Interjú Erdő Péter bíborossal a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeiről

2016. május 28., szombat | 18:15

A 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust előkészítő látogatásra érkezett május 25. és 28. között Budapestre Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának elnöke. A világesemény előkészítési folyamatáról Erdő Péter bíborost kérdeztük.


KÉPGALÉRIA - Klikk a képre!

– A Szentszék képviselőinek látogatásával megkezdődött a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hivatalos előkésztési folyamata. Mi történt Piero Marini bizottsági elnök és Vittore Boccardi, bizottsági titkár látogatása során?

– A Szentszék küldöttsége hozott egy több mint száz oldalas programot, amely a felkészülés négy éves munkafolyamatának szinte kész kalendáriuma. Ez a dokumentum egyszerre foglalkozik a kongresszusra való lelki felkészülés területével, és nyújt segítséget a szervezés konkrét lépéseiben. A látogatás során áttekintettük az előkészületi folyamat rendkívül széles palettáját, milyen feladatot mikorra kell teljesítenünk. Megalakítottuk a budapesti előkészítő bizottságot, Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Általános Titkárság elnevezéssel. Áttekintettük, hogy az egyes részfeladatok koordinálására milyen albizottságokra van szükség. Meghívtunk az előkészítésben szerepet vállaló személyeket. A megbeszéléseken részt vett Veres András püspök, Ternyák Csaba érsek, Székely János püspök, Palánki Ferenc püspök, akik Cebuban is velünk voltak. Udvardy György püspök úr most nem tudott eljönni, de ő is tagja a bizottságnak. Fontos volt a világiak megszólítása, bevonása is, és bizonyos szakterületeken jártas papokat is meghívtunk az egyes bizottságokba. Megmutattuk vatikáni vendégeinknek az általános titkárság székházát, ahol most még folyik a felújítás. Végiglátogattunk helyszíneket, legalább négyféle különböző nagyrendezvénynek kell megtalálni a helyét. Budapesten szerencsére vannak alkalmas épületegyüttesek és területek.


– Milyen lépésekben folyik az előkészítés?

– Ebben is a szentszéki dokumentum ad útmutatást. Szól a pasztorális, kulturális programok előkészítéséről, imaakciók szervezéséről. Foglalkozik az ország egyházmegyéinek részben missziós programokkal való bevonási lehetőségeiről. Kiemelt területként tekint a munkatársak, önkéntesek felkészítésére, beleértve a rendezői feladatok ellátását.

Az előkészítés során kapcsolatot kell tartanunk azokkal a városokkal, melyek az előző években rendeztek világkongresszust, tapasztalataik nagyon hasznosak lehetnek. Megtett előkészületi lépéseinkről nekünk is rendre be kell számolnunk a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának, melynek tagjai a világ minden részéről kijelölt püspökök, papok és szerzetesek. Így egyházunk és kulturális életünk bemutatására már az előkészületek során is lehetőségünk nyílik, ami a kongresszus idején kiteljesedik.


– Említette a teológiai előkészítés fontosságát.

– A teológiai munka során a Szentszék részvételével és felügyelete alatt meg kell találni a kongresszus jelszavát, amely köré fel kell építeni egy teljes teológiai programot. Létre kell hozni egy olyan dokumentumot, amelyet majd a Szentszék lefordít több idegen nyelvre, és segít az elterjesztésében. Ez lesz a lelki és teológiai készület egyik fő alapja. A kongresszus ünnepélyes hete előtt néhány nappal kell egy teológiai kongresszust rendezünk, a középpontban az Eucharisztiával, mégpedig olyan hangsúlyokkal, amelyeket a közös dokumentum, illetőleg a kongresszus jelszava előtérbe helyez. Lehetőség van például ökumenikus téma-megközelítésekre, vagy akár a vallásközi párbeszéd bizonyos aspektusaival is foglalkozhatunk, középpontba állítva az Eucharisztiával kapcsolatos katolikus megközelítést.


– Egy korábbi interjúban a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus nyújtotta lelki megújulás lehetőségéről beszélt, hangsúlyozva az előkészületi idő fontosságát.

– Fontos terület az egyházzenei és egyházművészeti megújulás, amire a kongresszus kiváló lehetőséget ad. A magyar egyházzenei élet a II. vatikáni zsinat után nem tudta teljes mélységében követni a liturgikus reformot. Vannak kiváló ének- és zenekarainak, de a repertoár nem mindig illeszkedik a mai liturgiához. Nagyok a feladatok, több kategóriában kell pályázati lehetőségeket nyújtanunk, gondolva kisebb közösségek közös éneklésére és magasabb színvonalú darabokra. Ugyanez érvényes a liturgikus eszközök – textil- és ötvösművészeti alkotások – megpályáztatására. Az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus idején a magyar művészek színe-java részt vett ebben a munkában, és amit megalkottak, máig használatban van. Hosszú évekre meghatározták a liturgikus közízlést.

– Az 1997-es Wroclawban rendezett kongresszus óta nem volt közép-kelet európai helyszín. Mit adhat ma Budapest?

– Általános európai kultúránk gyökerei az ókorig nyúlnak vissza, különböző történelmi hullámokban világszínvonalú alkotásokat hoztunk létre. Emellett ott van a magyarságnak és a környező népeknek az értékekben gazdag népi kultúrája is, gondolok a népzenére, néptáncra. Esti kulturális programokban ezt is széles körűen meg lehet mutatni. Egyedi kulturális örökség például a magyarországi cigányzene, és nagyon sok egyéb, amivel a kongresszusra érkezők megismerkedhetnek.


– Nagy várakozás előzi meg a kongresszus témáját kifejező jelszó megválasztását.

– A jelszó megválasztására nagyon kell figyelni. A cebui Szent Pál idézetre – „Krisztus bennetek a megdicsőülés reménye” – az egyház missziós küldetéséről szóló egész teológiai programot építettek. A jelszóra részünkről is felmerült már több ötlet. Még a végső döntés nincs meg, de például felvetődött a 87. zsoltár utolsó sora: „Minden forrásom belőled fakad”. A II. vatikáni zsinat tanítása szerint a liturgia csúcs és forrás. A Eucharisztiának ezt a forrásjellegét az eddigi kongresszusok nem aknázták még ki teljesen. Azt hiszem, az Eucharisztia egész közösségi, keresztény életünk forrása. Ezt a forrást szeretnénk a középpontba állítani, mert kisugárzása kiterjed az egész életünkre. Az Eucharisztia éltető ereje szétárad mind az egyházban, mind a világban. Ez is lehet egy teológiai gondolat, de még várjuk a végső döntést, mi lesz majd a 2020-as budapesti, 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus teológiai jelmondata.

Fotó: Kovács Attila (Budapest); Tóth János (Esztergom)

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Nézőpont
Vezető híreink – olvasta már?
ferenc-papa-nagycsutortok-este-annak-van-legnagyobb-hatalma-aki-leginkabb-szolgal
Ferenc pápa nagycsütörtök este: Annak van legnagyobb hatalma, aki leginkább szolgál!

Április 18-án a Szentatya a Rómához közeli Velletri település börtönében mutatta be a nagycsütörtök esti misét, amelynek keretében megmosta tizenkét különböző nemzetiségű fogvatartott lábát. Az elítéltek közül lelkileg is sokan készültek az alkalomra, például meg is gyóntak.

2019. április 18., csütörtök
erdo-peter-mutatta-be-nagycsutortok-esti-szentmiset-esztergomban-96211
Erdő Péter mutatta be a nagycsütörtök esti szentmisét Esztergomban

Április 18-án, nagycsütörtökön este Erdő Péter bíboros, prímás mutatott be szentmisét az esztergomi bazilikában. A liturgia során a főpásztor elvégezte a lábmosás szertartását.

2019. április 18., csütörtök
Útravaló – 2019. április 18., nagycsütörtök

Útravaló – 2019. április 18., nagycsütörtök

Napról napra közreadunk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat. Húsvét második vasárnapjáig Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót: elmélkedései a római egyház ősi stációs liturgiája útján vezetnek.

Korábbiak »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle