25 éve állt helyre Magyarország és az Apostoli Szentszék diplomáciai kapcsolata

2015. április 14. kedd 19:09

A Szentszék és hazánk közti diplomáciai kapcsolatok helyreállításának 25. évfordulója alkalmából rendeztek konferenciát április 14-én a Parlamentben. Az eseményen részt vett Paul Richard Gallagher, a Szentszéki Államtitkárság államközi kapcsolatokért felelős titkára, vatikáni külügyminiszter.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

1990. február 9-én éppen ugyanezek között a falak között írták alá a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéről szóló dokumentumot – emlékeztetett Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára a Fejezetek Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatainak történetéből című konferenciát megnyitva.


A helyreállítás szó azért is helytálló az államtitkár szerint, mivel a két diktatúra évtizedei után Magyarország újra a zsidó-keresztény hagyomány azon alapjaira kezdte építeni jövőjét, amelyeket a Szentszék is képvisel. A szabad és demokratikus társadalmi rend létrejött, de „sokszor érezzük, hogy a lelki helyreállítás folyamata még tart” – fogalmazott Mikola István, rávilágítva, hogy mindebben fontos tényező az egyház.


A diplomáciai kapcsolatok ezer évre, Szent Istvánig nyúlnak vissza – mutatott rá köszöntőjében Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius a Magyarországi Apostoli Nunciatúra, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Miniszterelnökség által rendezett eseményen, mely a nuncius szerint a két állam közti egyetértés megerősítése.

Bottari de Castello örömét fejezte ki, hogy Szent István nevelője, Szent Gellért szülőföldjéhez hasonló helyről származva e nemes országban szolgálhat.


Az őszinte keresztény hit terjedése és a keresztény intézmények kialakulása megteremtette a lehetőséget arra, hogy a magyar nép békés gazdasági tevékenységből éljen és jó viszonyt alakítson ki a szomszéd népekkel – fogalmazott Erdő Péter bíboros köszöntőbeszédében. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke felidézte, hogy a pápák és küldötteik – a régebbi időkben legátusaik – miként segítették hazánkat. Kiemelte Kapisztrán Szent János szerepét a keresztes hadjáratok idején, valamint Boldog XI. Ince pápa szerepét a százötven éves törtök hódoltság utáni felszabadításban.


A bíboros méltatta Angelo Rotta apostoli nuncius és Gennaro Verolino nunciusi titkár tevékenységét a második világháború idején (személyükkel a konferencia külön is foglalkozott), majd elmondta, milyen fájdalmas volt, hogy a Szentszék és Magyarország között mintegy negyvenöt évig szüneteltek a kapcsolatok. Ezek huszonöt évvel ezelőtti helyreállítása jelképes értékű volt – tette hozzá –, mert jelezte Magyarország visszatalálását a nyugati népek nagy családjába.

A főpásztor emlékeztetett arra, hogy 2016-ban hazánk kivételes évfordulót ünnepel: ezerhétszáz évvel ezelőtt itt, Pannóniában született Tours-i Szent Márton püspök. Erdő Péter megerősítette, hogy a jubileumi évre bizalommal és reménységgel várjuk Ferenc pápát.


Alaptörvényünk is leszögezi, hogy kereszténységünk nemzetmegtartó tényező – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A politikus szerint manapság szerencsésen találkozik az egyház és az állam különállásáról a katolikus egyház és a magyar állam álláspontja: az előbbi mindig is független entitásként határozta meg magát, a demokratikus állam pedig szintén önálló társadalmi tényezőknek tekinti az egyházakat.

Az elmúlt huszonöt év szentszéki–magyar diplomáciai történetét nem egy átfogó megállapodás jellemzi, hanem részleges megállapodások sora bizonyos részterületeken a vatikáni–magyar vegyesbizottság működése révén – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes. – Ezek közül kiemelkedik a vatikáni szerződés néven ismertté vált dokumentum, amelyet 1997 júniusában Horn Gyula magyar miniszterelnök és Angelo Sodano bíboros-államtitkár írt alá Rómában, s amely többek között az egyházi oktatás-nevelés, az ingatlanrendezés, valamint az egyháznak a személyi jövedelemadó 1%-ával való támogatása témáját öleli fel.

A vatikáni szerződés felülvizsgálatára közös megegyezéssel került sor, s az erről szóló dokumentumot Alberto Bottari de Castello és Semjén Zsolt 2013 októberében írták alá szintén a budapesti Országházban.


A mai világban nemcsak válsággócok vannak, hanem a terrorizmus hatására olyan konfliktuszónák alakultak ki, amelyekre nem is számítottunk – figyelmeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki szerint a terrorizmus előretörése valóság és nem fenyegetés, ami a kereszténységet és a nyugati értékközösséget támadja.

A mai magyar külpolitika felelősséget érez a keresztény közösségek iránt, főleg ha üldöztetés éri őket, fontosnak tartja a keresztény értékrend elleni támadás visszaverésében való részvételt, különös tekintettel az Iszlám Államra, és felelősséget vállal a határon túli magyar közösségekért – magyarázta a miniszter, miért tartja a mai kormány külpolitikáját kereszténynek.


A folytonosságban hihetetlen erő lakozik, számíthatunk rá akkor is, amikor mi már nem leszünk. Mindezt jelenti az az ezer év, amióta Magyarország és a Szentszék kapcsolatban állnak egymással – hangoztatta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. – Huszonöt éve erkölcsi értelemben is eladósodott volt az ország, az ebből kivezető első lépcsőfokot az értékek újramozgósítása jelentette, ennek volt része a Szentszékkel való diplomáciai kapcsolat újraépítése.

Balog Zoltán rámutatott, hogy bár sokan hajlamosak elfeledkezni róla, a magyar oktatás alapjait Szent Márton hegyén a bencések tették le, s a jövőben is sok minden múlik azon, hogy a következő ezer évben benne lesz-e a kereszténység megtartó ereje.


Két évtized után látogatott Magyarországra a Vatikánból külügyminiszternek megfelelő szintű vezető. Paul Richard Gallagher, a Szentszéki Államtitkárság államközi kapcsolatokért felelős titkára a konferencián tartott előadásában Agostino Casaroli bíboros szerepére fókuszált, aki szentszéki diplomataként, majd bíboros-államtitkárként kulcsszerepet játszott abban, hogy a kommunista Magyarország és az Apostoli Szentszék viszonya sokat enyhült az 1960-as évektől.

Amikor tizenkét egyházmegyéből csupán ötnek volt püspöke és további három főpásztor (köztük Mindszenty József bíboros) működését korlátozta az állam, a Szentszék arra törekedett, hogy az egyházmegyék ne maradjanak pásztor nélkül. Azt sikerült elérniük, hogy a püspökjelölteket a Vatikán kereshette, a kormány csak beleegyezett a személyükbe vagy elvetette a javaslatot. Azzal, hogy huszonöt éve Németh Miklós miniszterelnök és Agostino Casaroli államtitkár aláírta a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról szóló egyezményt, Casaroli bíborosnak huszonhat éves missziója zárult le – emlékeztetett Gallagher érsek, aki szerint ma Magyarországon az egyház minden lehetséges téren segítséget nyújt az ország morális újjáépítéséhez.


Budapest nagyon sok igaz emberrel, azon belül a Jad Vasem intézet által is elismert Világ Igazával rendelkezik, köztük sok diplomatával – fogalmazott Matteo Luigi Napolitano történészprofesszor, a magyarul is megjelent Budapest igazai című könyv szerzője. – A Vatikán és az azt képviselő budapesti apostoli nunciatúra 1944–45-ben egyértelművé tette a nácibarát kormányzatnak, hogy semmiképpen sem különböztetik meg az embereket nyelvi vagy faji alapon.

A történész szerint a zsidótörvények által sújtott Magyarországon tagadhatatlanul létezett egy embermentő hálózat, amelynek a nunciatúra volt a központja, ráadásul Angelo Rotta nuncius, a diplomaták doyenje a semleges országok diplomáciájának összehangolására is vállalkozott. Hetven éve, 1945. április 4-én szólították fel a szovjet megszállók Rotta nunciust és titkárát, Gennaro Verolinót arra, hogy hagyják el hazánk területét. A Szentszék részéről nem volt kizárva, hogy legyen utódja Rottának, de – ahogy Napolitano fogalmazott – a magyar kormánynak elég volt egy Mindszenty, nem akarták, hogy két Mindszentyvel legyen gondjuk.


Gennaro Verolino nunciusi titkár életét unokahúga mutatta be röviden. Az 1992-ben Göncz Árpád államfő által a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével kitüntetett diplomata egyszerűségében volt hősies – hangsúlyozta Rosalba Verolino, aki családjával együtt csak 2004-ben, egy másik díj kapcsán értesült arról, milyen embermentő tetteket hajtott végre rokona.

„Csak azt tettük, amit tennünk kellett” – fogalmazott egy nyilatkozatában az egykori titkár, aki a hetvenéves létére szintén nagyon tevékeny Rotta mellett a mindennapi embermentést, oltalomlevél-gyártást, az erőltetett menetekből való kimentést végezte. A szentszéki diplomaták és segítőik bátorságát az is mutatja, hogy annak ellenére végezték humanitárius tevékenységüket, mintegy hálóteremmé is átalakítva a nunciatúrát, hogy az épülettel szemben német főhadiszállás működött.


Érszegi Márk Aurél, a Külgazdasági és Külügyminisztérium vallásdiplomáciai munkatársa Magyarország és a Szentszék 1920-as diplomáciai kapcsolatfelvételét mutatta be röviden, amelyre az Osztrák–Magyar Monarchia megszűnése és a trianoni döntés által sújtott magyar állam megalakulása miatt volt szükség.

Magyarország ragaszkodott a dualizmus idején is megtartott, püspökök, apátok és prépostok kinevezését lehetővé tevő főkegyúri jogához, a Szentszék viszont a királyság intézményének gyakorlati megszűnésével ezt egyértelműen okafogyottnak tekintette. Ez az érdekellentét hátráltatta a diplomáciai kapcsolatfelvételt, amit a rövid életű Tanácsköztársaság is jegelt – mondta Érszegi Márk Aurél, majd rámutatott, hogy a Vatikán jó ideig egy regionális központi nunciatúra megalakítását tervezte Budapesten, de végül is politikai megfontolásokból csupán egy Magyarország területére kiterjedő hatáskörű nunciatúra jött létre. A tárgyalásokat külügyminiszterként korábban vezető Somssich József 1920-ban kezdte meg vatikáni nagyköveti szolgálatát, akárcsak Lorenzo Schioppa, Magyarország első apostoli nunciusa.


A konferencia záróelőadásában Tóth Tamás, a Pápai Magyar Intézet rektora ismertette a huszonöt évvel ezelőtti kapcsolatfelvétel előzményeit és körülményeit.

Magyar részről az 1988 novemberében megalakult Németh-kormány által jegyzett dokumentumhoz vezető első puhatolózó lépést még Kádár János 1977-es vatikáni látogatása jelentette. 1988–89 fordulóján aztán két okból lendült meg a kapcsolatfelvétel: egyrészt Szent II. János Pál pápa elfogadta Paskai László bíboros magyarországi meghívását, másrészt a magyar kormány nagyon biztató lépésnek találta a Szentatya 1989. január 1-jei béke világnapi üzenetét, amelyben a kisebbségek iránti tisztelet kifejezése részben a Ceaușescu-féle falurombolás elleni tiltakozás is volt. Az 1990-es megállapodás tette lehetővé, hogy Angelo Acerbi nuncius Magyarországon, valamint Keresztes Sándor nagykövet a Vatikánban elfoglalja hivatalát – mondta el Tóth Tamás.


Fotó: Lambert Attila

Agonás Szonja/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
eger-diszpolgara-lett-ternyak-csaba-egri-ersek
Eger díszpolgára lett Ternyák Csaba egri érsek

Augusztus 20-án Eger városi ünnepségén díszpolgári címet kapott Ternyák Csaba egri érsek, a főegyházmegye 81. főpásztora, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsának tagja.

2017. augusztus 21. hétfő
megteresre-es-megujulasra-hivott-veres-andras-budapesten-allamalapito-szent-kiralyunk-unnepen
Megtérésre és megújulásra hívott Veres András Budapesten államalapító szent királyunk ünnepén

Erdő Péter bíboros, prímás mutatott be szentmisét augusztus 20-án, államalapító Szent István királyunk ünnepén Budapesten, a Szent István-bazilika előtti zsúfolásig megtelt téren. A szentmise szónoka Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke volt.

2017. augusztus 20. vasárnap