Emlékkonferenciát rendeztek Shvoy Lajos halálának 50. évfordulója alkalmából

2018. január 24., szerda | 14:30

Emlékkonferenciát rendeztek január 19-én Shvoy Lajos püspök halálának 50. évfordulója alkalmából Székesfehérváron. A konferencián a püspök utolsó két évtizedéről – a kommunista diktatúra szorításában az Egyházat, papjait és híveit egyszerre óvni próbáló főpásztorról emlékeztek meg az előadók.

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

Az emlékkonferenciát Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök nyitotta meg, aki elődjét méltatva úgy fogalmazott: „Mintegy két évtizeddel ezelőtt Lénárd Ödön piarista szerzetes egyik kötetében azt vizsgálta, hogy milyen emberi gyarlóságok vezethettek egyes papok elbukásához, a kommunista hatalommal való kollaborálásához. Ugyanígy fontos megerősítő példaként felmutatni azokat a hitvallókat is, akik a legnehezebb időkben is hűségesek és bölcsek tudtak maradni: Shvoy Lajos püspök is ilyen ember volt. Rá az állami szervek és a vatikáni diplomaták egyaránt úgy tekintettek, mint egy, a kommunista rezsimmel következetesen szembenálló püspökre. E tekintetben Mindszenty József bíboros talán leghűségesebb követője, egy valóban megingathatatlan főpásztor volt.”

Elsőként Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékbizottság tagja tartott előadást A Mindszenty-vonal – Shvoy Lajos és elvbarátainak megnyilvánulásai a püspöki kar tagjaként címmel. A történész elmondta, már 1945-től, de főleg 1948-tól az állambiztonság mindenkit figyelt, mindenkiről készített jelentéseket. Törést, ellentéteket akartak szítani a püspöki karon belül Mindszenty köre és ellenlábasai között. Shvoy Lajos mindvégig kiállt a bíboros mellett. „Az 1945 után működő püspöki kar – melynek élén Mindszenty bíboros, valamint Czapik Gyula egri és Grősz József kalocsai érsek állt – tagjainak egymás közötti kapcsolatáról az egyházkormányzati iratokból, illetve az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) leírásaiból értesülhetünk. Shvoy Lajosnak mint a legidősebb főpásztornak fontos szerepe és jelentősége volt karon belül. Annak ellenére, hogy Mindszenty elfogatása után nem ő vezette a testületet, tekintélyéből adódóan a többi püspök figyelt rá, miként viszonyul Mindszentyhez és hogyan reagál az eseményekre.”

Varga Mátyás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója Az első médiaössztűz a főpásztorra 1948 májusában című előadásában bemutatta Shvoy Lajos püspök kapcsolatát Szittyay Dénessel, Bakonykúti plébánosával, aki együttműködött a kommunista rezsimmel. A főpásztor az egyházjog szabályai szerint először figyelmeztette, majd felfüggesztette a papot, aki továbbra is nyíltan támogatta a kommunista pártot. Ezek után élve püspöki jogaival, kiközösítette a plébánost. Válaszul példátlan médiatámadás indult Shvoy Lajos ellen, aki nemkívánatos személy volt a kiépülő diktatúrában.

Mózessy Gergely egyháztörténész, a székesfehérvári püspöki gyűjtemény igazgatója előadásában arra kereste a választ, hogyan történt, hogy Shvoy Lajos elkötelezett híve volt a kommunista rezsimmel meg nem alkuvó politikának, amit Mindszenty is képviselt, azonban mégis szabadlábon maradt. 1948-ban megpróbálták lemondatni, 1951-ben, a Grősz-per idején előbb be akarták vonni az eljárásba, de aztán a háziőrizet mellett döntöttek. Az ’50-es években püspöki munkáját többféleképpen is megpróbálták ellehetetleníteni, többek között megbízható munkatársainak száműzésével vagy levélcenzúrával. 1961 végén egészen közel került ahhoz, hogy internálják, mint más püspöktársait, a félreállítására tervezett, az MSZMP Politikai Bizottsága által jóváhagyott akció azonban meghiúsult. Ebben komoly szerepe volt Grősz József érsek, püspöktársa melletti kiállásának, és az ÁEH vezetésében beálló változásnak.

Fejérdy András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára Shvoy Lajosnak a II. vatikáni zsinathoz fűződő való kapcsolatát mutatta be. Ismertette, a püspökök közül ő volt az egyetlen ordinárius, aki működési engedéllyel rendelkezett, de ennek ellenére egyetlen egy ülésszakon sem vehetett részt. Ugyanakkor az egyetlen püspök volt, akinek javaslatai a zsinatra megérkeztek. Előterjesztéseit ugyanis a hivatali utat megkerülve, kizárva a rendszer cenzúráját, németországi kapcsolatain keresztül juttatta ki a zsinatot előkészítő bizottságokba. „Az 1960-as években Shvoy Lajost tartották az egyik legreakciósabb személynek a püspökkaron belül, és nemcsak az állam, hanem a Szentszék is így gondolta. A beadott javaslatok azt tükrözik, hogy lelkipásztori szempontból egy nagyon érzékeny főpásztorról van szó, aki a kor nagy szellemi kihívásaira is választ várt a zsinattól. A materializmus minden formájának, az elméleti és a gyakorlati ateizmusnak is az elítélését szorgalmazta.”

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye

Fotó: Lakata Pál

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Hazai
Vezető híreink – olvasta már?
szivekben-orzott-regi-husvetok
Régi húsvétok nyomában – Találkozás a fertődi idősek otthona lakóival

Ismét emlékeket gyűjtöttünk, újra Fertődön, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentes Mihály pap költőről elnevezett idősek otthonában. A nagyböjti készület közben ezúttal a szívekben őrzött régi húsvétokra vethettünk egy pillantást.

19:02
keresztesne-varhelyi-interju-munkacsy
„Nem hagy nyugodni az én Krisztusom” – Beszélgetés Munkácsy trilógiájáról

Keresztesné Várhelyi Ilona irodalomtörténésszel próbáltuk megfejteni a képek üzenetét.

15:00