Pénzügyekről az erkölcs tükrében – konferencia Budapesten

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A pénzen innen és túl – pénzügyi konferencia az erkölcs tükrében című kétnapos rendezvény előadói egyrészt a pénzügyi szakma oldaláról, másrészt a pénzügyek mögött meghúzódó elvi, értékrendi oldalról közelítették meg a szervezők által megfogalmazott alapkérdést: „Lehet-e a moralitás meghatározó tényező alapvető pénzügyi, gazdasági folyamatokban?”

A konferencián tudósok, közgazdászok és politikusok tettek tanúságot arról, hogy a pénz, gazdaság és erkölcs összekapcsolódó hármast alkotnak. Az előadásokban bemutatott példák igazolják ezen kapcsolat működőképességét a fenntartható világért érzett felelősség jegyében – fogalmazott Baritz Sarolta Laura domonkos nővér, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa. Tóth József, az ÉrMe Üzleti Hálózat kuratórium elnöke a Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KETEG) képzést bemutatva a keresztény tanítás és a gazdaság egymásra utaltságáról beszélt. Rámutatott: az emberek boldogulásához szükséges anyagi alap kell az ember kiteljesedéséhez, de nem elégséges. Csak az anyagi feltételek biztosításával nem oldhatók meg világunk problémái.

A nemzetközi tanácskozás első napján előadást tartottak: Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója; Berczik Ábel, a Nemzetgazdasági Minisztérium kincstárért felelős helyettes államtitkára; Balog Ádám, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója; Fodor István, az Ericsson Magyarország korábbi vezérigazgatója, majd elnöke; Charles Clark, a New York-i St. John's University vezető kutatója és Paul Dembinski, a genfi Observatoire de la Finance alapítvány elnöke.

A konferencia második napján előadást tartott David Lutz, az indianai Holy Cross College egyetemi docense Pénzügyi menedzsment és erényes élet címmel. David Lutz előadása abból az alapkérdésből indult ki, mi a pénzügyi menedzsment és az emberi élet célja. Az előadó szerint félreértjük a közgazdaságtan fogalmát, ha a vállalat pénzügyi vezetése céljának a profit, a részvényesi érték maximalizálását tekintjük. A vállalat ugyanis jogi képződmény, egy szerződéses kapcsolat, ami a létrehozó és működtető egyének között jön létre. Így az egyén az, akiből kiindulva a célját meg lehet határozni. David Lutz arra is rámutatott, hogy a „minden érintett fél haszna” elv sem lehet a végső célmeghatározás. A vállalat célja a közjó elősegítése kell, hogy legyen. Ennek része a vállalat mint közösség java, és a tágabb értelemben vett környezet java is. Az előadó ugyanakkor hangsúlyozta, pusztán a cél – így például a szociális felelősségvállalás – nem jelent etikai garanciát. A felelősen működő vállalat ismérve egyrészt a termék, a szolgáltatás, amivel a pénzt szerzi, másrészt az a mód, ahogyan a dolgozóit kezeli.

A természetes és nem természetes irányítási mód – Arisztotelésztől –, valamint  a természetes és nem természetes csere – Aquinói Szent Tamástól származó – fogalmán keresztül David Lutz a pénz mint eszköz és a pénz mint cél között tett különbséget. A természetes cserében a pénz a természetes szükségletek kielégítésének eszköze, míg a haszonszerzés céljából működtetett vállalkozás nem ismer határokat a pénz maximalizálásában.

Az egyén szükségletének kielégítése mint cél felveti az ember boldogságának fogalmát. Milyen életmód vezet el a valódi boldogságra, ami ugyan magában foglalja az élvezetet, de annál mégis több? Aquinói Szent Tamást idézve az előadó így adott választ a kérdésre: a boldogság az erényes élet jutalma. Rámutatott a kollektivizmus tévútjára, mely az egyént a közösség alá rendeli, ezzel szemben a közjó egyszerre jelenti az egyéni és közösségi célok beteljesedését.

Végül a pénzügyi vezetés etikusságáról szólva rámutatott, ennek alapja az Aquinói Szent Tamás által is képviselt négy sarkalatos erény. A pénzügyi menedzsment akkor lesz etikus, ha a menedzserek megértik, hogy a pénz nem cél, hanem csupán egy eszköze azoknak a dolgoknak, amelyek fontosabbak nála. 

John Mueller, a washingtoni Economics and Ethics Program igazgatója (Új)skolasztikus közgazdaságtan címmel röviden bemutatta a skolasztikus, az Adam Smith-i klasszikus, a mai neoklasszikus és az újskolasztikus közgazdaságtan fogalmait. Az Aquinói Szent Tamáshoz köthető skolasztikus gazdasági elv a termelés, fogyasztás, csere és elosztás négyesében gondolkodik. Adam Smith rendszere ebből csak a termelés és csere elemeket tartja meg, az 1870-es évektől meghatározóvá vált neoklasszikus rendszer pedig ezt még a fogyasztás elemével egészíti ki. A újskolasztikus közgazdaságtan az Aquinói Szent Tamás megfogalmazta alapokat korszerűsíti, újjáalakítva a világi gazdasági elvről alkotott felfogásunkat, és utat mutat új lehetőségek bevezetéséhez.

Az előadó, aki pénzügyi előrejelzésekkel, gazdaságpolitikai elemzésekkel foglalkozott, modern világunk néhány jelensége vizsgálatához hívta segítségül a bevezetőben bemutatott elméleti alapelveket. Vizsgálta a szinte világszerte jellemző „demográfiai tél” jelenségét, a munkanélküliség helyzetét, a 2007–2009 közötti pénzügyi válság kialakulásának okait és következményeit.

Végül azzal foglalkozott, mennyiben szolgált a skolasztikus közgazdaságtan analitikus eszköztárul vagy háttérül a katolikus társadalmi tanítás számára. Ismertette az egyház társadalmi tanításának fő dokumentumait XIII. Leó pápától napjainkig, valamint az adott kor jelentette kihívásokat. Az előadó, akinek A közgazdaságtan megváltása címmel magyarul is jelent meg könyve, több ízben reflektált a magyarországi gazdasági helyzetre.

Helen Alford domonkos nővér, a Pápai Szent Tamás Egyetem (Angelicum) professzora A vagyonteremtés célja címmel tartott előadást. A szerzetes közgazdász a pénzügyi válságot követő társadalmi jelenségből indult ki: az emberek teljességgel elveszítették bizalmukat a bankokban és az üzleti életben egyaránt. Vállalhatóbbnak érezték egy bordélyházban dolgozó zongorista munkáját, mint egy bank vezetését – mutatott rá annak a bankárnak a példáján, aki eltitkolta édesanyja elől vezető pozícióját. Az emberek nem látták a gazdaság értelmét, úgy érezték, kiestek a rendszerből. Reményt, valamihez tartozást kerestek.

Helen Alford egy olyan kezdeményezést mutatott be, amely arra buzdítja az üzleti szereplőket, gondolják át az üzlet célját az emberi méltóság, a közjó szolgálata szempontjából. Ez a Blueprint for better business elnevezésű kezdeményezés felveti a korunkat jellemző problémákat, de a megoldáskeresés igényével is él. Kidolgozói abból a felismerésből indultak ki, hogy a hasznon túlmutató céllal rendelkező vállalatok nagyobb haszonra tudnak szert tenni akkor, ha hűségesek maradnak alapvető céljukhoz. A Blueprint XVI. Benedek pápa Caritas in veritate enciklikája alapján vizsgálja a válságot, és arra tesz kísérletet, hogy a katolikus társadalmi tanítás gazdasági életben való alkalmazhatóságát kibontakoztassa. Figyelembe vesz azonban más vallási hagyományokat is, épít az emberiség bölcsességének hagyományára. Kidolgozói azt keresik, hogyan tudják átadni üzletembereknek az egyház társadalmi tanítását. Az emberek bizalomvesztését a gazdasági kérdések értékalapra történő helyezésével próbálják orvosolni. Miért szükséges a társadalmi felelősségvállalás? – a Blueprint választ és eszközöket ad a vezetők kezébe. Olyan fogalmakkal dolgozik, mint az emberi méltóság, a közjó, a szubszidiaritás, szolidaritás, kölcsönösség, fenntarthatóság. Mára nagy cégek – így az Unilever, Vodafone – és számos kis- és középvállalkozás csatlakozott a Blueprint hálózatához.

Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója  Az állam államosítása? – avagy mit tehetünk egyéni és közösségi szinten a közjó érdekében? címmel, Halm Tamás, a Közgazdasági Szemle főszerkesztője Befolyásolhatják-e a „pénzen túliak” a „pénzen inneni” világot?, Csaba László, a  Közép-európai Egyetem (CEU) és a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdásza  A 2007–2009-es pénzügyi válság néhány tanulsága címmel folytatták a konferencia témafelvetését. 

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír