Urunk bemutatásának ünnepe egyházmegyéinkben – FRISSÍTVE

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Február 2-án este ünnepi szentmisét mutatott be Bábel Balázs érsek a kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyházban. Prédikációja elején Bábel Balázs kifejezte örömét, amiért templomuk a felújítás után sokkal szebb lett, és falai között az Úr újra ott van közöttük. A jeruzsálemi templom példáját idézte fel, amelyet Salamon idejében nagy pompával felépítettek, de amelyet aztán Nabukodonozor idején leromboltak. A babiloni fogság után újjáépítették a templomot, amely még szebb lett, mint az eredeti, és Malakiás jövendölése szerint visszatért bele az Úr; sőt, ebben a templomban már Jézus is megjelent.

A felolvasott evangélium is azt jelzi, hogy az Úr köztünk van – emlékeztetett az érsek. Jézust negyvennapos korában felvitték a templomba, tizenkét éves korában is ott volt, Atyja házának nevezte, többször tanított is a templomban, és amikor meghalt, a templom kárpitja kettéhasad: új templom vette kezdetét. Jézus az új templom. A templom több mint egy kőépület: jelzi az Úr jelenlétét.

Új kezdet jön, Jézus a világ világossága – ezt jelzi ez a történet, ahogyan az agg Simeon is megjövendölte. Jézus hozza el a világosságot az ember számára. Bábel Balázs emlékeztetett, hogy a sötét középkor után az ember hitte, eljön a felvilágosodás ideje. Rá kellett azonban döbbenni, hogy az emberi értelem képes utakat mutatni a földi létre, de a másik világ beláthatatlan számára. Jézus azt mondja, ő elhozta az Atyától a világosságot a halál árnyékában élő emberek számára. Egzisztenciális kérdésünkre, hogy mi van a síron túl, Jézus azt válaszolja, Atyja országában világosság lesz.

A gyertya szimbolikájáról elmélkedett ezt követően a kalocsai érsek: Krisztus jelképe, világít, melegít és csonkig ég; kifejezi Jézus isteni és emberi természetét.

Hozzátette, hogy a megszentelt élet napja is ez a nap, a felajánlás napja: Jézust is felajánlották az Úrnak Mózes törvénye szerint. Ünneppé tette ezt a napot a szerzetesek számára Szent II. János Pál pápa – de mindenki számára fontos, hogy Istennek adja az életét. Aki pedig Istennek szenteli az életét, nem fordul el az emberektől, hanem önzetlenül végzi a felebaráti szeretet tetteit. 

A jó gyertya csonkig ég, feláldozza önmagát. Az életünk így is, úgy is véget ér – figyelmeztetett a szentmise szónoka. Ha egyszer elfogy az életünk, nem mindegy, mire ajánlottuk fel. Az agg Simeon azt mondta az Úrnak, most már elbocsáthatja szolgáját. Az evangélium egyszerre szól minden életkorú embernek, kéri, adja életét Istennek, hogy élete végén elmondhassa: elbocsáthatod, Uram, szolgádat, mert látta szemem az üdvösséget. Bábel Balázs érsek végül azt kívánta mindenkinek, ne tévesszük szem elől ezt a fényt, Jézust. 

* * *

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében élő és szolgáló szerzetesek együtt ünnepeltek és újították meg fogadalmukat február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, a megszentelt élet napján a debreceni Szent Anna-székesegyházban, ahol Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök szentmisét mutatott be. A szentmise előtt a hagyomány szerint a főpásztor gyertyaszentelési szertartást végzett a templom bejáratánál.

A megyéspüspök a szentmise homíliájának elején köszöntötte a jelen lévő szerzeteseket, szerzetesnővéreket, majd rámutatott, ezen az ünnepen arra emlékezünk, hogy Szűz Mária, negyven nappal Jézus születése után, bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. Mária ezzel mintegy odaáldozta Jézust az Istennek. A főpásztor hangsúlyozta, a szerzetesek is ezt teszik, odaszánják az életüket. Minden ilyen gesztus, hivatástörténet az Isten csodája. Jézus mindannyiunkat meghívott a megszentelt életre, de a szerzeteseknek különleges kegyelmet, hivatást adott, hogy megmutassák a világnak, érdemes a boldogító Istennek odaszentelni az életünket.

Ha valaki felfogja ezt a szeretetet, jóságot, az életével válaszol, példát mutat másoknak abban, hogy meg lehet szentelni a bűnös világot. A megyéspüspök hangsúlyozta, a szerzetesek világító gyertyaként mutatják meg, hogy az Istennek odaadott élet boldogító élet. Feltehetjük a kérdést: „Miért pont én?” Az Istennek megakadt rajtam a szeme, és ez szíven talál engem. Ez misztérium, ami előtt az ember értetlenül áll, amit nem tud felfogni. A püspök hozzátette, mindezt mi más is igazolja jobban, mint a missziós szolgálat vállalása a hazától több ezer kilométerre. Nyíregyházán a kamilliánus nővérek között Mangaly Chakku Mary Indiából, Marife de la Rama Sinogbuhan a Fülöp-szigetekről érkeztek.

Ezután Palánki Ferenc püspök a találkozás ünnepére irányította a figyelmet és elmondta, XVI. Benedek pápa gondolata szerint a keresztény élet, a hit kezdete nem egy ideológia, eszme, hanem találkozás az élő Istennel. Egy ilyen találkozás után az ember már nem tud úgy élni, mint azelőtt. A keresztény élet ekkor kezdődik el: „Találkoztam Istennel és elindultam, hogy teljesítsem az ő álmát, akaratát.” Csodálatos érzés megtapasztalni, hogy az Isten szíve az ember szíve után vágyakozik. Amikor válaszolunk erre a vágyakozásra, érezzük, nem tudunk nagylelkűbbek lenni, mint az Isten. Tőle sokkal nagyobb szeretetet, ajándékot kapunk.

A püspök az Istennel való találkozás lehetőségeiként megemlítette az embertársi kapcsolatokat, közösségeket, a rászorulók segítését, az imádságot, a szentségeket is. Amikor szeretetben találkozunk egymással, akkor a hétköznapjaink is ünneppé válnak, meg tudjuk mutatni, hogy az életünk másokért odaadott élet, gyertyaláng élet, fölemészti magát, hogy másoknak fényt és meleget sugározzon. A szerzetesek, akik fogadalommal kötelezték el magukat a megszentelt életre, erről tesznek tanúságot a világnak. Hozzájuk hasonlóan az Isten szeretete bennünket is arra hív, hogy tanúságtevőkként úgy ragyogjunk a világban, miként a csillagok – zárta szentbeszédét Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök.

* * *

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Erdő Péter bíboros Urunk bemutatása ünnepén az esztergomi bazilikában mutatott be szentmisét, melyről beszámolónkat ITT olvashatja.

* * *

Győri Egyházmegye

Veres András megyéspüspök Urunk bemutatása ünnepén szentmisét celebrált a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. A szertartás keretében megalapította az Apor Vilmos Imaszövetséget az új hivatásokért. Beszámolónkat ITT találja.

* * *

Egri Főegyházmegye

Urunk bemutatása napján, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, Ternyák Csaba érsek vezetésével a megszentel életért, a szerzetesi hivatásokért imádkoztak az egri bazilikában.

* * * 

Székesfehérvári Egyházmegye

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, a megszentelt élet napján Spányi Antal megyéspüspök mutatott be ünnepi szentmisét a megjelent papsággal a székesfehérvári ferences templomban. Együtt imádkozott az egyházmegye területén működő szerzetesekkel, szerzetesnőkkel, plébániai közösségek, lelkiségi mozgalmak, harmadrendek képviselőivel, valamint a Prohászka Imaszövetség tagjaival az elkötelezett élethivatásokért.

Bevezetőjében a főpásztor kifejtette, nem véletlen, hogy ezen az ünnepnapon – amikor Mária és József bemutatják Jézust a templomban – imádkozunk a megszentelt életért, Szent II. János Pál pápa szándéka szerint. „Eszménykép Mária. Bár vannak, akik azt gondolják, különbséget kell tennünk a Krisztus-központú és a máriás lelkiség között. Pedig mi mást jelenthet a máriás lelkület, mint határtalan nyitottságot az Isten világossága előtt, és feltétel nélküli szolgálatkészséget az Úrral szemben. Van-e más teremtmény, akit igazi „fényvivőnek”, Krisztus-hordozónak tekinthetünk, mint a Szűzanya. Nekünk is ilyen Krisztus-hordozónak kell lennünk. Csak akkor felelhetünk meg élethivatásunknak, ha azon fáradozunk, hogy Égi Anyánkhoz hasonlókká legyünk. »Mária adta a világnak Istent és a világot Istennek adta« – mondta Nagy Szent Albert. Mária is a hit erejével tudta teljesíteni küldetését itt a földön. Ezért nekünk is az élő hitért kell könyörögnünk. Ezzel a gondolattal, kéréssel és hittel kell imádkoznunk, miközben az Úr áldását kérjük gyertyáinkra”– mondta a megyéspüspök.

A szentmise elején a hívek a megáldott gyertyákkal a templom falain kívülre, körmenetben vitték a fényt, hogy jelképesen hirdessék a világnak, a Messiás valóban eljött és Krisztus fénye ragyog be mindent. Így emlékeztek meg arról, hogy Urunk születése után negyven nappal Jézust szülei bemutatták a templomban. Ő ezáltal látszólag csak az ószövetségi törvényt teljesítette, voltaképpen azonban hívő népével találkozott. Azok a jámbor öregek, akik a Szentlélek késztetésére a templomba mentek, és ott – szintén a Szentlélektől megvilágosítva – követték az Urat, örvendező lélekkel tettek tanúságot róla. Hozzájuk hasonlóan ma is a Szentlélek gyűjti egybe a híveket, hogy vonuljanak Isten házába és járuljanak Krisztus elé.

Beszédében Spányi Antal püspök kiemelte, hogy ez a nap az örvendezés napja. Bár Isten népe jó ideje próféta nélkül maradt, és akik az élen jártak, az írástudók, vagy a törvény végrehajtásában buzgó farizeusok, elviselhetetlen terheket raktak az emberek vállára, ráadásul a nép a pogányok uralma alatt élt. A legjobbak lelkében mégis ott élt a remény, hogy Isten ígérete valóra válik. „Ebben a hitben és ebben a lelkületben élt Szent József és Szűz Mária is. Bemutatták a gyermeket a templomban, mert egyet akartak, hogy legyen meg Isten akarata, teljesítsék, amit kér. Nem kételkedtek, nem kerestek más utat, csak azt az egyetlent, amelyben tudták, hogy Isten jelen van. Ott látjuk még a két öreget, Annát és Simeont, akik utolsó erejükkel is a Messiást várták, mert hitték, Isten beteljesíti szavát és nem fognak csalódni. A mai ember az ünnepet keresi, a kivételes alkalmat, hogy rátaláljon Isten örömére, békéjére, mert a világban sok a keserűség, a nyomorúság. Pedig életünk minden percében vele kell élnünk, mert munkatársainak hív az Úr bennünket, arra hív, hogy Krisztus fénye világítson bennünk. Szívünk-lelkünk ragyogásával Őhozzá kell vinnünk az embereket, így válunk Isten országának építőivé” – hangzott el a beszédben.

A szentmise végén Spányi Antal püspök vezetésével a hívek a Prohászka Imaszövetség imáját mondták el az elkötelezett életet vállaló hivatásokért. „Köszönjük papjainkat, akik feléd vezetnek, segítenek bennünket életünk útjain. Szenteld meg őket, hogy szentek legyenek, és szentül szolgáltassák ki szentségeidet! Óvd meg őket a veszélyektől és adj nekik sok neked tetsző örömet bennünk Téged szolgáló életükben!”

A kilenc éve megalakult imaszövetség mintegy háromezer tagja naponta imádkozik szent papokért, új papi, szerzetesi hivatásokért, és hetente legalább negyedórányi szentségimádást végez vagy Szentírást olvas; részt vesz az imaszövetség éves találkozóján és lehetősége szerint támogatja a papképzést.

* * *

Pécsi Egyházmegye

A megszentelt élet napján a Pécsi Egyházmegye szerzetesei Kozármislenyben találkoztak. A betegápoló ferences nővérek voltak a házigazdák a helyi egyházközséggel együtt.

Kozármislenyben több éve szokás, hogy a körmenetet a gyerekek járják végig, megemlékezve arról, hogy ezen a napon vitték a gyermek Jézus Krisztust a jeruzsálemi templomba. Most ehhez a körmenethez csatlakoztak a szerzetes testvérek Udvardy György megyéspüspökkel együtt. A főpásztor buzdításában elmondta: „Mindannyian, akik együtt vagyunk, fiatalok, idősek, szülők, nagyszülők, házastársak, szerzetesek, papok, így együtt vagyunk a teljes Egyház, a Krisztus nevében együvé tartozó közösség.”

 

A megyéspüspök a szerzetesek jelképszerű életéről beszélt: „Az ő döntésük, elkötelezettségük mindannyiunk számára bátorítás és meghívás. Meghívás az egyéni és közösségi imára, közös ünneplésre, s bátorítás, hogy a nehézségek ellenére is járható és örömteli a krisztusi út.”

* * *

Szombathelyi Egyházmegye

Február 2-án a szombathelyi ferences templomban ünnepeltek az egyházmegyében élő szerzetesrendek tagjai. Az ünnepi szentmisét Fazakas Márton OPraem csornai premontrei apát celebrálta.

A szerzetes ajándék Istentől az embereknek, mondta szentbeszédében Fazakas Márton. Kiemelte: fontos, hogy a különböző szerzetesrendek megéljék az egységet, a közösséget – együtt imádkozzanak, dolgozzanak, és így mutassanak példát az embereknek, legyenek az egység jelei ebben az individualista, önmegvalósító világban. Akkor felcsillantják azt a lángot, amelyet a közösségeknek kell hordozniuk. 

* * *

Hajdúdorogi Metropólia

Február 2-a „Az Úr találkozása Simeonnal”, vagyis gyertyaszentelő ünnepe a görögkatolikus egyházban, mely egyben a megszentelt élet napja is.

Az evangélium szerint születése után a negyvenedik napon a Boldogságos Szűz bemutatta kisdedét a templomban. Itt a Messiásra várakozó öreg Simeon karjaiba vette a kis Jézust, és őt a világ világosságának nevezte. Így a szentelt gyertya Jézus egyik legrégebbi jelképe. (A későbbi időkben a gyertyát az újszülöttek mellett tartották a rontó szellemek távoltartására a keresztelés napjáig, illetve hogy a csecsemőt ki ne cseréljék. Amikor a fiatal anyák először mentek templomba, akkor is szentelt gyertyát vittek a kezükben.)

Az ünnephez kapcsolódóan 2017. február 5-én, a reggeli liturgia során Kocsis Fülöp érsek-metropolita megszentelte az elsőáldozóknak szánt gyertyát, majd a 10 órakor kezdődő szent liturgia során kiszolgáltatták a betegek kenete szentségét.

Ehhez kapcsolódva, hagyományteremtő szándékkal véradást szervezett a görögkatolikus parókia, Kocsis Fülöp is csatlakozott az akcióhoz. A jövőben ezzel is szeretnék támogatni az idős, beteg testvéreket.

Forrás és fotó: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye; Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; Egri Főegyházmegye; Székesfehérvári Egyházmegye; Pécsi Egyházmegye; Szombathelyi Egyházmegye; Hajdúdorogi Metropólia

Magyar Kurír