Ferenc pápa délben: Az imádással nem pocsékoljuk az időt, hanem értelmet adunk neki!

Ferenc pápa – 2024. január 6., szombat | 21:10

Január 6-án, miután a Szent Péter-bazilikában ünnepi szentmisét mutatott be az Úr megjelenésének ünnepén, a Szentatya délben az Apostoli Palotában lévő dolgozószobája ablakából elimádkozta az Úrangyalát a téren összegyűlt mintegy negyvenezer hívővel és zarándokkal. Az alábbiakban Ferenc pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.

Kedves testvéreim, jó napot és boldog ünnepet kívánok!

Ma az Úr epifániáját, vagyis a bölcsek által megszemélyesített összes nép előtti kinyilvánulását, megjelenését ünnepeljük (vö. Mt 2,1–12). Ők olyan bölcs keresők, akik hagyták, hogy egy csillag felbukkanása kérdéseket vessen fel bennük, és akik útnak indulnak, majd Betlehembe érkeznek. Ott megtalálják Jézust „Máriával, az ő anyjával”, leborulnak előtte, s „aranyat, tömjént és mirhát” adnak neki (Mt 2,11).

Bölcs férfiakról van szó, akik felismerik Isten jelenlétét egy egyszerű Gyermekben;

nem egy fejedelemben vagy nemesemberben, hanem egyszerű emberek gyermekében, és leborulnak előtte, s imádják őt.

A csillag vezette őket oda, a Gyermek elé; és ők a Gyermek kicsiny, ártatlan szemében megragadják a világmindenség Teremtőjének fényét, akinek a keresésére szentelték életüket.

Ez meghatározó élmény számukra, és számunkra is fontos. A Gyermek Jézusban ugyanis az emberré lett Istent látjuk. Nézzük hát őt, és csodáljuk meg alázatát! Szemléljük Jézust, álljunk meg előtte, és imádjuk őt az eucharisztiában. Ezzel nem pocsékoljuk az időt, hanem értelmet adunk az időnek.

Az imádás nem időpocsékolás, hanem értelemadás az időnek.

Ez fontos, megismétlem: az imádás nem időpocsékolás, hanem értelemadás az időnek. Azt jelenti, hogy újra megtaláljuk életünk irányát a szívünket tápláló csend egyszerűségében.

Arra is találjunk időt, hogy nézzük a gyermekeket, ahogy a bölcsek is nézték Jézust! A kicsinyeket, akik szintén Jézusról beszélnek, a bizalmukkal, a közvetlenségükkel, a csodálkozásukkal, az egészséges kíváncsiságukkal, a spontán sírásra és nevetésre, az álmodozásra való képességükkel. Ilyenné lett Isten. Gyermek, bizakodó, egyszerű, az élet barátja (vö. Bölcs 11,26).

Ha megállunk a gyermek Jézus előtt, a gyermekek társaságában, akkor megtanulunk csodálkozni, és akárcsak a bölcsek, egyszerűbbé és jobbá válva indulunk útnak ismét.

És képesek leszünk új szemmel, kreatívan szembenézni a világ problémáival.

Kérdezzük hát meg magunktól: ezekben a napokban megálltunk-e, hogy Jézust imádva imádkozzunk, csináltunk-e helyet Jézusnak a csendben, imádkozva a jászol előtt? Töltöttünk-e időt a gyerekekkel, beszélgettünk-e és játszottunk-e velük? És végül, képesek vagyunk-e a világ problémáit a gyermekek szemével látni?

Mária, Isten anyja és a mi anyánk, növelje szeretetünket a kisded Jézus és az összes gyermek iránt, különösen azok iránt, akiket háború és igazságtalanság sújt!

*

A Szentatya szavai az Úrangyala elimádkozása után:

Kedves testvéreim!

Hatvan évvel ezelőtt, éppen ezekben a napokban találkozott Szent VI. Pál pápa és Athenagorasz ökumenikus pátriárka Jeruzsálemben, s ezzel áttörték a kommunikáció hiányának falát, mely évszázadokon át távol tartotta egymástól a katolikusokat és az ortodoxokat. Tanuljunk az Egyház eme két nagy alakjának öleléséből a keresztények egysége felé vezető úton, imádkozzunk együtt, járjunk együtt, dolgozzunk együtt!

A testvériségnek erre a Jeruzsálemben tett történelmi gesztusára gondolva imádkozzunk, hogy béke legyen a Közel-Keleten, Palesztinában, Izraelben, Ukrajnában és az egész világon. Tömérdek áldozata van a háborúknak, nagyon sok a halott, hatalmas a pusztítás… Imádkozzunk a békéért!

Szeretném közelségemből biztosítani az iráni népet, különösen a kermani terrortámadás számos áldozatának családtagjait, a sok sebesültet és mindazokat, akiket nagy fájdalom tölt el a történtek miatt.

Vízkereszt a Missziós Gyermekség napja. Köszöntöm a misszionárius gyermekeket és fiatalokat szerte a világon, köszönöm nekik, hogy imáikkal és konkrét tetteikkel támogatják az evangélium hirdetését és különösen a gyermekek boldogulását a missziós országokban. Köszönöm, köszönöm szépen!

Örömmel üdvözlöm a történelmi-folklorisztikus felvonulás résztvevőit, melyet idén a Tiberis-völgy területének, emberi és vallási értékeinek szenteltek.

Köszöntöm a Németországból érkezett híveket, a „Tra Noi” Mozgalom fiataljait, a carovilli „a történelem és a hagyományok barátai” csoportot, a Paderno Franciacorta-i AVIS csoportot. Áldásomat kiterjesztem azokra is, akik részt vesznek a háromkirályok nagy felvonulásán Varsóban és Lengyelország számos városában.

Mindenkinek boldog vízkeresztet kívánok! Kérem, továbbra is imádkozzatok értem, és menjetek előre, bátran! Az Úr áldjon meg benneteket! Jó étvágyat az ebédhez! Viszontlátásra!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican Media

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria