Bush elnök és XVI. Benedek egyetértésének alapja: az egyház-állam viszony értelmezése

Nézőpont – 2008. június 16., hétfő | 8:04

XVI. Benedek és George W. Bush egy év alatt immár harmadszor találkoztak: tavaly júniusban és múlt pénteken a Vatikánban, áprilisban pedig Washingtonban. A felső szintű diplomáciában nem szokványos gyakoriság hátterében, a személyes szimpátia mellett, a fontos kérdésekben jelentkező alapvető nézetazonosság húzódik meg.

Sokan csodálkoznak a XVI. Benedek és George W. Bush viszonyát jellemző szívélyesség láttán. Az amerikai elnök áprilisban, a protokollal szakítva, személyesen fogadta a Washingtonba látogató Szentatyát a repülőtéren, majd rendkívüli születésnapi ünnepséggel tisztelte meg a Fehér Házban. Alig két hónap elteltével pedig viszonozta a pápa látogatását, ami szintén nem tekinthető szokványosnak. XVI. Benedeknek láthatóan jólesett az elnöki figyelmesség és hasonló fogadtatásban kívánta őt részesíteni a Vatikánban. A Szent János-torony, majd a séta és a házi hangverseny, s még a pápa öltözete is (az ilyenkor megszokott korális ruha helyett fehér reverenda) inkább a megkülönböztetett figyelmet sugallta, mint az informalitást, hiszen a szigorú vatikáni protokoll többi eleme azért érvényesült.

Benedek pápa és Bush elnök között valóban lehet személyes szimpátiáról beszélni. Mögötte azonban sokkal mélyebb egyetértés húzódik meg, s végső soron ez motiválta a washingtoni, illetve a vatikáni fogadtatást is. A Szentszék és az Amerikai Egyesült Államok viszonyát, a hiedelemmel ellentétben, nem az iraki háború megindítása kérdésében fennállt nézetkülönbség határozza meg (az idő és a fejlemények nagyban igazolták II. János Pál akkori álláspontját). Irak kapcsán mindkét fél abban érdekelt, hogy a helyzet normalizálódjon, megszűnjenek a vallási közösségek közötti konfliktusok, illetve ez utóbbiak ne terjedjenek ki a térség más országaira. A Szentszék különösen is az iraki keresztények sorsa miatt aggódik, akik a háború igazi veszteseinek tekinthetők: papjaikat, püspökeiket elrabolják, meggyilkolják, templomaik és közösségeik ellen merényleteket követnek el, mindeközben pedig az ország hatóságai sem védik őket. A pápa, tudván, hogy Amerika megkerülhetetlen tényező, nagyobb figyelmet kér tőle a keresztények számára.

A pápa és az elnök azonban leginkább az élet védelmével összefüggő kérdésekben értenek egyet. Bush elnök kormányának vonatkozó kezdeményezései – például az AIDS elleni afrikai fellépésben – összhangban vannak az Egyház tanításával. Ezért is akart egy évvel ezelőtti római látogatása során Bush éppen a Vatikán „civil-diplomáciai karjának” tekintett Szent Egyed Közösséggel találkozni.

XVI. Benedek politikájának egyik meghatározó területe az „egészséges laicitás”. Amely az Egyház és a demokratikus világi állam – mára evidens és kétségbe nem vont – szétválasztását nem szembenállásként, hanem együttműködésként írja le. Valahogy úgy, amint az Amerikában megvalósult, és amit Bush elnök hivatali ideje alatt még hangsúlyosabbá tett. A pápa ezért is hivatkozott ottani beszédeiben nem egyszer az amerikai modellre, ami követendő például szolgálhat a szétválasztás merevebben értelmezett – és voltaképpen az Egyház és a társadalom szétválasztására irányuló – „francia modelljét” követő országok számára. A pápa és az amerikai elnök erre is fel kívánta hívni a világ figyelmét.

Érszegi Márk Aurél/Magyar Kurír