Napi sajtószemle

A nyugatijelen.com Milliós hiány a vatikáni kasszákban címmel közli, hogy a vatikáni bank (IOR) 2013-as kimutatásából kiderült: a pénzintézet 2,9 millió euró nettó nyereséggel zárta a tavalyi évet. Ez jelentős csökkenés a 2012-ben elért 86,6 millió euróhoz képest. Ernst von Freyberg, az IOR távozó elnöke elmondta: a különbség a 2013 előtti nem megfelelő befektetések következménye, másrészt a banknál tavaly megkezdett átalakítási folyamat is csökkentette az IOR nyereségét. Von Freyberg szerint azóta az IOR több mint 3300 számláját zárták be. Ezek közül 2600 alvó számla volt, a többit laikusok nyitották, például külföldi országok nagykövetségei. Ezeknek a számláknak a bezárásával 44 millió euró került el az IOR-tól. További 2100 számla van ellenőrzés alatt „tisztázásra szoruló” tranzakciók miatt. Június 30-án az IOR több mint 15 ezer számlát kezelt, ezeknek jelentős többsége egyházi intézmények tulajdona. A számlákon elhelyezett összegek meghaladják a hatmilliárd eurót. A nyereség-visszaesés ellenére az IOR 54 millió euróval támogatja a pápai állam költségvetését. Ez az összeg megfelel a 2012. évinek, és az egyház elsősorban karitatív célokra fordítja. A különböző vatikáni hivatalok mérlegének ismertetéséből kiderült, hogy a Szentszék tavaly 24 millió eurós hiánnyal számolt. A hiányhoz a Vatikánban dolgozó közel háromezer alkalmazott bére is hozzájárult, ami az államnak évi bruttó 125 millió eurójába kerül. A hírportál emlékeztet rá: Ernst von Freyberget XVI. Benedek nevezte ki a vatikáni bank élére 2013 februárjában. A belga bankár helyét most a francia Jean-Baptiste de Franssu veszi át, ezt a szerdára meghirdetett vatikáni sajtótájékoztatón jelentik be. Ugyanekkor bemutatják a Vatikán új gazdasági és pénzügyi szerkezetét is, amelynek keretében az IOR új funkciót kaphat.

A Magyar Nemzet (Napi… 15.o.) írása szerint nagy vihart kavart Észak-Írországban egy hívő keresztény család által üzemeltetett cukrászda, amely nem volt hajlandó olyan tortát sütni, amelynek díszítése a homoszexuálisok házasságát támogató üzenetet tartalmazott volna. Daniel McArthur, az Ashers Baking Company igazgatója kijelentette: azért nem készítették el a tortát, mert az üzenet tartalma ellenkezik a saját hitükkel. Korábban olyan torták elkészítését sem vállalták, amelyek pornográf képeket és trágár üzeneteket hordoztak volna. Az ügyben a megrendelők feljelentést tettek az esélyegyenlőséggel foglalkozó állami szervnél, amely vizsgálatot indított és akár be is perelheti a vállalatot.

A Magyar Hírlap (13.o.) Háborús tárlat címmel harangozza be, hogy jövő tavasszal nyílhat meg a szombathelyi székesegyházban az a kiállítás, amely a második világháború végi, 1945. március 4-én történt bombázásának állít emléket. Az amerikaiak által végrehajtott bombázásban a székesegyházat is találat érte, főhajója beomlott. A hetven évvel korábbi eseményre és az azt követő hatalmas összefogásra, a székesegyház alig több mint két év alatt elvégzett újjáépítésére emlékeztet majd a kiállítás, amely a székesegyház oratóriumában kaphat helyet.

A frissujsag.ro Szatmári zarándokok a szlovákiai Lőcsén címmel számol be arról, hogy Szatmár és Bihar megyei római katolikus zarándokok is részt vettek a lőcsei Mária-kegytemplomban tartott búcsún július 6-án vasárnap. Szentmisét celebrált Jozef Tomko bíboros, a Szentszék evangelizációs hivatalának vezetője. A szlovákiai Eperjestől 40 kilométerre, a Lőcse-patak völgyében található Lőcsére több mint 160 ezer római katolikus hívő zarándokolt el. Danku Pál szervező elmondta: minden évben nagyon sok szatmári és bihari római katolikus érzi fontosnak azt, hogy részt vegyen a templombúcsún. A hely történelmi előzményeiről annyit kell tudni, hogy a lőcsei Mária-hegyen található Mária-templom a legrégebbi búcsújáróhely Kelet-Szlovákiában. Még 1247-ben építették itt az első kápolnát, amelyet a szepességi hívő lakosság hálájának kifejezéseként emeltetett a tatár támadásoktól (1241–1242) való megmeneküléséért. Szervác atya 1470-ben átépíttette a kápolnát gótikus templommá, és akkor került a templom belső terébe a csodálatos Szűz Mária-szobor is. Az első nagy zarándokút 1671. július 2-án történt. Az elsősorban kelet- és közép-szlovákiai latin és keleti egyházak híveinek zarándokhelyéből fokozatosan Szlovákia-szerte ismert zarándokhely lett. Jelentős dátum a hely történetében 1984. január 26., amikor is II. János Pál pápa a templomnak a Basilica minor (kisebb bazilika) címet adományozta. Tizenegy évvel később, 1995. július 3-án az ő jelenlétében zajlott az eddig legnagyobb zarándoklat, több mint 650 000 résztvevővel.

Ugyancsak a frissujsag.ro Imával adtak hálát az eltelt időért címmel közli, hogy idén ünnepli megalakulásának huszadik évfordulóját a szatmári Sant’Egidio Közösség, melynek 15 tagja van. Az évforduló kapcsán július 5-én szombaton közös hálaadó imára gyűltek össze a Kálvária-templomban, melyen részt vett Alberto Quatrucci, az anyaközösség egyik alapító tagja, Maria Herrmann, a berlini közösség alapítója, szatmári egyházmegyés papok, valamint az elmúlt húsz év során a szatmári közösségben megforduló tagok. A Sant’Egidio Közösség 1968-ban jött létre Rómában, Andrea Riccardi és néhány barátja kezdeményezéséből. A II. Vatikáni Zsinat utáni Egyház a világiakat nagyobb felelősségvállalásra hívta. A kor kihívására egyre több megújulási mozgalom keresett evangéliumi választ. A Tevere-parti Virgillo Gimnázium jómódú polgári családokból kikerülő diákjai ekkor kezdték el olvasni a Szentírást, és megértették, hogy Jézus tanítványaiként meg kell nyílniuk a szegények előtt. A Dél-Olaszországból felvándorolt családok utcán csellengő gyermekei voltak a közösség első szegény barátai, akiknek délutáni iskolákat szerveztek. A közösség a Sant’Egidio, azaz Szent Egyed nevet egy kis trasteverei templom után vette fel, melyben hosszú éveken át tartották a napi imát. A Szentszék által elismert közösség jelenleg a világ több mint 70 országában körülbelül 50 ezer tagot számlál. A szatmári Sant’Egidio Közösség 1994-ben jött létre a würzburgi (Németország) közösség támogatásával, hozzávetőlegesen 15 tagja van. Tevékenységüket tanulással kezdték. Az „Evangélium iskolájában” megpróbáltak felnőtt keresztényekké válni, hogy ott, ahol élnek, dolgoznak, vagy életük során megfordulnak, szavukkal, életpéldájukkal tanúságot tegyenek hitükről, hirdessék a krisztusi örömhírt. Röviddel ezután kezdtek el látogatni árvaházi gyerekeket, akiknek a legkülönbözőbb formában próbálták az örömhírt átadni. Egy szatmári gyermekotthonban részt vettek a kisgyermekek megkeresztelésében, elvállalva, hogy néhány gyermeknek keresztszülei legyenek. Az imádság központi helyet foglal el kezdetek óta a közösség életében. A szatmári közösség tagjai minden vasárnap este összegyűlnek imára a Kálvária-templomban, s imájukat különböző szándékkal ajánlják fel – így a szegényekért, a békéért, az Egyházért. Minden év első napján a világbékéért imádkoznak, januárban ökumenikus imát szerveznek a keresztények egységéért, melyre meghívják a történelmi egyházak képviselőit. A szegényekkel vállalt önkéntes munkában Szent Ferenc a példaképük. Hetente látogatnak idős, magányos embereket otthonukban és a szatmári „Idősek otthonában”. Havonta imát mondanak velük és együtt könyörögnek az Úrhoz más alkalmakkor is. Egyéb programokat is szerveznek, hogy enyhítsék magányukat: kirándulásokat, teadélutánokat, együtt ünnepelnek az idősek születésnapján. Volt olyan beteg ember, aki több évtized után a közösségnek köszönhetően hagyhatta el először, ha csak rövid időre is, az otthont. A Sant’Egidio Közösség tagjai szociálisan hátrányos helyzetű, létminimum alatt élő családokat támogatnak. Évente többször szerveznek gyűjtést számukra, főleg élelmiszerrel, bútordarabokkal, ruhaneművel segítve őket. Karácsonykor a szatmári Sant’Egidio Közösség is, a világ számtalan Sant’Egidio közösségéhez hasonlóan, szeretetlakomát tart a szegényeknek. Az évek folyamán több olyan településre jutottak el adományaikkal, ahol a rászorulók másoktól még nem kaptak támogatást. Az árvíz sújtotta vidékekre is eljutottak adományaikkal (Kistécsőre 1998-ban, Bölönbe 2010-ben). A szatmári közösség csatlakozott a halálbüntetés világszintű eltörléséért folytatott harchoz. Az aláírásgyűjtésen kívül a halálbüntetés elutasításának jeléül Romániában elsőként Szatmárnémetiben világítottak meg egy középületet zöld fénnyel (a Tűzoltótornyot, 2013-ban pedig a Kálvária-templomot), a remény fényével, már több alkalommal november 30-án. A közösség minden évben segít az egyházmegye legnagyobb ünnepének, a Jézus Szíve-búcsúnak a megszervezésében, és ezen a vízosztást vállalja. A Sant’Egidio Közösség tagjai hisznek abban, hogy az evangélium meghallgatása és tettekre váltása nem csak különleges elhivatottság birtokában, hanem minden élethelyzetben lehetséges.

A kronika.ro Ellenállnak a sodródásnak Bélfenyéren címmel közli, hogy fennállása tizennégy éves évfordulójának megünneplésére készül a Bihar megyei Bélfenyéren gyermekotthont működtető Kolping Családegyesület. A szervezetnek oroszlánrésze van abban, hogy a félezer lelkes település képes a gazdasági, szellemi, kulturális gyarapodásra. Heroikus munkát, saját szóhasználattal élve „gátépítést” végez a Fekete-Körös-parti Bélfenyéren Kiss Márton római katolikus pap. A Krónika leszögezi: az 1997-ben pappá szentelt, majd ide helyezett plébánosnak elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy Bélfenyér rászolgált a közeli Tenke nagy szülöttje, Fodor Ferenc egyetemi tanár, kartográfus-történész által kölcsönzött névre, aki az el nem sodort faluként emlegette a két bihari települést. Pedig az Árpád-kori Bélfenyért számtalanszor, többek között a török hódoltság, a múlt század kommunista kollektivizálása vagy a kilencvenes évek demográfiai hanyatlása idején is pusztulással fenyegette a történelem sodró ereje. Márton atya azonban 2000-ben néhány falubelivel megalapította a Kolping Családegyesületet, amelynek célja „egyházi önkormányzatként” felvállalni Bélfenyér közösségi életének megszervezését. A partiumi szórványtelepülés gazdasági, szellemi és kulturális fejlesztésére törekvő egyesület adományokból felújította a katolikus templom közelében fekvő, az állam által visszaszolgáltatott egykori zárdaépületet. Miután az impozáns ingatlanra visszakerült a kommunizmus idején eltávolított kereszt és felirat („Istenünknek és fajunknak – 1902”), helyet kapott benne a frissen létesült Szent Miklós-gyermekotthon. Az intézmény eddig több mint száz árva, félárva vagy szociálisan hátrányos helyzetű családból származó gyermeket nevelt fel, jelenleg 25 állandó lakója van. A bentlakók családként élnek együtt, az otthon biztosítja a szállásukat, étkeztetésüket, ruházkodásukat, az elemisták a helyi I–IV. osztályos iskolában, az általános iskolások Tenkén, a gimnazisták pedig Nagyszalontán és Nagyváradon tanulnak.
A Böjte Csaba ferences szerzetes útján járó Márton atya elmondta: „Fontosnak tartjuk, hogy ne csak oktatásban, hanem nevelésben is részesítsük a gyerekeket. Emellett megpróbáljuk felrázni a falut is, hiszen igencsak kiöregedett, ezért igyekszünk támogatni a fiatalokat, hogy itt telepedjenek le, alapítsanak családot, esetenként házvásárlásba is besegítünk, valamint többgyerekes családok betelepítésével próbálunk tenni Bélfenyér eltűnése ellen.” Kiss Márton tavalyi felhívására egy tíz- és egy ötgyerekes család már megtelepedett a bihari településen.
A gyermekotthon az Egyház, valamint hazai és anyaországi civil szervezetek, magánszemélyek támogatásán kívül jórészt önerőből tartja fenn magát, éppen ezért minden segítséget szívesen látnak. Már csak azért is, mivel egyre többen kérik a pártfogásukat, az intézmény pedig szeretne minél több gyereken segíteni. Az otthon saját állatfarmmal rendelkezik, ahol tehenet, kecskét, disznót, baromfit nevelnek, földterületeket művelnek, és bár az intézmény lakói nem pazarolják az ételt, a vizet és az áramot, sok esetben nehezen tudják kiegyenlíteni a számlákat. Éppen ezért jött nagyon jókor, hogy egy támogatótól nemrég napkollektort kaptak, amelynek köszönhetően felére csökkent az áramfogyasztás. Márton atya figyelme ugyanakkor arra is kiterjed, hogy a bélfenyéri fiatalok lelkileg-szellemileg is felkészüljenek az élet megpróbáltatásaira. A nemrég lezárult képességvizsga, továbbá a most zajló érettségi idején például rendszeresen imádkozik a diákok előmeneteléért. „Ha azt akarjuk, hogy gerincesen kiállják az élet megpróbáltatásait, ilyenkor is szolidárisnak kell lennünk a gyerekekkel. Arra kell figyelni, hogy meglegyen bennük a kellő bölcsesség, egy-egy megbántás után ne uralkodjék el rajtuk a bosszú és a féltékenység” – mondta a bélfenyéri plébános, akinek irányításával jelenleg az augusztus 17-ei falunapokra és az egyhetes gyerektáborra készülnek az otthon, valamint a falu lakói. A lelkipásztor közölte azt is: idei rendezvényeikkel, valamint a Kolping-egyesület tevékenységéről megjelentetni tervezett könyvvel megpróbálják felhívni a közvélemény figyelmét, hogy nem szabad bántani az utca- és a cigánygyereket, valamint a kóbor kutyákat. „Felhívásunk arról is szól, hogy segítség, kamasz lettem! Minden önkéntes munka, anyagi támogatás nagy segítség gyermekotthonunk számára” – szögezte le a Krónikának Márton atya.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír