„Közelkép az iszlámról” – Könyvbemutatót tartottak a Párbeszéd Házában

2017. február 14. kedd 19:40

Az Új Város Kiadó, a Fokoláre Mozgalom és a Sophia Egyetemi Intézet közreműködésével február 13-án Budapesten, a Párbeszéd Házában bemutatták a „Közelkép az iszlámról – Kultúra, vallás, politika” című könyvet.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A tíz rövid tanulmányt, élménybeszámolót tartalmazó kötet nem teljes képet kíván nyújtani az iszlámról, hanem mozaikokat mutat fel, ezek segítségével láttatja az iszlám világot, árnyalja a közelmúlt világpolitikai eseményei, a migráció és az európai terrorcselekmények következtében radikális gyorsasággal átalakuló véleményeket. A sokszínű, olvasmányos kötet szerzői között ott vannak a Sophia Egyetemi Intézet kutatói, akik tudományos alapon vizsgálnak meg egy-egy kényes kérdést, mint például a vallások és az állam kapcsolatát vagy a dzsihádot; de ott van a firenzei muszlim közösség imámja, illetve egy magyar-jemeni származású iszlamológus is. A magyar szerzők közül Mércz András lényegre törően, közérthetően, számadatokkal illusztrálva összefoglalja az iszlám vallásnak, illetve felekezeteinek, iskoláinak jellemzőit; mások személyes élményeiken keresztül érzékeltetik, mit jelent iszlám országban élni, illetve muszlimként élni Magyarországon vagy Olaszországban. Az írások egy részét egy 2015-ben az olasz testvérkiadójuknál, a Città Nuovánál megjelent kötetből válogatták, fordították; más részét magyar szerzők írták.

A kötet segítséget szeretne nyújtani ahhoz, hogy jobban értsük a kort, amelyben élünk. Ahogyan a kiadói előszóban fogalmaznak: „Hétköznapi beszélgetéseinket, kapcsolatainkat szövik át a világ- és geopolitikai témák: vallások szerepéről, krízisekről, korszakváltásról szólunk nap mint nap. Sokszor érezzük, hogy noha a jövőnkről, gyermekeink jövőjéről van szó, nincs meg a kellő tudásunk, hogy véleményünket megalapozzuk… Kötetünk ahhoz kíván fogódzót nyújtani, hogy a mediatizált híráradat közepette hiteles forrásból kezdhessük meg a tájékozódást és az ismerkedést ezzel a rendkívül sokszínű világgal, Földünk második legtöbb hívet számláló vallásával.”

Tóth Pál, a Sophia Egyetemi Intézet (a Fokoláre Mozgalom kezdeményezése nyomán született, Chiara Lubich által alapított oktatási intézmény, a Szentszék 2007-ben hagyta jóvá pápai jogú intézményként – a szerk.) tanára mutatta be elsőként a könyvet, aki maga is részese volt annak a párbeszédnek, amely megelőzte az eredeti, olasz nyelvű kötetben megjelent tanulmányok megszületését.

Tóth Pál a mai világ konfliktusairól szólva elmondta, hogy a civilizációk összecsapása elméletének helyét különféle más elképzelések veszik át, a modern politikai filozófia egyik ága szerint például érzelmek állnak egymással szemben: Európát a félelem, Afrikát a megalázottság, Ázsiát a remény érzése uralja. Az érzelmek oldódásának útja is a párbeszéd – mutatott rá. Az egyének életében is fontos a párbeszéd, fontos, hogy tudjunk beszélni a világot foglalkoztató kérdésekről. Nagy szükség van olyan térre, ahol okosan, a félelmeinken túllépve beszélgethetünk – hangsúlyozta mintegy magyarázatként arra is, miért volt szükség a kötetre, és miért van szükség a témáról való beszélgetésre. A nagy vallások hagyományában közös tanítás, hogy az ember ne tegye azt másokkal, amit magának sem kíván, illetve tegye azt másokkal, amit magának is szeretne. Ez jó alap a közös építkezéshez, ezen az alapon dolgoznak a Sophia Egyetemi Intézet munkatársai is a vallásközi párbeszéd hálózatának felépítésén.


Az előadást követően pódiumbeszélgetés kezdődött a könyv három szerzőjének részvételével. A beszélgetés moderátora Prokopp Katalin, a Fokoláre Mozgalom tagja volt, aki maga is éveken keresztül élt iszlám országban, Algériában.

Piazza-Georgi Barbara harminc éven át az ENSZ munkatársaként dolgozott iszlám országokban. Magyar származású, egy egyiptomi keresztény orvoshoz ment feleségül, belülről ismeri az iszlám világot. Tapasztalatai alapján a kötetben arról írt, milyen különféle lehet a nők helyzete a különböző muszlim többségű országokban.


Abdul-Fattah Munif iszlamológus a Magyarországi Muszlimok Egyházának tagja; apja jemeni, anyja magyar, ő maga Magyarországon született. Elmondta, hogy az utóbbi időben mindkét részről sokat változott a helyzet: Jemenben korábban barátsággal fordultak a turisták felé, és a jemenieknek is nagyon pozitív benyomásuk volt Magyarországról. Ez az utóbbi időben változott, de ő maga muszlimként nem érzi, hogy hazánkban ellenségesen fordulnának az itt élő muszlimok felé. Egy különös aspektusát is felvetette annak, mit jelent muszlimként élni különböző országokban. A mai Jemenben nehezebb, mert korunkban felerősödtek az iszlámon belüli ellentétek, korábban nem ismert különbségek szunniták, síiták és mások között. Véleménye szerint ma Magyarországon könnyebb az iszlám vallást megélni, mert nem kell egy irányzathoz sem csatlakozni.

Mércz András történelem–arab szakon tanult a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, kutatóként élt Szíriában, Libanonban, Egyiptomban. Szíriai tapasztalatai közül kiemelte, mennyire közvetlenek, melegszívűek ott az emberek, és mennyire fontosak számukra az emberi kapcsolatok. Amikor 2007–2008-ban ott élt, a lakosság tíz százaléka keresztény volt, békében éltek együtt a muszlimokkal. A húsvétot egy – Paolo dall’Oglio jezsuita által alapított – kolostorban töltötte, ahol a szertartásra sok muszlim is eljött ünnepelni. Az volt a tapasztalata, hogy a szíriaiak szeretnek a vallásról beszélgetni, és értékelik, ha valaki stabilan áll a saját hitében – alátámasztja ez azt, amit Ferenc pápa tanított Rióban a fiataloknak: a párbeszédhez nyitottság szükséges, és az, hogy biztosak legyünk saját identitásunkban.

Piazza-Georgi Barbara egyiptomi tapasztalatai alapján megerősítette a szíriai benyomást: Egyiptomban is természetes volt a vallásról beszélgetni – ő maga ott tanult meg beszélni a hitéről, ott kezdett el keresztet viselni.

Mércz András erre reagálva III. Gergely Lahamot, Antiochia és az egész Kelet, Alexandria és Jeruzsálem görög melkita pátriárkáját idézte, aki egy interjúban azt vallotta, hogy a melkitáknak nehezebb az európai szekularizált világban élni, mint hazájukban a muszlimok között.


Abdul-Fattah Munif hangsúlyozta egymás megismerésének fontosságát, hiszen sokkal több dolog köti össze az ábrahámi vallásokat – többek között az ima, a böjt, a zarándoklat –, mint ami elválasztja őket egymástól. Piazza-Georgi Barbara hozzátette, hogy a keresztény–muszlim párbeszéd nem nehéz, az elkötelezett keresztények könnyen megtalálják a közös hangot az elkötelezett muszlimokkal. Ami nehezebb, az a laikus Európa és az iszlám világ közötti párbeszéd.

Fotó: Merényi Zita

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
hivas-szeretetre-kovacs-zoltan-szeged-pappa-szenteltek-papi-arcel
Hívás a szeretetre – Villanófényben Kovács Zoltán újmisés

Kovács Zoltán diakónust a szegedi dómban szentelte pappá szeptember 8-án Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök. „Meghívásunk a szeretetre szól.” A pap identitása szempontjából meghatározó, hogy minél inkább azonosuljon Krisztussal – vallja Kovács Zoltán. A jó papot a jó édesapához hasonlítja.

19:59
ferenc-papa-katekezise-az-is-boldog-lehet-akinek-nem-voltak-jo-szulei
Ferenc pápa: Az is boldog lehet, akinek nem voltak jó szülei!

Szeptember 19-én a szülők iránti tisztelet parancsáról elmélkedett katekézisében Ferenc pápa. A Szentatya a parancsolat felszabadító hatását hangsúlyozta: elfogadhatjuk szüleinket korlátaikkal együtt, kiengesztelődhetünk gyermekkori sérüléseinkkel, és boldog, másoknak szentelt életet élhetünk.

16:20