Az eszperantó és az egyház – 150 éve született Ludoviko Zamenhof

A pápák X. Piusz pápa (1903–1914) óta pozitívan állnak a mesterséges nyelvhez. II. János Pál pápa 1994-től kezdve karácsonyi és húsvéti üzeneteiben eszperantóul is megszólalt. XVI. Benedek pápa is folytatja ezt a hagyományt: a húsvéti jókívánság így hangzik: Felican Paskon en Kristo Resurektinta. A Deus caritas est kezdetű enciklika Pri La Kristana Amo címmel eszperantó nyelven is megjelent. 1977 óta a Vatikáni Rádiónak saját eszperantó programja van, internetes honlappal (internet-hejmpaĝo) együtt. Az „Espero Katolika" folyóirat 1903 óta jelenik meg, s ezzel a legrégebbi eszperantó nyelvű újságnak számít világszerte.

A Nemzetközi Katolikus Eszperantó Egyesület, az Internacia Katolika Unuiĝo Esperantista (IKUE) 1910-ben alakult, székhelye Rómában van. 1968-tól kezdve minden második évben nemzetközi ökumenikus eszperantó-kongresszust rendez, ifjúsági találkozóval egybekötve. Az IKUE különféle missziókat támogat (árvák örökbefogadása, kútásás, templomok, iskolák, árvaházak, hidak építése, számítógép, könyvek célbajuttatása stb.) Afrika  legkülönbözőbb országaiban (Benin, Burundi, Kongó, Ruanda, Togo) és Madagaszkáron. Az IKUE fővédnöki tisztét Miloslav Vlk prágai bíboros érsek vállalta.

Különböző anyanyelvű és felekezetű keresztények rendszeresen találkoznak egyéb alkalmakkor is, hogy közös nyelven, eszperantóul imádkozzanak vagy szentmisén vegyenek részt. A Szentszék 1990-ben vette fel az eszperantót a liturgia hivatalos nyelvei közé. 1997-ben az IKUE küldöttsége ünnepélyesen átadta II. János Pál pápának a Szentszék által jóváhagyott eszperantó nyelvű misekönyv elkészült példányát.

A minden eszperantót beszélő keresztény felekezetet egyesítő szövetség neve: Kristana Esperantista Ligo Internacia (KELI). A katolikus és protestáns eszperantisták találkozóikon 2001 óta közös imakönyvet használnak (a címe: Adoru), amely tartalmazza a szertartások szövegeit, valamint imákat és énekeket.

Az ószövetségi Szentírás első eszperantó fordítását életének utolsó éveiben maga Zamenhof (1859–1917), az eszperantó nyelv kitalálója végezte el (héber nyelvből) – ez egyben az első irodalmi mű e nyelven. Az Újszövetséget egy anglikán csoport fordította, a kettő együtt (La Sankta Biblio) 1926 óta sok kiadásban megjelent. Ez nem mindenben felelt meg a katolikus egyház előírásainak, ezért új fordítást készítettek, melyet 1964 és 1985 között a Biblia Revuo és az Espero Katolika közölt folytatásokban.

Az eszperantisták védőszentje Szűz Mária, a remény édesanyja, Szent X. Piusz pápa, Szent Maximilián Kolbe és Boldog Brandsma Titus. A Világiak Pápai Tanácsa 1991. december 11-én kelt dekrétumával hívők pápai jogú nemzetközi társulásának ismerte el az IKUE-t.

* * *

A nyelv alapjait Lazaro Ludoviko Zamenhof bia³ystoki születésű, zsidó nemzetiségű, orosz anyanyelvű varsói szemorvos rakta le. A nyelvtervezetet bemutató tankönyv első kiadására 1887-ben, Varsóban került sor, először oroszul, majd lengyelül, németül, franciául és angolul. A nyelv eredeti neve Lingvo Internacia („nemzetközi nyelv”) volt, de igazán az első tankönyv szerzője álnevéről (Dr. Esperanto – „Dr. Remélő”) vált ismertté.

Az eszperantó eklektikus nyelv: szókincse főleg újlatin (spanyol, francia, olasz, román), germán (angol, német) és szláv (lengyel, orosz) nyelvből származik; elsősorban olyan szavak, amelyek más nyelvekben is megvannak (interonimák). Szerzője nem szavakat, hanem szóelemeket vett át, és ezek kombinálásával biztosította a szókincs fejlődését – olvasható a Wikipédia összeállításában.

Az eszperantó beszélőinek számáról megoszlanak a vélemények: forrástól függően néhány tízezertől több tízmillióig becsülik a beszélők számát. Néhány tucat embernek ez a nyelv a második anyanyelve. Magyarországon minden iskolatípusban hivatalosan oktatható, egyenjogú nyelv. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete 2004 januárjában kiadott állásfoglalása szerint az eszperantó élő nyelv. Az utóbbi években emiatt sokan választották a diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsgának, 2005-ben az angol és a német után a harmadik legnépszerűbb nyelv lett. Saját sajtója, rádiója, televíziója van; még internetes böngésző is használható eszperantóul (a Mozilla Firefox 3.0.5-ös kiadása).

Magyar Kurír