppen ezért ajándékul egy Sapientia-logóval ellátott, kényelmes, szabadidőben hordható pulóvert ajándékozott a főapátnak.


Beer Miklós püspök szintén személyes találkozásélményből merített: visszaemlékezett 1989. február 11-re, amikor pilismaróti plébánosként vehetett részt Várszegi Asztrik püspökké szentelésén. Ámulattal élte át a szentelési liturgiát, és később, püspöki székbe kerülve sokat jelentett és jelent számára a püspöki konferenciában végzett közös munka, „Asztrik atya huncut, kedves kacsintása, amellyel megerősíti a körülötte lévőket a rájuk bízott feladat teljesítésében” – fogalmazott Beer Miklós. A váci püspök szerint Várszegi Asztrik a mindig készséges szív karizmájával bír, amellyel soha nem azt nézi, hogyan lehet valamit meg nem tenni, hanem azt, hogyan lehet valamit létrehozni. Beer Miklós áldásában azt kívánta, hogy a főapát derűje és mosolya olyan erőforrássá tudjon válni mások számára, ami át tud segíteni a töréseken és konfliktusokon, és közel tudja vinni egymáshoz az embereket.


Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a családias légkörű együttléten szintén személyes emlékeit és élményeit osztotta meg az ünneplő közönséggel. Elsősorban azt hangsúlyozta, hogy bár politikai tisztsége is van, keresztény testvérként kíván jelen lenni az ünnepen. Felidézte, hogy Várszegi Asztrikról nagybátyja révén hallott először, aki a kommunista rendszer idején börtönben volt. Mint elmondta, nagybátyja sok megpróbáltatáson ment keresztül, de rabtársai közül megemlítette azt a bencést, aki támogatta őt a fogságban.


Az emberi erőforrások minisztere a bencés lelkiségről és nevelésről szóló, laudációval egybekötött előadásában a rend jelmondatából indult ki, amelyre debreceni tanulmányai óta elevenen emlékszik: „Orando et laborando” – „Imádkozva és dolgozva” – állt a Debreceni Református Kollégium homlokzatán a bencés jelmondatból („Ora et labora”) eredő felirat. Ez a két szó a keresztény élet belső logikájára irányítja a figyelmet, amelyben fontos a szavak sorrendje és tartalma is – mutatott rá Balog Zoltán.


Imádság és munka összefonódásáról elmondta, hogy ez valójában annak a teljessége, ahogyan az ember jelen van a világban: ami az emberben „belül” történik, az láthatóan mutatkozik meg a cselekedetekben. Ily módon a belső épülés és a külső művek létrehozása egymástól elválaszthatatlanok; ha egyik vagy másik (az imádság vagy a munka) kerekedik felül, a diszharmónia munkamániában vagy álszent, képmutató viselkedésben ölt testet.


Balog Zoltán a papi hivatás lényegeként mutatott rá az imádság és a munka harmóniájára, és emelte ki Várszegi Asztrik személyét, aki közvetlen, személyes magatartásával mindig rendelkezésére áll embertársainak. Hiszen, ahogyan fogalmazott, csak az Isten közelében élő személy képes arra, hogy saját, belső gazdagságából tudjon adni. Várszegi Asztrik ilyen szerzetes, aki az imádság belső, biztonságot adó közegéből lép az embertársak felé, akik, Martin Buber szavaival élve, éppen olyanok, mint mi vagyunk. Az „Ora et labora” bencés jelmondat nemcsak életünk magasabb céljára, hanem eredetére is rámutat, amelyről az embertársak iránti szeretettel lehet tanúskodni – fogalmazott az emberi erőforrások minisztere.


Balog Zoltán laudációja után a Vatikáni Államtitkársági Történeti Levéltár igazgatója, Johan Ickx köszöntötte a főapátot, kiemelve életének legfontosabb eseményeit. A beszéd személyes hangvétele abban is megmutatkozott, hogy a levéltár igazgatója humorral fűszerezve próbálta meg feltárni az ünnepelt és közte lévő kapcsolatot. Beszédében kiemelte Várszegi Asztrik főpapi jelmondatát („Fortitudo mea Deus” – „Isten az én erősségem”), amellyel arra mutatott rá, hogy a főapát egész életével vallja, hogy Jézus a legjobb barát, akit felismer és megvall embertársaiban.


Az Episcopus, Archiabbas Benedictinus, Historicus Ecclesiae című ünnepi kötetet Sarbak Gábor, a Szent István Társulat elnöke mutatta be. Méltatta a kiadványban található tanulmányok tematikai sokszínűségét, külön kiemelve a bencés rendtörténeti témájú írásokat, így például az apátság vízimalmaival foglalkozó, azokat a technikai fejlettség szempontjából bemutató tanulmányt, illetve a bencés vezetésű imatársulat múltját feltáró írást. A kötetben több tanulmány foglalkozik a 15. századtól az 1945 utáni időszakig terjedő magyar egyháztörténettel.


Hortobágyi Cirill apátsági perjel a főmonostori konvent nevében mondott köszönetet a kötetért. Felidézte II. János Pál pápa 1996-os pannonhalmi látogatását, amikor a Szentatya arra kérte a bencéseket, keressék az apostoli lelkület megújulásának útját. Hortobágyi Cirill szerint a főapát apostoli lelkülete mindannyiunk számára megragadható példa.


Várszegi Asztrik röviden megköszönte a kötet szerkesztőinek munkáját. Elmondta: élete hét évtizedében Isten csodálatos emberekkel ajándékozta meg őt, akik munkatársként és szerzetestestvérként körülveszik. Életének egyetlen eseményét osztotta meg a jelenlévőkkel: három éve a Szentföldre látogatott, ahol a silói szentélynél (ahol valaha a Szent Sátor állhatott) Sámuel történetéről elmélkedett. A főapát Sámuel szavait („SzóljUram, mert hallja a te szolgád! – 1Sám 3,3b–10) azóta is őrzi szívében; az őt köszöntőkhöz szólva a készséges szív ajándékáért adott hálát Istennek.


Az ünnepi kötetbemutatón és köszöntőn Bencze Brigitta Ariella (cselló), Feller Tímea (hegedű), Gampe Nóra (fuvola), Révész Ildikó (hegedű) és Sólyomváry Anna (zongora) adott zenei szolgálatot.

Fotó: Lambert Attila

Várkonyi Borbála/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Vezető híreink - olvasta már?
az-ima-meghallgatasra-talalt-egy-eszak-koreabol-menekult-kereszteny-tortenete
Az ima meghallgatásra talált – Egy Észak-Koreából menekült keresztény története

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Szentkirályi utcai épületében december 6-án tartott előadást az Észak-Koreából elmenekült keresztény Timothy C. (Teljes nevét védelme érdekében nem közöljük.) Saját és családja történetén keresztül mutatta be az észak-koreai diktatúrát és keresztényüldözést.

20:30
rieger-tibor-nagyon-oda-kell-figyelnie-annak-aki-ma-kereszteny-alapokon-allo-muveszetet-folyt
Rieger Tibor: Nagyon oda kell figyelnie annak, aki ma keresztény alapokon álló művészetet folytat

Rieger Tibor szobrászművész december 7-én vehette át a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Pro Cultura Christiana díját a testület elnökétől, Veres András győri megyéspüspöktől. Kitüntetése alkalmából elsősorban a művészet és a vallás kapcsolatáról beszélgettünk az egykori bencés diákkal.

19:50