Jaczkovics Mihály főhelynökre, az 1914-es debreceni bombamerénylet áldozatára emlékeztek

Hazai – 2025. február 2., vasárnap | 19:00

Február 24-én, halálának 111. évfordulója alkalmából Jaczkovics Mihály hajdúdorogi főhelynökre és vértanúra, a püspökség elleni 1914-es debreceni bombamerénylet áldozatára emlékeztek a hajdúdorogi Nagy Szent Bazil Oktatási Központban.

A város híres szülöttjének nevét viselő Jaczkovics Mihály Kulturális Alapítvány idén is megszervezte hagyományos rajz- és versmondó versenyét, melynek eredményhirdetésére az emlékest keretében került sor.

A legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó tanulók szavalata után a Borostyán Produkció kamarakoncertjét hallgatta meg a közönség február 24-én a hajdúdorogi Nagy Szent Bazil Oktatási Központban tartott ünnepélyes eseményen, amelyen 111. évfordulója alkalmából Jaczkovics Mihály hajdúdorogi főhelynökre és vértanúra, a püspökség elleni 1914-es debreceni bombamerénylet egyik áldozatára emlékeztek.

A megemlékezésről további képek ITT láthatóak.

*

1914. február 23-án délelőtt hatalmas robbanás rázta meg a Hajdúdorogi Egyházmegye ideiglenes debreceni központjának épületét. A pusztítást egy postai küldeménynek álcázott pokolgép okozta, amelynek feladói a Hajdúdorogi Egyházmegye első főpásztora, Miklósy István életére törtek. A bombamerényletet a püspök csodával határos módon túlélte; három közvetlen munkatársa: Jaczkovics Mihály helynök, Slepkovszky János titkár és Csatth Sándor főügyész azonban életüket vesztették.

10 óra körül csomag érkezett a debreceni püspöki rezidenciára. Számítottak a küldeményre: az előző héten a főpásztor a bukovinai Csernovicban (Csernyivci) feladott levelet kapott Kovács Anna nagykárolyi hívőtől a csomag érkezéséről. A levél szerint a csomag adományokat tartalmaz, amelyért cserébe a levélíró azt kérte, hogy elhunytjairól a szentmisében emlékezzen meg a püspök.

Miután Miklósy István átvette a csomagot, távozott a szobából, mivel sürgős telefonhívást kellett elintéznie. Megkérte Kriskó Elek írnokot, hogy bontsa fel a ládát. A szobában Kriskó Eleken kívül Jaczkovics Mihály püspöki külhelynök, Slepkovszky János püspöki titkár és Csatth Sándor egyházmegyei ügyész tartózkodott. A felbontás közben lépett be a szobába Dávid József ügyvédbojtár. A püspöki titkár egy baltával látott hozzá a doboz felbontásához; amint belevágott, hatalmas robbanás következett be. Slepkovszky János és Jaczkovics Mihály, akik a csomaghoz a legközelebb álltak, azonnal szörnyethaltak.

Csatth Sándor sebeit ellátták, de a kórházba szállítást követően életét vesztette. Kriskó Elek is több sebből vérzett, szinte csodával határos módon maradt életben. A tragédia pillanatában szobába lépő Dávid József szintén összeégett; másfél évvel később belehalt maradandó sérüléseibe. A robbanásban még heten súlyos, huszonhatan könnyebb sérülést szenvedtek. A leomló falak több járókelőt is megsebesítettek.

A merénylet politikai és vallási indíttatása kezdettől fogva kézenfekvő volt. Ferenc József 1912. május 6-án alapította meg a Hajdúdorogi Egyházmegyét. A románok heves tiltakozása ellenére 1912. június 8-án X. Piusz pápa kibocsátotta a Christifideles graeci (Krisztushoz hű görögök) kezdetű bulláját, amellyel szentesítette a hajdúdorogi görögkatolikus egyházmegye létrehozását.

Miután kiderült, hogy a csomagot Csernovicban adták föl, megkezdődött a román rendőrséggel való kapcsolatfelvétel. A rendőrség látókörébe került két személy, Ilja Catarau és Timotei Kirilov. A nyomozás azonban holtpontra jutott, majd a világháború kitörése teljesen szertefoszlatta a reményeket, hogy kerülnek az elkövetők. Az egyik elkövető, Ilja Catarau csak 1937 júniusában San Franciscóban, halálos ágyán vallotta be bűnét.

Forrás: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Fotó: Horváth Zoltán hajdúdorogi polgármester Facebook-oldala

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria